Melyik szülő ne lenne büszke és boldog, amikor gyermeke megkezdi felsőfokú tanulmányait? Aki járt főiskolára, egyetemre, annak némi nosztalgia is társul az érzéshez, hogy büszkék vagyunk csemeténkre, mert sikerült olyan eredményt produkálnia, amivel bekerült valamely felsőoktatási intézménybe. De a legfontosabb talán mégis az, hogy a felsőfokú tanulmányok megkezdésében a karrierépítés első igazán nagy lépését láthatjuk. Mindig izgulunk a gyermekünkért, de elég megnyugtató, hogy jó úton halad, hogy saját lábán álló, jó kilátásokkal induló fiatalt neveltünk belőle.
Ahogy azonban lenni szokott, az öröm mellett az életünk ezen szakasza is rejteget kihívásokat, esetleg nehézséget. A fiatalok felébred az önállósulás vágya, és esetleg az egyetem vagy főiskola földrajzi távolsága miatt is külön költöznek szüleiktől. Ez nem csak azért hozhat nehézséget, mert felmerül az „üres fészek” érzése, ahogy a gyerek kirepül, de az anyagiak miatt is főhet a fejünk.
Látva az egyetemi városokban az albérleti díjak és a rezsiköltségek alakulását, nem csoda, ha a legtöbb család számára az albérlet jelentősen megterheli a költségvetést, vagy akár kénytelenek lemondani erről a lehetőségről. A másik alternatíva a kollégium, amely jóval olcsóbb ugyan, de ennek is megvannak a maga költségei, ráadásul a bejutás sem egyszerű. Lássuk, mit kell tudni a hazai kollégiumi kínálatról, és hogy hogyan tervezhetünk ennek költségeivel!
Miért szeretnének olyan sokan kollégisták lenni?
A kollégium remek buli, rengeteg tanulótársat lehet megismerni, egy nagy közösség részévé válni itt, de a legkomolyabb motiváció mégis a pénz. A legtöbb hallgató azért választja a kollégiumot, mert töredékébe kerül az albérlethez képest.
Nézzük csak meg, mennyibe kerül egy albérlet manapság! A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) információi szerint 2021 januárja óta töretlenül nő a lakbérek átlaga. Egyetlen év alatt 15,7%-kal nőtt például Budapesten az albérleti díj 2022 januárjára. De majdnem ugyanennyire, 15,1%-kal nőttek az árak országos szinten is, tehát a többi egyetemi városban sem sokkal kedvezőbb a helyzet.
Forrás: KSH
Ahogy az alábbi grafikonon is látható, ez a nagyfokú növekedés Pest külső kerületeiben még erőteljesebb volt.
Forrás: KSH
Anélkül, hogy túlzottan a részletekbe mennénk, nézzük meg, mit is jelent ez forintálisan! A Rentingo kalkulátora szerint Budapest nyolcadik kerületében egy 58 négyzetméteres, 1,9 szobás lakás bérleti díja átlagosan 166 ezer forint. A IX. kerületben ez alig valamivel 160 ezer forint alatt alakul. Ha saját albérletet vennénk ki gyermekünknek, akkor ez a rezsivel, étkezéssel, plusz az esetleges tandíjjal és egyebekkel már nagyon komoly összeg havonta. Főként, ha másik gyermekünknek vagy gyermekeinknek is meg szeretnénk adni ezt a lehetőséget. Itt már havi milliókról beszélünk.
A másik lehetőség, hogy társbérletbe költözik be gyermekünk, amivel a kényelem ugyan csökken, de a költségek is megoszlanak. Kérdés, hogy találunk-e megfelelő lakást ehhez, és megfelelő partnert, partnereket.
Az albérlet egyébként jellemzően az egyetemi hallgatóknál szokott általános választás lenni, de persze más diákoknak is fontos, megoldandó feladat a lakhatás kérdése. A speciális szakiskolák, gimnáziumok és szakközépiskolák tanulóinál ugyanúgy felmerül ez. Ezekben az esetekben a gyerek már jóval korábban, tulajdonképpen 15 évesen „kirepül” a családi fészekből, és költözik kollégiumba. Mivel ez egy még speciálisabb eset, ebben a cikkünkben az egyetemistákra és az egyetemi kollégiumokra fókuszálunk.
