A gyermek születése mindig örömteli pillanat egy család életében. A legtöbb szülő sokat készül gyermeke érkezésére: előre megveszi a babaápolási kellékeket (ruhákat, pelenkát, játékokat, biztonsági eszközöket), valamint berendezi a babaszobát. Konkrét költségvetést azonban ritkán készítenek. Ez persze nem probléma, hiszen a szülő gondolatai és érzelmei ebben az időszakban összetettek és sokfelé járnak, mégis megéri ebből az aspektusból is megvizsgálni a gyermekvállalást.
A gyermeknevelés költségeinek összeszámolása azonban nem egyszerű, hiszen a gyermekre költött konkrét összegeken felül a szülő munkából kieső óráit is bele kell számolni. Nem beszélve arról, hogy a gyerekvállalás sajnos sok munkahelyen nehezebbé is teszi a szakmai előrejutást. Ezek tehát mind beletartoznak abba a költségbe, amit a gyermekünkre közvetlenül vagy közvetetten költünk.
Cikkünk a kieső bevételekre most nem tér ki, hiszen ezek kevésbé kézzelfogható és konkretizálható összegek.
Kizárólag a várható kiadásokat vesszük most górcső alá, és a következő kérdéseket szeretnénk minél pontosabban körbejárni:
Milyen gyermeknevelési költségek merülnek fel a születéstől az egyetemi évek végéig? Mennyibe kerül egy gyerek havonta 2024-ben? Tehetünk-e valamit azért, hogy anyagilag is segítsük őt?
Mielőtt azonban belevágnánk a költségek tényleges áttekintésébe, fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ha olykor túlzottan is ridegnek tűnik a gyermeknevelés pusztán anyagi aspektusának ilyen részletes felsorolása, mindezt csupán a tényleges kiadások racionális bemutatása miatt tesszük.
A cikkünkben megjelenő összegeket középértéken határoztuk meg, hiszen a célunk az, hogy egy reális képet adjunk a gyermeknevelés során felmerülő költségekkel kapcsolatban. A család anyagi helyzete azonban mindkét irányba elmozdíthatja a mérleget, így előfordulhat, hogy valaki alacsonyabb kiadásokkal számol, valamint az is, hogy egy család többet áldoz a gyermekére.
A várandósságtól féléves korig
Ahogy azt már fentebb említettük, egy gyermek születése mindig izgalmas és örvendetes pillanat. Azonban már a születés előtt is jelentős kiadással járhat a gyerekvállalás, gondoljunk csak a különböző felszerelések beszerzésére, és a babaszoba kialakítására. Napjainkban ráadásul már külön üzletágak épültek a kismamák és az újszülöttek komfortjára és biztonságára, így a költségek is nagyon megugorhatnak, ha tényleg mindent meg szeretnénk venni a gyermekünk számára.
Ide tartozik az is, hogy sokan már a várandósság során szülészorvost választanak maguknak, aki a legtöbb esetben a kilenc hónap során felmerülő vizsgálatokat a magánrendelőjében végzi. Ennek pedig akár havonta 15 – 20 ezer forintos költsége is lehet, amit természetesen a gyermekünk és a saját egészségünk érdekében adunk ki.
Egy gyermek születése hatalmas öröm, ugyanakkor már a várandósság alatt is érdemes extra kiadásokra számítanunk.
Egy átlagos családban tehát, ahol csak a legszükségesebb kellékeket veszik meg a szülők a gyermeküknek – pelenkát, babakocsit, gyermekágyat, bútorokat, illetve néhány ruhadarabot, mert a nagy részét megöröklik barátoktól vagy rokonoktól -, és havonta járnak magán orvosi vizsgálatra, az első kilenc hónap nagyjából 700.000 forint kiadást jelent.
Természetesen ez az összeg lehet több is, ha mindenből a legjobb minőséget választjuk, és maximálisan szeretnénk mindent megadni újszülött gyermekünk számára. Ugyanakkor lehet kevesebb is, ha például használt bútorokat, babakocsit vagy biztonsági eszközöket vásárolunk, és nem választunk magunknak orvost sem a havi vizsgálatokhoz, sem a szüléshez.
A várandósság hónapjaiban felmerülő költségek után a következő nagyobb összeget a gyermekünk világra jötte jelenti. Ha már az első kilenc hónapban is választott orvosunk volt, akkor nem ér minket meglepetésként az a tény, hogy az orvosnak hálapénzt szokás adni. Ez az összeg általában a vizsgálatok tízszeresét jelenti, azonban vannak orvosok, akik ezt nem határozzák meg konkrétan, és a szülőkre bízzák ennek az összegét.
Az orvosi hálapénz 2024-ben jellemzően 60.000 és 200.000 forint közötti kiadást jelent. (Bár ez a költség egy törvénymódosításnak köszönhetően az idei évtől várhatóan vagy megszűnik, vagy egyéb címszóval marad meg a rendszerben.)
Emellett sokan választanak maguknak szülésznőt is, akinek a szülés után szintén szokás adni egy kisebb – az orvosnak szánt hálapénznél alacsonyabb – összeget.
A szülést segítő egészségügyi dolgozóknak szánt költségekre tehát ezek alapján 150.000 forintot számoltunk.
