Adjunk-e zsebpénzt a gyereknek? Ha igen, mikortól, mennyit és milyen alapon? Egyáltalán hogyan neveljük őt a pénzügyek terén, hogy fel is készítsük az életnek erre a fontos szegmenségre, de ne anyagiasságot tanítsunk neki, hanem a pénz értékét és az azzal való helyes törődést?
A pénzügyi edukáció mindig is sok fejtörést okozott a szülőknek, a pénzvilág átalakulásával, digitalizálásával azonban nagyban átformálódtak ezek a kihívások a mai szülők számára. Emiatt már nem tudunk teljes mértékben a saját szüleink példájára támaszkodni a mi gyermekeink nevelésében, új módszerekre van szükségünk.
Cikkünkben összeszedtük, hogyan változtak a pénzügyi nevelés kihívásai és lehetőségei, amelyek mentén segíthetünk gyermekünknek tudása megalapozásában, hogy kellő felkészültséggel találkozhasson a pénzügyekkel önállósodása során.
Miért fontos a pénzügyi edukáció?
Talán meglepő lehet, de a pénzügyi edukáció – az egészen pici, 1-2-3 éves kort leszámítva – már a legkisebbeknél is fontos szemléletformálást jelenthet, és komoly előnyökkel járhat. Persze ebben az életszakaszban nem várjuk el a pénz bármilyen szintű kezelését a gyerekektől, de már óvodásként is jó, ha alapszintű betekintést nyernek a témába. Ha például annak alapjait meg tudjuk nekik mutatni, hogy bizonyos dolgokat meg kell vásárolnunk, ami pénzbe kerül, amit jellemzően munkával tudunk megszerezni, máris nagy lépést tettünk.
A gyermekek pénzügyi tudatosságának fejlesztése rendkívül fontos szülői feladat.
Ennek az alaptételnek az elsajátításával ugyanis máris közelebb visszük a gyereket a pénz értékének meglátásához. Ez persze nem az anyagiasság miatt jöhet jól, hanem hogy jobban értékelje azokat a dolgokat, amelyeket megkap tőlünk, legyen az játék, egy vágyott jelmez vagy épp belépő egy aquaparkba. Ezzel elejét vehetjük, de legalábbis tompíthatjuk a követelőző, „mindent is szeretnék” viselkedésnek. Úgy is mondhatjuk, kontextusba helyezzük számára a kívánságokat.
Kicsit tovább haladva, kisiskolás gyermekünknél már további pozitív hozadékai is lehet ennek. Ebben a korban már gyakran adunk pénzt a gyerekeknek, hogy az iskolában vagy sportfoglalkozások után tudjanak maguknak venni valamit a büfében, akár néha őket bízzuk meg, hogy vegyenek kenyeret a sarki boltban. Minél jobban sikerül átadnunk neki a pénz értékének jelentőségét, annál inkább elvárhatjuk tőle, hogy ne cukorkákra és egyebekre szórja el a pénzt, hanem felelősen használja, sőt azt is figyelje, jól adnak-e vissza a boltban.
De gondoljunk csak arra, mikor történnek ezeken kívül az első pénzügyi műveletek az életében. Valószínleg meglepődünk rajta, milyen hamar be tud gyűrűzni a mindennapjaiba, hogy spórol egy biciklire vagy épp játékkonzolra, hogy szeretné megvenni a szülők által nem annyira támogatott új, divatos cikket. Mindezek jó momentumot adnak egy-egy új lépcsőfok meglépéséhez a pénzügyi edukációban.
De ha mi magunk nem is erőltetnénk ezt a vonalat ilyen tudatosan, később már abszolút megjelenik a külső elvárás: legyen bankszámlája, ahol például megkaphatja a fizetségét, ha a középiskolás évek alatt dolgozik valamit, egy osztálykiránduláson is jó, ha rendelkezik bankkártyával, de később az egyetemen az ösztöndíjak és tandíjak is bankszámlára érkeznek, és elvárás is, hogy utalásokat intézzen a vizsgadíjak és egyebek kapcsán, bérletet és albérletet finanszírozzon, befizesse a csekkeket stb. Vagyis ekkorra már mindezekre készen kell állnia a fiatalnak, hogy ne túl későn találkozzon mindezekkel először, hanem rutinosan tudja intézni az alap pénzügyeket.
Milyen formái lehetnek a pénzügyi nevelésnek?
Valószínűleg mindannyiunknak ugyanaz a kép ugrik be elsőre: egy porcelán kismalac egy hosszanti réssel a hátán. Vagy eszünkbe juthat még a klasszikus OTP-s kiskutya, aki a házikója ajtajában áll, és ki tudja nyújtani a nyelvét, ahol az aprópénz betehető a dobozba. A perselyes gyűjtögetés talán mindenkinél a legelső lépések egyike a saját pénzügyek terén megtett úton.