Az egyetemi kollégiumok háza táján azonban nem egyszerű a helyzet, mivel sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat – jóval többen mennének kollégiumba, mint ahány férőhely rendelkezésre áll. Ez érthető is, hiszen ahogy később látni fogjuk ezek árait, jóval olcsóbban meg lehet úszni a lakhatást így, mint az albérlettel.
A hírek szerint nagyjából 55 ezer fő számára van elegendő férőhely a hazai egyetemi kollégiumokban, miközben majd 300 ezren járnak egyetemre itthon. Ez azt jelenti, hogy az egyetemisták nagyjából 20%-a számára van elegendő kollégiumi kapacitás hazánkban.
Ennek ismeretében sokan meg sem próbálják a kollégiumi jelentkezést, és más módon, például társbérlettel oldják meg a lakhatást. Akiknek pedig elég közel van a választott iskola lakóhelyükhöz maradnak a mamahotelben, megint mások pedig direkt nem választják a kollégiumot, mert nem ad számukra elég komfortot. De még így is rendre 130-140 százalékos túljelentkezést tapasztalnak a kollégiumok tanévről tanévre.
Persze a kapacitásbővítés már régóta napirenden van, az elmúlt években például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), az Óbudai Egyetem (ÓE) és az Semmelweis Egyetem (SE) kollégiumaiban is komoly felújítások történtek, azonban ezek a munkálatok még nem a kapacitásbővítést szolgálták.
A 2016-ban elfogadott felsőoktatási kollégiumfejlesztési stratégia szerint az újonnan felépülő kollégiumok többségét Budapestre tervezik, emellett pedig épületfelújítással is növelnék a befogadóképességet, ami összesen mintegy 30 ezer férőhellyel bővítené a kollégiumok kapacitását.
Mit kell tudni az egyetemi kollégiumi felvételiről?
Tudva, hogy mekkora a túljelentkezés, már gondolhatjuk is, hogy biztosan nem olyan könnyű a bekerülés, valami szűrőrendszer biztosan érvényben van, ami alapján eldől, kiből lehet és kiből nem kollégista.
Az alábbiakban áttekintjük, hogyan lehet felvételt nyerni egy kollégiumba.
Ebben a fejezetben megnézzük, hogy mi kell az egyetemi kollégiumi felvételihez, hogyan működik a procedúra, milyen dokumentumokat és hová kell benyújtani az eljárás során.
Mennyire nehéz bekerülni egy egyetemi kollégiumba?
A bejutás nehézségét főként az adja, hogy számos tényezőtől függ a jelentkezés elbírálása. Ezeket a szempontokat minden intézmény maga határozhatja meg, de a szabályok eléggé egybevágnak. Egy kollégiumi felvételi eljárás során általában az alábbiakat veszik figyelembe.
- A szociális helyzet, vagyis hogy a családi körülményekből adódóan milyen mértékű segítséget jelentene a kollégiumi lakhatás a tanulónak. Ezt általában az egyetemek és a főiskolák a jelentkezővel egy háztartásban élők egy főre jutó nettó jövedelme szerint szokták meghatározni. A felsőoktatási intézmények ugyanis igyekeznek előnyben részesíteni azokat a hallgatókat, akik nehéz családi és anyagi helyzetük miatt kollégium nélkül talán el sem kezdhetnék felsőfokú tanulmányaikat.
- A lakóhely és az iskola közötti távolságot, minél messzebb lakik ugyanis valaki a kiválasztott felsőoktatási intézménytől, annál komolyabb utazási költségei és nehézségei merülhetnek fel tanulmányai során. Éppen ezért a messzebbről bejárókat szintén támogatja a rendszer a közelebb lakókkal szemben.
- A tanulmányaikban, sportban és a közösségi tevékenységekben jeleskedő tanulók is rendszerint előnyösebb elbírálásra számíthatnak.
Az, hogy milyen dokumentumokat kell ezek alapján benyújtani az intézményekhez, szintén az adott iskola felvételi szabályzata határozza meg. Jellemzően azonban szükség van a jelentkező érettségi bizonyítványára – ezzel igazolhatja tanulmányi eredményeit.