Itt érdemes megállni egy pillanatra, ugyanis a kiadások mellett jó, ha tudjuk, hogy a 2005. december 31-ét követően világra jött újszülöttek jogosultak az életkezdési támogatásra. Ezt az összeget az állam minden magyarországi lakhellyel rendelkező újszülött számára automatikusan elhelyezi egy erre a célra nyitott, személyre szóló letéti számlán. Az életkezdési támogatás összege 2024-ben 42.500 forint, amit (az inflációval megnövelt értékben) gyermekünk 18 éves korában vehet fel. Ezt a támogatást azonban érdemes a Magyar Államkincstárnál nyitott Start értékpapírszámlára átvezetni, amelyen nemcsak még magasabb kamatot kapunk, de gyermekünk 18 éves koráig további összegeket is félretehetünk. Ráadásul megtakarításainkat az állam további évi 10%-os támogatással – maximum 6.000 forinttal – egészít ki. Az így félretett és kamatokkal megnövelt megtakarítással pedig anyagilag megkönnyíthetjük gyermekünk életkezdését.
A születés után az első félévében a pelenka költsége gyakorlatilag megkerülhetetlen, ami eldobható pelenkákkal számolva havi 15 – 20 ezer forintot jelent a pelenka minőségétől és márkájától függően.
Emellett pedig számos olyan babaápolási terméket is meg kell vásárolnunk gyermekünknek (krémeket, olajokat, gyógyszereket, fürdetőket), amelyek a kezdeti időkben elengedhetetlenek. Ezek listája pedig tovább bővülhet olyan esetekben, ha például gyermekünk hasfájós vagy bármilyen okból csak tápszerrel tudjuk táplálni őt. Ez utóbbi önmagában havi 5.000 forint plusz költséget jelenthet a családok számára.
Ezekre a gyógyszertári termékekre a tápszerrel együtt havi 10.000 forint gyermeknevelési költséget számoltunk.
Az eddig összegyűjtött kiadások alapján tehát az első fél évben olcsóbb pelenkával, tápszeres táplálással és egyéb gyógyszerekkel számolva – átlagosan 25.000 forintos havi költséggel – összesen 150.000 forinttal számolhatunk.
Ezek alapján tehát egy gyermek a fogantatástól féléves koráig körülbelül 1 millió forintba kerül.
Bölcsődei és óvodai évek
Az első fél évre számolt havi kiadások a harmadik év végéig tovább növekednek. Ez nem is csoda, hiszen gondoljunk csak bele, hogy ebben az időszakban akár 2-3 havonta le kell cserélnünk gyermekünk teljes ruhatárát nem csak az évszakok változása, hanem a gyors növekedés miatt is. Emellett pedig egyre több új játékra is szüksége lesz, ahogy fejlődik.
Természetesen ezek költsége is széles skálán mozoghat, attól függően, hogy újonnan vagy használtruha boltokból, esetleg bármilyen baba-mama fórumon keresztül vásároljuk meg a ruhákat, bicikliket, játékokat, mesekönyveket.
Bár ezek nem fix kiadások, amik minden hónapban egységesen megjelennek, mégis a féléves korban már jelen lévő átlagosan havi 25.000 forintos kiadás az idő előrehaladtával körülbelül 40.000 forintra emelkedhet. Ez az összeg nem csak a bővülő igények miatt növekszik meg, hanem például a hozzátáplálás megkezdése miatt is, ami átlagosan havi 5-10.000 forinttal is megnövelheti a gyermeknevelés költségeit.
Az alábbiakban áttekintjük, milyen költségekre számíthatunk gyermekünk bölcsődei és óvodai évei alatt.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha gyermekünk nem jár bölcsődébe, akkor átlagosan havi 40.000 forintot költünk rá hároméves koráig.
Ez összesen 1.200.000 forint kiadást jelent, ami a már összeszámolt 1.000.000 forinttal együtt összesen 2.200.000 forintos anyagi terhet ró a családi kasszára, amiben nincsen benne az az elméleti anyagi “veszteség”, amit az anya munkából való kiesése jelent a családi költségvetésben.
A bölcsődei évek
Sok szülő nem teheti meg, hogy három évig otthon marad a gyermekével akár anyagi okokból, akár a munkahely elvárása miatt, ezért másfél-két évesen bölcsődébe kerül a gyermek. A szülők eldönthetik, hogy magán- vagy állami bölcsődébe íratják csemetéjüket, melyeknek természetesen eltérő költségeik vannak.
Kezdjük a számolást az állami bölcsődével, ahova gyermekünk 1,5 éves korától kezd járni. Ebben az esetben jellemzően kétféle költséggel kell számolnunk. Az egyik a gondozási díj, aminek az összegét önkormányzati szinten határozzák meg, többnyire sávosan.
Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező szülőknek sok esetben mindössze napi 100 forintos gondozási díjjal kell számolniuk. Azokban a családokban azonban, ahol az egy főre jutó jövedelem összege magasabb, ott azonban akár 500 vagy 1000 forintos napi díjat is elkérhetnek az állami bölcsődékben.
Léteznek olyan önkormányzatok is, amelyek viszont teljesen átvállalják a szülőktől a bölcsődei gondozási díjat.
Jelen esetben most átlagosan napi 200, vagyis havi 4.000 forint kiadással számoltunk a gondozási díj vonatkozásában.
A másik rendszeres havi költség az étkezés, ami átlagosan napi 500 forint, vagyis a gondozási díjon felül havi 10.000 forint plusz kiadással számolhatunk.
Ez tehát azt jelenti, hogy 18 hónapon keresztül (a gyermek 1,5 éves korától 3 éves koráig) a már összeszámolt havi 40.000 forint 54.000 forintra ugrik.