A pénzügyi nevelés legelterjedtebb módja a zsebpénzfizetés.
A következő valamilyen junior számla lehet, ahol ugyanez történik, csak már a bankba kerül a pénz. Mindennek alapját a zsebpénzrendszer adja, hiszen saját bevétel híján a gyerek szüleitől kapja a pénzt. Ez történhet havi vagy heti x összeg átadásával, de sokan a gyerek jó jegyei után adnak bizonyos összeget afféle jutalomként. Megint mások az elvégzett házimunkára fizetnek amolyan munkabér-zsebpénzt.
Akármilyen alapszabály alapján is, de a zsebpénzfizetés az egyik legelterjedtebb módja a gyerek pénzügyi nevelésének. A célja, hogy a gyerek megtanulja beosztani ezt a pénzt száz meg száz versengő vágya között.
És akkor behozhatjuk a játékot mint az egyik leghatékonyabb nevelési eszközt a képbe. Kisgyermekünkkel boltost vagy bankosat játszva, később a Gazdálkodj Okosan és a Capitaly, majd utóda a Monopoly volt a szülők legfontosabb támasza ezen a téren évtizedekig. A felnőttkorhoz közelítve pedig egyre inkább átveszik a szerepet a gyakorlati pénzügyi cselekvések, mint az első felnőtt bankszámla megnyitása, a felvételi csekk közös befizetése és a diákmunka.
Mi változott?
Ahogy azonban a világ, úgy a gyerekek gondolkodása és a pénzügyi edukáció is átalakul. A leglátványosabb változás ezen a téren a fizikai pénz kiszorulása az életünkből. Ahogy egyre kevesebbet használunk készpénzt, és térünk át kártyás, online vagy okoseszközön keresztüli fizetési módokra, úgy fogy a levegő a fenti edukációs eszközök körül is.
Gondoljunk csak bele, mennyire lehet ma már hasznos tudás a gyereknek megtanítani a csekk postai befizetését. Hányszor fizetjük még mi magunk is, hát még az újabb generációk így a számláinkat? Hányszor fizetünk mi magunk bankóval és érmével a boltban? Ez persze nem jelenti, hogy a készpénz számolását, biztonságos és áttekinthető tárolását ne kellene megtanítanunk gyermekünknek. Emellett azonban a digitális pénz koncepcióját és velejáróit is át kell már adnunk neki. Annál is fontosabb ez, mert ők digitális bennszülöttként már a lehető legtöbb dolgot alapvetően is digitálisan intézik.
A digitális pénzügyi felkészítés magába foglalja a jelszavaink, kódjaink, okos eszközeink és kártyáink védelmét, legyen az egy okos jelszó vagy egy kártyavédő. A másik változás ugyanis a digitális pénzügyek velejárója, az adathalászat, jelszólopás és egyéb visszaélésekkel szemben szükséges védekezés. Ma már egy széffel vagy láncos pénztárcával nem sokra megyünk a napi pénzügyekben. Sokkal többet nyom a latba egy jó jelszó vagy épp egy érintéses fizetés ellen blokkoló okos kártyatartó.
Magába foglalja a digitális tájékozódás elsajátítását, hogy megtaláljuk a banki ajánlatok releváns információit a jó választáshoz, vagy épp tudjuk, mi a teendő, ha elveszítenénk a kártyánkat. Ugyanígy a folyamatok és fogalmak megértését is az utalás menetétől a különféle számlák közti különbségen át az egyes profilok összekapcsolásáig.
Emellett fontos egy még erősebb pénzügyi fegyelemre is megtanítani őt. Pszichésen ugyanis sokkal könnyebben költünk el nem látható, nem megfogható pénzt. Nem véletlen például, hogy számos fesztiválon már nem pénzzel, hanem pontokkal fizethetünk, hiszen így kevésbé érzékeljük, mennyit is vásárolunk el. Ez szintén tovább növeli a fiatalabbak pénzügyi kihívásait.
Milyen új válaszaink vannak az új kihívásokra?
A digitális éra beköszöntével a fő kérdés már nem az, milyen zsebpénzrendszert alakítsunk ki a gyereknek – ezt saját tapasztalataink alapján is eldönthetjük. Sokkal érdekesebb, hogy mikortól lehet például bankkártyája. Itthon 7 éves kortól nyílik meg erre a lehetőség, szülői engedély mellett. Ez persze nem jelenti, hogy ekkortól már mindenképp legyen is bankkártyája a gyereknek – ez saját belátásunkon múlik, mikor látjuk elérkezettnek az időt. Mindenesetre 14-16 éves kora közt már mindenképp esedékes idáig eljutni.
Szülői engedéllyel már akár 7 éves kortól lehet a gyermekeknek saját bankkártyája.