Bekérik továbbá a szülők 3 hónapnál nem régebbi jövedelemigazolását is, ami a fiatal rászorultsága kapcsán tartalmaz fontos információkat. Ugyancsak emiatt lehet releváns a testvérek tanulói jogviszonyának igazolása is, hiszen minél több gyermek tanul egy családban, annál nehezebb feladatot jelenthet tanulmányaik finanszírozása és az utaztatás. Végül pedig az esetleges hátrányos helyzetről szóló igazolás is beadandó a jelentkezéskor, szintén a szociális rászorultság alátámasztása okán.
Az érettségi, nyelvvizsgázás, szalagavató és ballagás, az egyetemre való felkészülés, a jogosítvány megszerzése és számos más aktuális feladat mellett ez a felvételi procedúra plusz komoly tehertétel lehet a fiataloknak. Annyiban azonban érthető ez a nehézkesség, hogy ennyire korlátozott a férőhelyek száma, ezeket pedig a legigazságosabban szeretnék kiosztani az intézmények.
Kik a legesélyesebbek?
A fenti kritériumrendszer alapján már körvonalazódik, hogy kik indulnak a legjobb esélyekkel az egyetemi kollégiumi felvételin: a legnehezebb körülmények közül, legtávolabbról érkezők, akik jó tanulmányi eredményeket tudnak felmutatni.
Kérdés azonban, hogy milyen súllyal számítanak ezek a szempontok. A BME kollégium szabályzata szerint például az elsőfélévesek – vagyis az egyetemet éppen elkezdők esetében – legerőteljesebben a szociális rászorultság érvényesül szempontként. Ez 60–90%-ot jelent a felvételiben. Ezzel szemben csak 10–40%-ot ad a tanulmányi pontszám.
Az alapszakot teljesítő és a mesterszakot megkezdő hallgatóknál azonban ez már teljesen másként működik. Náluk már 95% is lehet a tanulmányi eredmény és a közösségi aktivitás súlya, szemben az 5%-os szociális rászorultsággal.
Ebben annyi logika mindenképp lehet, hogy a mesterképzésben induló hallgatók már megvetették a lábukat, kiismerték az egyetemet és a várost, ahol élnek, sőt, akár már valamilyen munkát is vállalhattak.
Kollégiumi költségek
Amellett, hogy a fiatalnak ennie, tanulnia, szórakoznia kell, könyveket, tanszereket és egyebeket vásárolnia, a kollégiumban is többféle költséggel kell számolnia.
A legalapvetőbb tétel ezek közül a kollégiumi díj. Ez kollégiumonként, sőt azokon belül elhelyezés szerint is eltérő lehet. A különbséget jellemzően a komfortban lévő eltérés adja: minél több ágyas szobáról van szó, annál olcsóbb a szállás. Szerepet játszik még, hogy a szobának saját, vagy több másik szobával közös vizes blokkja van-e, hogy mennyire közel helyezkedik el a belvároshoz és az egyetemhez. De látni fogjuk, hogy az is módosít, méghozzá jelentős mértékben az áron, hogy a jelentkező önköltségesen vagy állami ösztöndíjjal jutott-e be a felsőoktatási szakára.
Erre jönnek még az olyan szolgáltatások költségei, amelyeket kötelező kifizetni vagy legalábbis nagy eséllyel vesz igénybe a fiatal. Ilyen például az úgynevezett karbantartási költség, ami kötelezően fizetendő elem. Ez lehet kaució is, és arra való, hogy az esetlegesen okozott károkat ebből tudja javíttatni az intézményfenntartó. De fontos költség lehet a mosodahasználati díj is, hacsak nem szeretné a hallgató mindig nagy batyuval hazaszállítani a szennyest.
Illetve ott vannak a különféle extrák is, mint a rendezvényekre és programokra beszedett hozzájárulás, amelyet néhány kollégium alapjáraton bekér a lakóktól. Az éjszakai vendégfogadás szintén feláras a legtöbb intézményben, és természetesen a konditerem és más szolgáltatások igénybevétele is történhet térítés alapján.