Egy magánbölcsődében jellemzően a napi étkezés is drágább, a havidíj pedig 40-80 ezer forint között mozog, amit befolyásol például az is, hogy gyermekünk hány napot jár egy héten a bölcsődébe. Éppen ezért itt is, mint a többi költségszámítás esetében, egy középértékkel számoltunk.
Ennek fényében, ha gyermekünk másfél éves korában kezd el magánbölcsődébe járni, akkor az 18 hónapon keresztül akár havi 100.000 forintos kiadást is jelenthet a családi kasszából.
A gyermek féléves korától három éves koráig ezek alapján 1,5 év állami bölcsődével számolva összesen 1.452.000 forint kiadásra számíthatunk, ha pedig magánbölcsődébe íratjuk a gyermekünket szintén másfél éves korától, akkor összesen 2.280.000 forintra ugorhat a teljes kiadásunk.
Láthatjuk tehát, hogy másfél év magánbölcsőde vagy családi napközi akár 1 millió forint plusz terhet is róhat a családi költségvetésre.
Ahogy pedig haladunk előre az időben, a költségek tovább emelkedhetnek. Nem csak azért, mert óvodás korban a gyermekünknek több ruhára, más ételre, játékra, könyvekre van szüksége, hanem azért is, mert ebben a korban már többen járnak különórákra is.
Ráadásul egy óvodáskorú gyermek már nem rácsos ágyban alszik, tehát új bútorokra is szükség van. Ennek költségét azonban egy másik életszakaszban vesszük górcső alá, így ezzel most nem számolunk, ugyanakkor érdemes ezt is szem előtt tartani.
Az óvodai évek
A gyerekek három éves koruktól kezdik meg az óvodát, ami a bölcsődével ellentétben – egy-két kivételtől eltekintve – már minden családot érint.
Három éves kor után már megszűnik a GYES, tehát hacsak nem született kisebb testvér a családban vagy nem marad otthon az édesanya főállású anyaként, akkor mind a két szülő dolgozni kezd. Másrészt ebben a korban már a gyerekek is jobban igénylik a kortárs kapcsolatokat.
Ez az időszak azért is kiemelendő, mert a már említett kivételektől eltekintve, legkésőbb a gyermek 3 éves korában az anya is visszamegy dolgozni, tehát a korábban fennálló olyan rejtett költségek, mint az anyai kereset kiesése, ebben a korban “megszűnnek”.
Természetesen ebben is számos egyéni eltérés tapasztalható, hiszen vannak, akik már gyermekük egy éves kora után elkezdenek legalább részmunkaidőben dolgozni. Ezeket a különbségeket a költségvetésben nem emeljük ki részletesen, mégis fontosnak tartjuk megemlíteni.
Ami azonban egy óvodás (három-hat éves) gyermek gyermeknevelési költségeinek tekintetében mindenképp lényeges kérdés, hogy a szülők állami vagy magán intézménybe íratják-e be.
Ezeknek ugyanis a bölcsődéhez hasonlóan eltérő költségei lehetnek, amik az olyan alapvető kiadások mellett jelennek meg, mint a ruházkodás, cipők, játékok, könyvek és az intézményen kívüli étkezések. Ráadásul, ahogy már említettük, ebben a korban sok gyerek kezd el valamilyen különórára is járni.
Nézzük tehát sorban, milyen költségekkel kell számolni egy óvodáskorú gyermek esetében.
Egy három éves gyereknek hat éves koráig folyamatosan szüksége van különböző méretű ruhákra és cipőkre, hiszen minden évszakban teljesen meg kell újítani a ruhatárat. Sok esetben az őszi ruhák tavaszra már kicsik, az egy évvel korábbi télikabát helyett pedig biztos, hogy újat kell vásárolni.
A ruhatár mellett ebben a korban a játékok köre is állandóan változik, hiszen az óvodások gyorsan fejlődnek szellemileg és kézügyességben egyaránt. Már nem megfelelő a két éves korában még érdekes és fejlesztő játék, ráadásul más könyvek és mesék kötik le, mint a bölcsődében.
Sokan az óvoda mellett választanak már valamilyen különórát is a gyermekük számára, aminek szintén lehetnek költségei. Sokszor az állami óvodák az intézményen belül is biztosítanak lehetőséget valamilyen sport megismerésére vagy nyelv elsajátítására, ami nem csak idő-, de költséghatékony megoldás is a szülők számára. Ám, ezek havi költsége így is átlagosan 2.000-5.000 forint között mozog.
A ruházkodásra, játékokra, különórákra összességében havi 50.000 forintot számoltunk egy óvodáskorú gyermek esetében, amibe beleszámoltuk az óvodán kívüli étkezés költségét is.
Ezek tehát azok a költségek, amik minden óvodás gyermekkel rendelkező családban felmerülnek. Ezekhez még hozzáadódnak az óvodában felmerülő egyéb kiadások is.
Kezdjük is a számolást egy állami intézmény havi költségével.
Az állami intézményekben a napi étkezésért kell fizetni, ami átlagosan havi 10.000 forintos költséget jelent. Vagyis 36 hónapon keresztül az eddigi költségekkel együtt már összesen havi 60.000 forinttal számolhatunk.
Amennyiben gyermekünket magánóvodába szeretnénk járatni, akkor átlagosan 80.000 forintos havi költséggel kell számolnunk, plusz a napi 1.000 forintos étkezés. Ez tehát összesen már havi 150.000 forintos költséget jelent.
Mindezeket összeadva tehát az óvodai három év összesen 2.160.000 forint kiadást jelent egy állami intézményben, és 5.400.000 forintot akkor, ha magánóvodába jár a gyermekünk.
