Sok fiatal felnőtt szembesül azzal, milyen nehéz ma elkezdeni a nagybetűs életet, mindenféle anyagi támogatás nélkül. Éppen ezért, születendő gyermekeiknek ma már sokan szeretnének félretenni, hogy felnőttként ők már egy jó alappal indulhassanak el.
Különböző célokkal és eltérő lehetőségekkel indíthatunk gyermekcélú megtakarítást. A piacon elérhető számos lehetőségnek köszönhetően azonban, mindenki könnyedén megtalálhatja a számára megfelelő megtakarítási formát.
Akár az államilag támogatott (és állami kézben lévő) Babakötvényt vagy az államtól teljesen független piaci (banki, biztosítói) gyermek megtakarítási programok közül választunk, minden típusnak egyaránt megvannak az előnyei és hátrányai.
A nagy választék tehát hasznos, ugyanakkor a gyermekcélú megtakarítások piacán – épp ezért – nem könnyű laikusként eligazodni.
Egy rosszul megválasztott megtakarítással ugyanis akár milliókat is veszíthetünk, ami komoly hátrányt jelenthet gyermekünk továbbtanulásában vagy éppen a lakásvásárlásban.
A pénzügyi szakértők nagy része ugyanakkor egyetért abban, hogy hosszabb, 10 éves táv felett a leghatékonyabb eredményt (például: életbiztosítási elemek, jó hozamok) a gyermekcélú életbiztosításokkal érhetjük el. Ehhez azonban néhány fontos kritériumot jó, ha megismerünk.
Kinek és mikor érdemes ezzel a megtakarítási típussal számolni? Milyen költségekre és hozamokra számíthatunk, és mikor férhetünk hozzá a pénzünkhöz? Milyen megkötések, milyen kiegészítő szolgáltatások vannak ennél a megtakarítási terméknél?
A megtakarítási életbiztosítás felépítése összetett, aminek pontos megismerése átfogó ismereteket igényel. Cikkünkben azokat a legfontosabb szempontokat mutatjuk be, amik segíthetnek a megfelelő gyermekcélú biztosítási termék kiválasztásában.
Kezdjük is elsőként a gyermekcélú életbiztosítások rövid bemutatásával.
Mi a biztosítói gyermek előtakarékossági program?
A biztosítói gyermek megtakarítások technikailag életbiztosításként működnek.
Éppen ezért ezek a megtakarítások tartalmaznak egy minimális kockázati elemet, vagyis élet-, és/vagy balesetbiztosítási szolgáltatást is – általában a szülő(k) részére.
Ezek a beépített, alap, kisösszegű életbiztosítási elemek sokszor teljesen díjmentesek vagy jelképes összegűek – igény esetén azonban tetszés szerint bővíthetőek, növelhetőek is.
Fontos különbség ugyanakkor a pusztán kockázati életbiztosításokkal szemben, hogy ezek elsődlegesen (vagy akár kizárólagosan) megtakarítási célt szolgálnak, és – a beépített minimális védelmen kívül – a komolyabb életbiztosítási elemek teljesen opcionálisak. A szerződésünkre minden hónapban egy adott összeget utalunk, ami akár teljes egészében befektetésre kerül, és hozamot termel számunkra.
A megtakarításunkat pedig nem mi, hanem szakértők (alapkezelők) menedzselik, így a befektetési háttérrel kapcsolatban sem kell napi szinten döntést hoznunk – elegendő csak a legfőbb irányvonalakat, és kockázati hajlandóságunkat kijelölnünk.
Amennyiben biztosítói gyermek-megtakarítással szeretnénk megalapozni gyermekünk felnőtt életkezdésének anyagi hátterét, a takarékoskodás mellett életbiztosítási védelemben is részesülhetünk.
Ez a gyermek előtakarékossági típus tehát azoknak lehet jó választás, akik hosszú távú megtakarításban gondolkoznak, ugyanakkor a befektetéseiket nem szeretnék teljesen saját maguk kezelni (mint például a TBSZ esetében).
A gyermekcélú életbiztosításoknak gyakorlatilag nincs fix, életkorhoz kötött lejárati ideje, mint például a Babakötvénynek. A tervezett tartamot gyermekünk életkorától függetlenül ugyanis vagy mi határozhatjuk meg (amelyet később tetszés szerint hosszabbíthatunk), vagy – az eleve nyíltvégű verzióknál – általában csak egy ajánlott minimum futamidővel (jellemzően 10-15-20 év) találkozunk.
A minimum 10 éves tartamot mindenképp érdemes szem előtt tartani, hisz ezután a teljes addigi, és azt követő további rendszeres megtakarításaink is kamatadómentessé válnak.
Jó, ha tudjuk, hogy a 10. év előtt is felvehetjük a pénzünket részben vagy akár egészben is, ezt azonban tényleg csak végszükség esetén javasoljuk. Ugyanis ebben az esetben nemcsak kamatadót kell fizetnünk a felvett pénzünk után, de egy nagyon korai bontás esetén – a biztosítási szerződések költségszerkezete miatt – nem feltétlenül járunk jól.