A Budapesti Corvinus Egyetem egyik kollégiumában, a Tarkaréti Kollégiumban például a kaució 9.300 forint, a kulturális hozzájárulás 2.000 forint félévente, és külön díja van, ha valaki elveszíti vagy megrongálja a belépőkártyáját, illetve kulcsát. Ezutóbbiak 5-5.000 forintra rúgnak.
Mennyibe kerül kollégistának lenni a fővárosban?
A válaszhoz megnéztük a következő egyetemek kollégiumainak díjszabását. Az ELTE nyolc budapesti kollégiumában 12 és 19.000 forint között mozog az ár. Azért is ilyen kicsi a szórás itt, mert minden esetben 2-3 ágyas szobákról van szó.
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) esetében már nagyobb különbséget figyelhetünk meg a kollégiumi díjakat illetően. A három budapesti kollégiumnál 9.300 és 47.000 közt változik a fizetendő díj mértéke. Nagy eltérés van aközött, ha valaki állami ösztöndíjjal vagy önköltséges képzésben folytatja tanulmányait – utóbbi kategóriában a legmagasabb díjak.
A BME négy kollégiumot üzemeltet a fővárosban, amelyek díja 9.300 és 23.300 forint között alakul. A BME kollégiumok esetében is – mint általában – az állami ösztöndíjasok fizetik az alacsonyabb díjat, míg az önköltségeseknek itt is mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk.
Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük néhány nagyobb fővárosi egyetem kollégiumának kínálatát. Természetesen a kutatásunk nem teljeskörű, de elegendő információt nyújt ahhoz, hogy egy felsőoktatási tanulmányait kezdő hallgató hiteles képet kapjon a kollégiumi lakhatási lehetőségekről.
| Intézmény | Lakóegységek | Felszereltség | Kollégiumi díj |
|---|---|---|---|
| ELTE – ADK Ajtósi Dürer Sori Kollégium |
2 ágyas szobák | szintenkénti vizesblokk | 14.650 Ft |
| ELTE – DUK Damjanich Utcai Kollégium |
3 ágyas szobák | lakóegységenkénti vizsblokk | 12.320 Ft |
| ELTE – KCSSK Kőrösi Csoma Sándor Kollégium |
2-3 ágyas szobák | szobánkénti / 2 szobánkénti vizesblokk | 18.320 Ft |
| ELTE – MÁK-BP Márton Áron Kollégium |
2 ágyas szobák | szobánkénti vizesblokk | 18.475 Ft |
| ELTE – NFK Nándorfejérvári Kollégium |
3 ágyas szobák | szintenkénti vizesblokk. | 14.650 Ft |
| ELTE – NUK Nagytétény Úti Kollégium |
2-3 ágyas szobák | Szobánkénti vizesblokk | 16.320 / 18.475 Ft |
| ELTE – ZUK Zágráb Utcai Kollégium |
2 ágyas szobák | szobánkénti vizesblokk | – |
| ELTE – VUK Vezér Úti Kollégium |
3 ágyas szobák | szintenkénti vizesblokk | 12.320 Ft |
| BCE – Kinizsi Kollégium |
2 ágyas szobák 3-4 ágyas szobák |
szintenként vasalósarok, mikrohullámú sütő, vizesblokk, konyha |
11.650 Ft 1 vagy 29.500 Ft 2 9.300 Ft 1 vagy 28.000 Ft 2 |
| BCE – Tarkaréti Kollégium | 3 ágyas szobák | szintenként vasalósarok, mikrohullámú sütő, vizesblokk, konyha | 9.300 Ft 1 vagy 28.000 Ft 2 |
| BCE – Földes Ferenc Kollégium | 2 ágyas szobák 3-4 ágyas szobák |
vizesblokk 2 szobánként, Szintenként vasalósarok, mikrohullámú sütő, konyha |
13.980 Ft 1 vagy 47.000 Ft 2 11.650 Ft 2 vagy 42 000 Ft 2 |
| BME Bercsényi Kollégium | 2 ágyas szobák | hűtő, szintenkénti vizesblokk | 11.650 Ft 1 20.970 – 23.300 Ft 2 |
| BME Schönhert Kollgéium | 4 ágyas szobák | szobánkénti vizesblokk | 9.320 Ft 1 vagy 20.970 Ft 2 |
| BME – Vásárhelyi Pál Kollégium | 2 ágyas szobák 4 ágyas szobák |
szobánkénti vizesblokk, szintenként konyha, mosókonyha |
11.650 Ft 1 vagy 23.300 Ft 2 9.320 Ft 1 vagy 20.970 Ft 2 |
| BME – Baross Gábor Kollégium | 3 és 4 ágyas szobák 2 ágyas szobák |
szobánként mosdó, hűtőszekrény, szintenként vizesblokk |
9.320 Ft 1 vagy 20.970 Ft 2 11.650 Ft 1 vagy 23.300 Ft 2 |
- Államilag támogatott hallgatóknak
- Önköltséges hallgatóknak
Mennyibe kerül a kollégium a vidéki egyetemi városokban?