Gyermekünkre az első hat évében tehát összesen 4.360.000 forintot költünk abban az esetben, ha nem jár bölcsődébe, csak állami óvodába.
Ha állami bölcsődébe és óvodába is jár a gyermekünk, akkor hat éves koráig már 4.612.000 forintot költünk rá, míg ha ebben az időszakban magánbölcsibe és magánóvodába íratjuk, akkor már mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy ki tudjuk fizetni a 8.680.000 forintot.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Az általános iskolai évek
Amikor egy gyermek elkezdi az iskolát, az a család minden tagja számára egy izgalmas és várakozással teli időszak. Egy teljesen új korszak kezdődik, hiszen gyermekünknek új barátai, új nevelői, tanárai lesznek, és persze új szabályokat is kell megtanulnia, melyek mind nagy változást hoznak az életébe.
Ugyanakkor legtöbbször a szülőkben is komoly drukk van ilyenkor. Részben amiatt, hogy a gyermek egy új életszakaszba lép, részben pedig a megnövekedő költségek miatt.
Az iskolakezdés ugyanis az iskolák különböző igényeit is beleszámítva akár 50.000 forintba is kerülhet a szülőknek. Iskolatáska, tolltartó, füzetek, rajz kellékek, torna felszerelés, váltócipő, ünneplő ruha, ceruzák, filcek stb. Ha pedig gyermekünk valamilyen zene, sport, művészeti vagy nyelv tagozatos osztályba jár, akkor az ezekhez szükséges eszközöknek a beszerzése tovább terheli a szülők pénztárcáját.
Mindez komoly terhet ró a családi kasszára már egy gyermek esetében is. Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy az állam 2020-tól már mind a 12 évfolyamban ingyenesen adja a tankönyveket a tanulóknak. Ez tehát azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben, már a 10-12. osztályos diákoknak sem kell fizetni a könyvekért, ami segítség lehet sok család számára.
Az első iskolai év kezdete az egész család számára izgalmas időszak. Nézzük meg, mennyivel növekednek a kiadások ebben a korban!
A kezdő tanszercsomagon túl új, rendszeres havi kiadások is várnak a szülőkre. Ilyen például a bérlet, hiszen az iskolás gyerekek már nem utazhatnak ingyenesen a BKK járatain. Ez havi 3.500 forintot jelent, amit annak ellenére is beleszámoltunk a kiadásokba, hogy sok gyerek ebben a korban még a szüleivel együtt, autóval közlekedik, ha a háztartásban az megtalálható.
Ez tehát egy plusz költség az óvodás korhoz képest, csakúgy, mint a zsebpénz, amit a legtöbb szülő kisiskolásként kezd el – nevelési célzattal – adni gyermekének. Ennek nagysága az évek múlásával értelemszerűen növekszik. Hiszen nem ugyanannyi pénzre van szüksége egy alsósnak, mint egy nyolcadikosnak.
Számításainkban hét éves kortól havi 2.000 forintos zsebpénzről indulunk, ami a gyermek 14 éves korára akár havi 15-20 ezer forint is lehet. Ennek összege természetesen nagyban függ a család anyagi helyzetétől, illetve a zsebpénzről alkotott filozófiájuktól is. (Sokan ugyanis egyáltalán nem adnak zsebpénzt gyermekünknek, helyette inkább megveszik mindazt, amire a gyermeküknek szüksége lehet.)
Mindezeket figyelembe véve erre a nyolc éves általános iskolai időtartamra átlag havi 9.000 forintos zsebpénzzel számoltunk.
A bérlet és a zsebpénz plusz költségét kompenzálhatja, hogy ebben a korban már nem kell olyan sűrűn lecserélni a teljes ruhatárat, hiszen nem nőnek olyan gyorsan a gyerekek. Ugyanakkor a felső tagozatban már egyre fontosabbá válik a divat, és a társak véleménye az öltözködésben. Éppen ezért ebben a korosztályban öltözködésre havi 7.000 forintot számolunk.
Mindezek mellett pedig, ahogy azt már az óvoda és az iskola esetében is láthattuk, a menza átlagosan havi 10.000 forintba kerül, ami mellé (különösen kamaszkorban) nyugodtan számolhatunk napi 1.000 forint plusz költséget, amit még “megeszik” egy felsős gyerek. (Vagyis összesen az étkezés havi 40.000 forint.)
Az általános iskolával egy időben pedig a legtöbb gyermek minimum heti egy – de sokan inkább két-három – különórára is elkezdenek járni. Ezeknek pedig szintén jelentős költségei lehetnek, különösen akkor, ha például versenyszerűen kezd el sportolni egy gyermek vagy drága művészeti eszközökkel fest.
Látható tehát, hogy a különórák tárháza széles lehet, ami azt is jelenti, hogy az ilyen iskolán kívüli elfoglaltságokra elkölthetünk havi 10.000 vagy akár 30.000-40.000 forintot is. A már megszokott átlagértékkel számolva tehát ezen a címen havi 15.000 forinttal számoltunk.
Az eddigi költségek alapján tehát egy átlagos általános iskolás gyerek jellemzően havi 74.500 forint kiadást jelent, amibe az augusztusban esedékes évkezdő tanszercsomag díját még nem számoltuk bele.
Ez a havi költség az általános iskola nyolc éve alatt 7.152.000 forintot jelent, amihez ha hozzávesszük a nyolc év iskolakezdő bevásárlását (a második osztálytól hozzávetőlegesen évi 30.000 forintot), akkor az összesen 7.412.000 forintot jelent.