A kártyahasználat előnye egyfelől a gyakorlat, hogy a gyerek saját bőrén tanulja meg, hogyan vigyázzon rá, hogyan használja, másfelől pedig a bizalmi viszony erősítése, hogy megérzi a felelősség és önállóság lehetőségét a saját kártyán keresztül is. Emellett ne feledkezzünk meg a közösség erejéről sem: ahogy a mobiltelefonok megjelenésekor „ciki” volt az osztályban nem rendelkezni mobillal, ez ugyanígy vonatkozik már a bankkártyára, mobilfizetési képességre is.
A kártya egy junior számlához tartozhat, amelynek rendszerint nulla vagy pár száz forintos számlavezetési díja van csupán. Ilyen konstrukciót gyakorlatilag minden nagyobb hazai banknál találunk. A számlanyitáshoz azonban már nincs ilyen életkori megkötés, tehát akár a születése napján is megnyithatjuk a gyereknek, ha itt szeretnénk neki pénzt gyűjteni. A gyerek azonban nagykorúsága eléréséig csak törvényes képviselője jóváhagyásával nyithat saját számlát.
Hogyan ellenőrizhetjük, hogy minden rendben történik a számlán? A jó hír, hogy ezen a téren a banki konstrukciók is folyamatosan alakulnak, fejlődnek, hogy szem előtt tartsák a szülők igényeit és a fiatalok önállóságát is. 14 éves kor alatt a gyermek csak korlátozott rendelkezési jogot kap a számlához, ugyanígy a számlához tartozó mobilapplikációban is csak korlátozott jogosultságot kapnak a kiskorúak. Ezt követően azonban már teljesen az ifjú felelős minden pénzmozgásért.
Szülőként ellenőrizhetjük a pénzforgalmat egyrészt a havi számlakivonatokból, másrészt, ha megfizetjük ennek díját, SMS-ben is kérhetünk értesítést minden pénzmozgásról. Illetve ott van még a pénzmozgások limitálásának lehetősége is. Mind a pénzfelvételre, mind a vásárlásra beállíthatunk napi limitet, amelyet a gyermek nem léphet túl.
Ezek azonban még mindig csak a hagyományos banki megoldások. Fordulhatunk olyan újabb irányok felé is, mint a Revolut is például. A Revolutot felfoghatjuk úgy, mint egy virtuális számlát a gyereknek. Utalhatunk ide pénzt, igényelhetünk hozzá virtuális vagy fizikai kártyát, lehet innen utalásokat intézni.
De találkozhatunk direkt családi megoldással is a hazai piacon, amelyet már a gyerek 6 éves korától elindíthatnak a szülők. Ez egy olyan online számla, amely egy ingyenes appban irányítható, sőt a bankkártya és a számlavezetés is díjtalan 18 éves korig. Nemzetközi téren is egyre több ilyen lehetőség indul el, például a Verity, amely egy családi csomag, ahol minden családtag profiljához általunk meghatározott összeget rendelhetünk. A szülők itt valós időben követhetik nyomon gyermekük döntéseit.
És újabb a fintech megoldásokra, vagyis pénzügyi technológiai cégekre is számíthatnak a szülők, ahogy ezek a cégek a problémát felismerve egyre több edukációs platformot indítanak el. Ilyen platform például a Money Missions is, ahol videók, oktatóanyagok és kvízek segítségével tanulhatják meg játszva a gyerekek a pénzkeresés, megtakarítás, költés alapjait.
Fő a jó példa: előtakarékosság
A pénzügyekben azonban nem csak a digitalizáció, hanem az öngondoskodás szerepének felértékelődése is új jelenség. Mára a modern nyugdíjrendszerek egyértelmű válságba kerültek: a felosztó-kirovó megoldások az előregedő társadalmak nem tudnak gondoskodni az egyre több, egyre tovább élő időskorúról. A világ változásával pedig a biztonság maga is átalakult, máshogy kell számolnunk munkahelyünk esetleges elvesztésével, változnak a társadalombiztosítási rendszerek. Ezek alapján fontos tanulság, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az öngondoskodásra és előtakarékoskodásra.
Ez egy olyan téma, amelyben egyrészt sokat kell beszélgetnünk gyermekünkkel, hogy elsajátítsa a felelős tervezés szellemiségét, hogy gondoljon a jó időkben a bizonytalan holnapra is. Emellett pedig a számára indított gyermekcélú megtakarítással jó példával is járhatunk elöl neki, hogy ő is kövesse majd ezt az utat, amikor önálló jövedelme lesz, és családtervezésre adja a fejét.
Ezzel is, a bankszámlanyitással, pénzes játékokkal és minden pénzügyi edukációval a célunk, hogy erősítsük gyermekünkben a felelősségvállalást, a tervezést és a tudatos döntéshozatalt az anyagiak terén.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