Mennyibe kerül egy kollégium Pesten, és mennyibe egy vidéki egyetemi városban? A különbség szemmel is jól látható az összegek terén. A Nyíregyházi Egyetem kollégiumában például 12-től 40 ezer forintig terjed a skála fejenként, havonta. A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) például 10-16.000 forint között alakul a kollégiumi díj. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) 8 kollégiumánál 17 és 30 ezer forint között alakul az ár. A Debreceni Egyetemnél (DE) pedig 18-32.000 forint lehet a kollégiumi díj.
Erre jönnek a fent említett plusz tételek, no meg persze az étkezés, az utazás a városon belül és néha haza a családhoz.
A vidéki, egyetemi városok esetében is megkíséreltük összegyűjteni az egyes kollégiumok által kínált lakhatási lehetőségeket. Természetesen a lista itt sem teljeskörű, hiszen például az SZTE esetében csak az öt nagy, úgynevezett karközi kollégiumot tartalmazza. Ugyanakkor a leendő hallgatók egy hozzávetőleges képet kaphatnak az egyetemvárosaink nagyobb kollégiumairól a felszereltség és a díjak vonatkozásában.
- Államilag támogatott hallgatóknak
- Önköltséges hallgatóknak
Az első félév a legnehezebb
Ahogy már említettük, nagy különbség van az egyetem alapszakát és a mesterszakot elkezdők között: utóbbiak több helyismeretre, több tapasztalatra és saját munkavállalásra is támaszkodhatnak már. Mindez számukra több kényelmet, nagyobb pénzügyi szabadságot jelenthet.
De egyáltalán megfogalmazható az, hogy az első félév a legnehezebb. Ekkor egy másik településről érkező kollégistáknak új a város, a közlekedés, az egyetem, a kollégium, a közösség – egyszóval mindent nulláról kell maguknak felépíteni, megismernie.
Ráadásul az elsőéves hallgatók számára pénzügyileg is nehezebb az indulás, mert ők még nem számolhatnak tanulmányi ösztöndíjjal, mint a felsőbb évesek, akik egyetemi tanulmányi átlaguk alapján már rendelkezhetnek némi plusz jövedelemmel. A szociális támogatás megszerzésével is nehezebben boldogulnak a gólyák, hiszen még nem ismerik ki magukat az egyetemi bürokrácia útvesztőjében, és kevésbé tudják hatékonyan intézni ezeket a procedúrákat.
Mit tegyünk, ha nem sikerül a kollégiumi felvételi?
Ahogy láttuk, a kollégiummal jelentős költségeket spórolhatunk meg a lakhatás terén, de mi történik, ha nem sikerül bejutni a kollégiumba a felvételin?Érdemes tudni, hogy léteznek olyan diákapartmanok és magánkollégiumok, amiket meg lehet próbálni. A diákapartmanok, diákszállások kisebb studiószerú lakásokat takarnak, amelyeket jellemzően 30-60 ezer forintért lehet bérelni azok felszereltségétől és modernitásától függően.
A diákaparmanok jó alternatívát nyújtanak, ha nem sikerül a kollégiumi felvételi.