Ugyanakkor, ahogy azt már korábban említettük, a gyerekszobát az iskolába lépés előtt át is kell rendezni. Gyermekünknek szüksége lesz íróasztalra, székre, nagyobb ruhásszekrényre, és elképzelhető, hogy a kisgyermekkor jegyeit magán hordozó korábbi bútorai sem fogják már kielégíteni az igényeit.
Mindez tehát azt jelenti, hogy születésétől kezdve minimum kétszer át kell alakítani gyermekünk szobáját, ami szintén nem kevés költség. Ezekhez az egyszeri, nagyobb kiadásokhoz még hozzászámoljuk a műszaki eszközöket is. A tablet, a telefon, esetleg az e-book költsége átlagosan 2.000.000 forint pluszt jelent gyermekünk 14 éves koráig.
Az eddig számoltak alapján tehát az általános iskolás évek minden kiadással együtt összesen 9.412.000 forintba kerülnek. Ha pedig mindehhez hozzáadjuk a korábbi évek költségeit is, akkor az állami intézmények (bölcsi, ovi) költségeivel számolva egy gyermekre tizennégy éves koráig átlagosan 14.024.000 forintot költünk. Ugyanez az időszak magánóvodával és -bölcsődével számolva már akár több mint 18 millió forintra is rúghat.
Középiskolai évek
Az általános iskolai évek után a középiskola választásánál már elsősorban nem a megközelíthetőség az elsődleges szempont. Ilyenkor gyermekünkről már általában kiderül, hogy mi az, ami igazán érdekli, vagy miben tehetséges.
Például ha jó nyelvekből, érdemes kéttannyelvű gimnáziumba íratni. Ha tehetséges zenész, sportoló, esetleg matekos, tudását érdemes lehet zenei, közgazdasági, matematika szakos vagy éppen sporttagozatos gimnáziumban továbbfejleszteni.
Ilyen specializált gimnáziumokat vagy szakközépiskolákat azonban lehet, hogy csak egy másik városban vagy egy távolabbi kerületben találunk. Ez pedig akár azzal is járhat, hogy gyermekünk már 14 éves korától kollégiumba költözik otthonról.
Túl azon, hogy érzelmileg is megterhelő lehet egy szülő számára, ha kamaszodó gyermeke egy másik városban próbálgatja szárnyait, ez anyagilag is komoly plusz terheket ró a családi kasszára.
Ebben az esetben ugyanis rögtön egy alap havi kollégiumi költséggel számolhatunk, amit mi most 25.000 forintban határozunk meg. Értelemszerűen, aki olyan szerencsés helyzetben van, hogy nem kell egy másik városba, és ezzel együtt kollégiumba költöznie, annak ezt a költséget nem kell havi rendszerességgel kifizetnie. Így ezekben a családokban ez a tétel nem jelent plusz kiadást.
Az évkezdéshez szükséges tanszerlista azonban minden középiskolást vagy szakközépiskolást érint, éppen úgy, ahogyan korábban az általános iskolás korosztálynál már láthattuk.
Erre a tételre itt 40.000 forintot számoltunk, hiszen annak ellenére, hogy 2020 őszétől már a középiskolások is ingyen kapják a tankönyveket, egyes intézmények – különösen a speciális tagozatos iskolák – tanszer igényei magasak lehetnek. Ráadásul ebben a korban a “trendi” cuccok vásárlása a tanszerek szempontjából is fontos, ami szintén megnövelheti a kiadásainkat.
A tanszercsomag költsége azonban, ahogy azt már korábban is láttuk, nem rendszeres kiadás, ezzel évente egyszer kell számolnunk.
Már a gimnázium kiválasztásakor érdemes figyelembe vennünk azt, hogy gyermekünk milyen területen tehetséges, ezzel is könnyítve a jövőbeli továbbtanulását, életkezdését.
Nézzük meg most azt, hogy milyen költségek merülhetnek fel rendszeresen, ha kamasz gyermeket nevelünk:
- Iskolai étkezés: Erre a korábbiakhoz hasonlóan 10.000 forintot számoltunk. A menza ételek azonban egy fejlődő kamasz szervezetének ritkán adnak elegendő tápanyagot, így ezen felül a 14 és 18 év közötti korosztálynál nyugodtan számolhatunk napi 2.000 forintot a további étkezésekre. Egy középiskolás étkezésére tehát havonta átlagosan 70.000 forintot költünk.
- Ruházkodás: A kamaszok számára a külső megjelenés kiemelkedően fontos. A legtöbb kamasz szeret trendi ruhákban járni, kiegészítőket – nyaklánc, karkötő, baseball sapka, smink – viselni. Ennek pedig már jelentősen magasabb költsége van, noha kamasz gyermekünk nem nő olyan gyors ütemben, mint kisgyermekkorban. Mindezek miatt ennek költségére havonta 10.000 forintot számoltunk.
- Utazás: A kamaszok nagy része már cikinek tartja, ha a szülei viszik suliba, azt pedig, hogy délután velük menjenek haza, már teljesen elképzelhetetlennek tartják. Ráadásul egyre többet mennek szórakozni akár éjszaka is, ami azt jelenti, hogy ebben a korban már mindenképpen szükségük lesz bérletre, ami a BKK áraival számolva havi 3.500 forintot jelent. Ha azonban valaki kollégista, és hetente-kéthetente hazajár vagy esetleg az agglomerációból jár be minden nap iskolába, akkor ez a költség tovább nőhet. Így az utazásra átlagosan 6.000 forintot számoltunk havonta.
- Zsebpénz: A kamaszok egyre több társasági programot szerveznek maguknak, beülnek egy mozira, pizzára, különböző szórakozóhelyekre járnak, társasági életet élnek. Ezt pedig sokan a zsebpénzükből finanszírozzák meg, ami sok esetben azzal jár, hogy több zsebpénzt kérnek a szülőktől. Zsebpénzre ezért havi átlag 20.000 forintot számoltunk.
Ha megtehetjük, mindenképpen érdemes zsebpénzt adni gyermekünknek, hiszen ennek segítségével fokozatosan tanulhat bele a pénz használatba, a termékek, szolgáltatások árába, amit neki kell kigazdálkodnia a saját pénzéből. Ezáltal hatékonyabban oszthatja majd be felnőtt korában is a pénzét.
- Különóra: Ahogy az általános iskolás kornál is írtuk, a legtöbb gyerek jár valamilyen különórára. Sokan folytatják a különböző sportedzéseket vagy zeneórákat, de előfordulhat, hogy valaki egy új városban kollégistaként vág bele egy új hobbiba. Ezeknek a költségére heti két-három különórával havi 15.000 forintot számoltunk.
Egy gyerek középiskolai évei a fent felsorolt költségek alapján tehát havi 121.000 forint kiadást jelentenek kollégiumi díj nélkül. Ennek költségével együtt pedig havi 146.000 forintot költünk középiskolás gyermekünkre. Vagyis négy év alatt egy otthon élő középiskolás gyermek 5.968.000 forintba kerül. Ha pedig ehhez hozzáadjuk az évi 10 hónapos kollégiumi díjat, akkor a középiskolás évek költségei ebben az időszakban 7.168.000 forintra ugranak.
Itt érdemes megállnunk egy pillanatra, hiszen ezen a ponton gyermekünk 18 éves, vagyis felnőtt lett, és befejezte középiskolai tanulmányait. Innentől többfelé is ágazhat az útja, ami pénzügyileg más és más költségeket, illetve bevételeket jelenthet számunkra, szülőként. Hiszen gyermekünk a középiskola elvégzése után mehet főiskolára/egyetemre is, ugyanakkor dönthet úgy is, hogy inkább dolgozni kezd.
Mielőtt azonban megnéznénk a felsőoktatással járó kiadásokat (mi most ebben a cikkben csak ezt a lehetőséget vázoljuk fel, hiszen a főiskola, egyetem alatt anyagilag egy fiatal még jobban a szüleire van utalva, mint amikor dolgozik), nézzük meg az első 18 év gyermeknevelési költségét az előzőekben felsorolt kiadások alapján:
Magánbölcsődével és -óvodával, kollégiummal: 25.260.000 forint
Magánbölcsődével és -óvodával, kollégium nélkül: 24.060.000 forint
Állami intézményekben, kollégiummal: 21.192.000 forint
Állami intézményekben, kollégium nélkül: 19.992.000 forint
Mindezek alapján tehát elmondhatjuk, hogy mire gyermekünk eléri a nagykorúságot, addigra átlagosan közel 23 millió forintot költünk rá. Már ez is egy kisebb (sőt vidéken akár nagyobb) lakás árával egyenlő. Érdemes azonban tovább vizsgálni a költségeket, hiszen napjainkban a legtöbb gyermek a húszas évei közepéig még a szülői házban lakik, és nagy valószínűséggel akkor is anyagi támogatásra szorul, ha albérletbe vagy kollégiumba költözik.
Egyetemi évektől az anyagi függetlenségig
Az egyetemi években az eddigiekhez hasonló típusú költségekkel számolhatunk, akár az egyszeri kiadások, akár a rendszeres havi költségek tekintetében. Ugyanakkor olyan új tételekkel is találkozhatunk, mint egy laptop vásárlása, a tandíj, esetleg az albérlet fizetése.
Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ebben a korban már árnyalhatja a költségek körképét például az, hogy ha jól tanul a gyermekünk, akkor ösztöndíjat kap, ami havi szinten fedezheti például a szórakozás vagy a ruházkodás költségét. Ahogy az is csökkentheti a kiadásainkat, ha részmunkaidőben munkát vállal gyermekünk, vagy diákhitelből fizeti a tandíját. Ugyanakkor cikkünknek ebben a szakaszában a felmerülő összes költséget szeretnénk feltüntetni egy átlagos szinten, így mindezek ellenére most a havi, féléves és egyszeri költségek mindegyikét beleszámoljuk a gyermeknevelés költségeibe.
Egyszeri vagy féléves gyermeknevelési költségek
Egyszeri kiadásként – legkésőbb az egyetemi évek előtt – mindenképpen szüksége lesz gyermekünknek egy saját laptopra, hiszen számos beadandó dolgozatot, tervrajzot, szakdolgozatot csak gépen tud elkészíteni. Egy jobb minőségű, de használt alap laptop ára 100.000 és 200.000 forint között mozog, ezért mi most 150.000 forintos egyszeri költséget számolunk erre a tételre.
Emellett tanszerekre az egyetemen is költeni kell, ráadásul már nemcsak évente, hanem félévente kerülnek új tárgyak az órarendbe. Bár a legtöbb esetben elegendő néhány füzet az órákra, a legalapvetőbb tankönyveket mégis jó, ha megvesszük gyermekünknek. Ezeknek az ára azonban sok esetben akár 5-10 ezer forint között is mozoghat, ami még akkor is megterhelheti a pénztárcánkat, ha néhány könyv esetében elegendő a könyvtári kikölcsönzés is.