Itt mindenki megtalálhatja a maga számára megfelelő szinten mind a komfort, mind pedig az ár tekintetében.
A legdrágább ilyen szállások bár kétszer vagy akár négyszer olyan drágák, mint a kollégiumi szobák, de még mindig kevesebbe kerülnek, mint egy egyedül fenntartott albérlet díja. Ezért a diákapartmanok jó átmenetet kínálnak, a kollégiumok és az albérletek között.
Készüljünk fel előre az egyetemi évekre
Gyermekünk felsőfokú tanulmányainak megkezdésével nagy lépést tesz az önállóság felé. Ennek pedig gyakran elengedhetetlen része az otthonról való elköltözés is, legalábbis ha nem abban a városban jár majd egyetemre, mint ahol a család él. A lakhatás azonban a sok egyéb között a legnagyobb költségtényező, amely nagyon is megterhelheti a családi kasszát.
Az egyre növekvő albérleti díjakat látva érthető, hogy nagyon sok diák szeretne kollégiumi polgárrá válni, mivel így töredék költségen megoldhatják a lakhatás problémáját egyetemi tanulmányaik alatt. Magyarországon azonban az egyetemisták mintegy 20%-ra elegendő csak a kollégiumi férőhelyek száma, a túlkereslet miatt így nagyon nehéz bekerülni.
A legrosszabb eshetőség, ha nem jut be gyermekünk a kollégiumba szociális rászorultsága, illetve tanulmányi eredményei alapján, más szállást pedig képtelen finanszírozni neki a család. Ez akár a tanulmányok elhalasztásához is vezethet, vagy adósságba is kergetheti a családot.
Éppen ezért nagyon fontos, hogy már időben felkészüljünk a gyerek egyetemi éveinek finanszírozására. Egy hosszú távú megtakarítással elegendő lehet akár csak havi pár ezer forintot félretennünk gyermekünk későbbi boldogulására. Hiszen a lakhatás mellett számos más költség is felmerül az egyetemi tanulmányok ideje alatt.
Ebben segíthetnek a gyermekcélú megtakarítások, amelyeket akár ezen a téren is kiaknázhatunk az öngondoskodás és előtakarékosság szellemében. A legnépszerűbb ilyen konstrukció a babakötvény, ahol jellemzően 10.000 forintig lehet érdemes félretenni havonta, hogy ezt állampapírokban fialtatva gyűjtsünk gyermekünk nagykorúságáig. A nagykorúság elérése itt alapvető megkötés, de ha kifejezetten gyermekünk egyetemi éveire tennénk félre, akkor ez pont egybevághat céljainkkal. Időközben azonban nem férhetünk hozzá szükség esetén az itt félretett összeghez.
Emellett elérhetőek különféle banki megtakarítási programok is, amelyek egy bankszámlához hasonlóan alacsony költség mellett nem kínálnak jelentős hozamokat, de teljesen kötetlen megoldást jelentenek. Vagyis ez amolyan perselyként fogható fel, ahova gyűjtögetünk az évek során, nem kockáztatunk különféle befektetésekkel, csak eltesszük a pénzt a gyermekünk jövőjére.
Illetve ott vannak a biztosítói megtakarítási csomagok is, amelyek már havi pár – minimum nyolc – ezer forintos befizetéssel valóban hosszú távra szóló, az államkötvényeknél akár magasabb hozamot ígérő és kötetlen felhasználású lehetőséget kínálnak. Itt különféle eszközalapokba forgatjuk a megtakarított összegeket, függően saját kockázatvállalási hajlandóságunktól és hozamelvárásainktól.
A piacon található számos megtakarítási megoldás közül laikusként bonyolult és időigényes feladat kiválasztani az elképzeléseinkhez leginkább illeszkedő gyermekcélú megtakarítási konstrukciót. Tapasztalt, független tanácsadóink segítségével azonban mindezt az időt és energiát megspórolhatja magának. Jelentkezzen bátran díj- és kötelezettségektől mentes, személyre szabott gyermek-megtakarítási tanácsadásunkra, amelyre az Ön igényeihez alkalmazkodva személyesen Budapesten, a Tímár utcai irodánkban, és online is sor kerülhet.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