Mindezeket egybevetve tehát tanszerekre az egyetemi évek alatt évi 50.000 forinttal számoltunk.
Ha pedig gyermekünket csak önköltséges képzésre veszik fel, akkor átlagosan félévente 250.000 forint plusz költség terheli a családi kasszát, ami egy hároméves alapképzés végéig összesen 1.500.000 forintos tandíjat jelent. (A mesterdiploma megszerzéséig pedig – ami még plusz két év – összesen 2.500.000 forintot költhetünk gyermekünk egyetemi képzésére).
Hároméves egyetemi alapképzéssel számolva tehát csak a tanszer és a tandíj kiadásaink összege államilag finanszírozott képzésben 300.000 forint, fizetős képzésben pedig akár 1.800.000 forint is lehet.
Havi kiadások az egyetemi évek alatt
Az egyszeri vagy féléves kiadások mellett azonban havi rendszeres költségekkel is számolnunk kell a felsőoktatásban töltött évek alatt. Ilyen költség lehet egy másik városban lévő iskola esetében az albérlet vagy a kollégium havi díja.
Országos átlagot tekintve egy albérlet havi költsége 100.000 forint plusz 20.000 forint rezsi. Az egyetemisták azonban a legtöbb esetben – elsősorban anyagi okokból – egy-egy szobát bérelnek csak, aminek a havi költsége így 60.000 forint/ fő. Ha pedig kollégium mellett dönt a család, akkor átlagosan 15.000 forint/ hó költséggel számolhatnak. A kollégiumi lakhatás költségeiről részletesebben a Mennyibe kerül az egyetemi kollégium? című cikkünkből tájékozódhat.
Az otthonról elköltözött egyetemista lakhatása mellett az étkezése is pénzbe kerül. Erre mi napi 2.500 forintot számoltunk, ami 30 nappal számolva összesen havi 75.000 forintot jelent.
Ruházkodásra továbbra is havi 10.000 forintot számolunk, a városon belüli, illetve távolsági utazásra pedig 10.000 forintos költséget veszünk.
A legtöbb egyetemista ugyanakkor felhagy a korábban rendszeresen űzött edzéseivel, különóráival, elsősorban azért, mert másik városba költözik. Ennek a rendszeres költsége tehát “megszűnik”. Ehelyett azonban sokkal többet költ szórakozásra, ami havonta akár 25.000 forintot is jelenthet.
Mindent összevetve tehát havonta 120.000 forint kiadást jelent egyetemista gyermekünk akkor, ha otthon lakik. Ha pedig még a lakhatást is fizetnünk kell, akkor kollégiumi havidíjjal számolva 135.000 forint, albérlet esetében pedig 180.000 forint költséget jelent egyetemista gyermekünk egy hónapban.
Az egyetemi évek teljes költségét a hároméves alapképzéssel számítjuk ki, hiszen sokan az alapdiploma után már elkezdenek dolgozni. Akár úgy, hogy mellette elvégzik a mesterszakot, akár úgy, hogy késleltetve kezdik el a mesterképzést. Ráadásul a mesterszakokra külön kell felvételizni a diákoknak, így az is előfordulhat, hogy akit korábban fizetős képzésre vettek csak fel, az a mesterdiplomáját már államilag finanszírozott képzésben tudja befejezni.
Ezek fényében tehát a hároméves egyetemi képzés költsége albérlettel, önköltséges képzésen összesen 8.280.000 forint, ugyanez kollégiumi szobával számolva 6.660.000 forint.
Ha viszont államilag támogatott képzésen tanul a gyermekünk, de albérletben lakik, akkor a három év költsége számításaink alapján 6.780.000 forint kiadást jelenthet számunkra. Ha pedig államilag finanszírozott képzésben tanul és kollégiumi szobában lakik, akkor a költségeink 5.160.000 forint körül fognak mozogni.
Létezhet olyan eset is, amikor egy gyermek a szülő házban tud maradni az egyetemi évek alatt is. Ekkor felsőoktatási tanulmányai a családi kasszát fizetős képzésnél 6.120.000 forinttal, államilag finanszírozott képzésnél pedig 4.620.000 forinttal terhelik meg.
Összesen mennyi a gyermeknevelés költsége?
Ha már eddig eljutottunk, az azt jelenti, hogy gyermekünket 21 éves koráig – az alapdiploma megszerzéséig – támogattuk anyagilag. Ahogyan az eddigiek során is láthattuk egy-egy életszakasz összefoglalásában, gyermekünkre az évek alatt sokat áldozunk. Tesszük ezt azért, mert szeretnénk neki a legjobbat és a legtöbbet megadni, hogy sikeresen tudjon boldogulni a felnőtt éveiben is.
Nézzük is meg, hogy pontosan mennyi az az összeg, amit 21 év alatt a gyermekünkre fordítunk?
Kezdjük rögtön azzal a költségvetéssel, amikor gyermekünk magánbölcsődébe és magánóvodába jár, kollégiumban lakik a középiskola alatt, fizetős egyetemi szakra nyer felvételt egy otthonától távoli városban, és ott albérletben lakik.
Ez az összeg az eddig számolt adatok közül a legdrágább lehetőség. Ebben az esetben összesen 32.340.000 forint kiadást jelent nekünk a gyermekünk, míg 21 évesen lediplomázik. Havi viszonylatban ez a gyermeknevelési költség átlagosan 128.000 forintot jelent.
Ez igen magas összeg.
Azonban a cikk során láthattuk, hogy 21 év alatt számos olyan pont lehet, ahol úgy csökkenthetjük a kiadásainkat, hogy közben a lehetőségeinkhez mérten mégis a legtöbb anyagi támogatást nyújtjuk gyermekünknek.
Nézzük is meg most azt a verziót, amikor állami intézményekbe jár gyermekünk a bölcsődétől kezdve, és az egyetemet is államilag finanszírozott képzésben végzi el, emellett pedig otthon lakik az egyetemi évek végéig.
Ebben az esetben a 21 év gyermeknevelési költsége összesen 24.612.000 forint, azaz átlagosan havi 98.000 forint. Ez a költségvetés azonban csak a legkedvezőbb esetben áll fenn.
Az eddigiek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb teljes gyermeknevelési költséget figyelembe véve átlagosan közel 28.500.000 forintba kerül egy gyermek felnevelése 21 éves koráig. Vagyis havonta hozzávetőlegesen 113.000 forint gyermeknevelési költséggel számolhatunk.
Mindezek alapján tehát nem túlzás azt állítani, hogy egy gyermek felnevelése (az egyik szülő átmenetileg kieső jövedelme nélkül) elérheti egy budapesti lakás árát is.
Ráadásul, ahogy azt láthattuk is, ebbe a számításba nem is vettünk bele olyan extra kiadásokat, mint a fogszabályzó, a nyelvvizsga, a jogosítvány megszerzése, nyaralások, egy rendszeres gyermek megtakarítás vagy valamilyen nem várt, nagyobb összegű kiadás például egy baleset miatt. Ahogy azt sem, ha gyermekünket az első önálló lakásának a megvásárlásában is támogatni szeretnénk.
Lakásvásárlás
Napjainkban, különösen a fővárosban, mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha saját lakást szeretnénk vásárolni. Legalább az önerőt össze kell gyűjtenünk hozzá, ami a jelenlegi ingatlanpiaci árak mellett legalább 6-8 millió forintot jelent.
Érdemes időben elkezdenünk gyűjteni, ha szeretnénk segíteni gyermekünknek az első saját lakásának megvásárlásában.
Sok családban a gyermek első lakásvásárlásához szükséges önerőt a család közösen “dobja össze”, ami így szintén a gyermeknevelés költségei közé sorolható. Igaz, hogy csak közvetve, hiszen ez a költség csak később, gyermekünk 24-28 éves kora körül válik aktuálissá, amikor már egyébként az élet többi területén önellátó. Tehát dolgozik, esetleg már külön albérletben lakik, az önerő összegyűjtése azonban egyedül nehézséget jelentene a számára.
Ezt a költséget fontosnak tartjuk megemlíteni, hiszen számos családban jelent nehézséget a gyermek saját lakásvásárlása, ugyanakkor a tényleges, tételes gyermeknevelési költségekbe nem számoljuk bele ezt az összeget, hiszen ahogy említettük, ez a tétel csak később válik aktuálissá.
Mit tehetünk a terheink csökkentése érdekében?
Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni a lehetőségeinket, akkor azt mondanánk, hogy: indítsunk gyermek megtakarítási számlát.
Ez elsőre talán furcsán hangzik, hiszen éppen a költségeinket szeretnénk csökkenteni. Érdemes azonban megnézni ezt a lehetőséget egy kicsit közelebbről, hogy érthetőbbé váljon a plusz kiadás költségcsökkentő hatása.
A cikk elején már írtunk a gyermek születésekor kapott életkezdési támogatásról. Ha ezt átvezetünk Start értékpapírszámlára, akkor pénzünket Babakötvénybe fektetjük, ami a jelenlegi kamatkörnyezetben évi 6,4%-os (infláció + fix 3%) kamatot is jelenthet számunkra.
Ez pedig már akkor is megéri, ha az életkezdési támogatás összegénél többet nem fizetünk be a számlára. Ha azonban bármikor lehetővé teszi a családi költségvetésünk, hogy plusz pénzt tegyünk félre gyermekünk jövőjére, akkor ezt ezen a számlán mindenféle kötöttségek és költségek nélkül megtehetjük. (Nincs ugyanis kötelező minimum összeg, amit havonta mindenképpen fizetnünk kell).
Az így összegyűlt, kamatokkal és állami támogatással megnövelt megtakarítási összeghez gyermekünk 18 éves korában juthat hozzá, és felhasználhatja egyetemi évei során akár a tanulmányi költségeire, akár lakhatásra vagy a mindennapi kiadásaira.
Azt azonban jó, ha tudjuk, hogy Start értékpapírszámlán kizárólag gyermekünk 18 éves koráig takarékoskodhatunk, és a pénz sorsáról is gyermekünk dönt, abba szülőként jogilag nem lesz beleszólásunk.
Ha valaki többet szeretne félretenni gyermekének vagy szeretné a szülői kontrollt megtartani a megtakarítás felhasználásakor, akkor a biztosítóknál elérhető gyermek megtakarítási számlával ezt is megteheti. Ebben az esetben havonta minimum 8-10.000 forintos kiadással számolhatunk, ugyanakkor ez a konstrukció jóval rugalmasabb, hiszen a megtakarítási összeg szükség esetén hozzáférhető, és biztosítási védelem is kérhető mellé.
Érdemes tehát elgondolkodni azon, hogy egy kisebb vagy nagyobb összeget félre tegyünk gyermekünk jövőjére, hiszen ezzel – látszólag paradox módon – hosszú távon mégiscsak csökkenthetjük a gyermeknevelési költségeinket.