További előnye a gyermekcélú életbiztosításnak a Babakötvénnyel szemben, hogy megtarthatjuk a szülői kontrollt (ott ugyanis a pénz felhasználásról csak a gyermek dönt), továbbá nem ér véget kötelezően a gyermek 18 éves korában.
A gyermekcélú lakáskasszával ellentétben pedig a megtakarított összeg felhasználása itt nem korlátozott.
A gyermekünk tehát – a szülő(k) ellenőrzése mellett – a 10. évtől kamatadómentesen, bármikor, szabadon felhasználhatja a megtakarított vagyont részben vagy teljes egészében akár lakás-, tanulmányi- vagy egyéb célokra is.
Befizetések a gyermekcélú biztosítói megtakarítási számlára
Sok szülőnek okoz fejtörést, hogy mekkora összeget érdemes félretennie, mire gyermeke felnő, úgy, hogy közben a mindennapi megélhetést se veszélyeztessék.
Különösen nagy dilemma lehet ez akkor, ha valaki több gyermekének is szeretne takarékoskodni.
Épp ezért jó, ha tudjuk, hogy a gyermekcélú biztosítói megtakarítások esetében a minimum havi befizetés összege 8.000 forint.
Ugyanakkor, az általánosságban elmondható, hogy a fizetés 10-15%-ának félretételével már biztos alapot adhatunk gyermekünknek, de ebben lehetnek egyéni eltérések, a család anyagi helyzetétől és a gyermekek számától függően.
Ebből kifolyólag sokkal fontosabbnak tartjuk egy olyan havi összeg meghatározását, ami hosszú távon sem terheli meg a családi kasszát.
Ráadásul az első két-három évben (ez biztosításonként eltérő lehet) egyáltalán nem szüneteltethetjük a befizetéseinket.
Éppen ezért különösen fontos lehet, hogy alaposan végiggondoljuk, mekkora összeget tudunk hosszú távon félretenni gyermekeinknek, hogy a megtakarítás ne okozzon a mindennapokban életszínvonalbeli csökkenést.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Biztosítói gyermek előtakarékosságok hozamai
A biztosítói gyermek előtakarékosságok hozamainak nincsen felső korlátozása, mivel nem fix, alacsony kamatozású banki lekötésről van szó, és nem is csak hazai állampapírba fektethetjük a pénzünket, mint a Babakötvény esetében.
A hozam mértéke a kockázatvállalási kedvünktől függ. Lehetőségünk van ugyanis biztosításonként 10-25 féle hazai és nemzetközi részvény-, kötvény- és vegyes alapokból saját magunknak összeállítani a portfóliónkat.
A jelenlegi piaci értékekkel számolva, egy alacsony-közepes kockázatvállalású ügyfél esetén a várható hozam átlagosan évi 6-8% is lehet.
Mivel a pénzünket különböző nemzetközi alapokba, és hazai állampapír alapokba egyaránt befektethetjük, így nem függünk olyan mértékben az államháztartástól, mint a Babakötvény esetében, ahol csak állampapírt vásárolhatunk a pénzünkön.
Ugyanakkor, ha nem szeretnénk ennyi időt tölteni a befektetés összeállításával, vagy esetleg kevesebb pénzügyi affinitással rendelkezünk, arra is lehetőségünk van, hogy egy – pénzügyi intézetektől teljesen független – alkuszra bízzuk a portfóliójavaslatok kidolgozását egy ingyenes tanácsadás keretében.
Nekünk csupán ki kell választanunk a három kockázati szint (konzervatív, kiegyensúlyozott, lendületes) közül a számunkra megfelelőt.
Szerencsére a legtöbb biztosítónál évente kétszer ingyenesen változtathatunk a portfólió összeállításán, így menet közben is választhatunk biztonságosabb, vagy éppen magasabb kockázatú alapokat, vagy portfóliót. Ezekben a további módosításokban pedig egy hozzáértő független alkusz szintén a segítségünkre lehet.
Biztosítói gyermek előtakarékosság költségei
A gyermekcélú életbiztosítások költsége a többi gyermek előtakarékossághoz képest általában valamivel magasabb, szerkezete pedig lényegesen összetettebb.
A költségek könnyeb átláthatósága érdekében a megtakarításos életbiztosítások – és így a biztosítói gyermek megtakarítások – esetében már 2009 óta alkalmazzák a Teljes Költség Mutatót (TKM).
Az elmúlt évtized folyamán – különböző MNB által előírt költségplafonok bevezetésével, valamint a biztosítók közötti verseny felerősödésével – az átlagos TKM értékek egyre kisebbek és kisebbek lettek. 2017-ben pedig hatályba lépett az úgynevezett etikus életbiztosítási koncepció és törvénycsomag, amely még szigorúbb előírásokat és költségplafonokat ír elő a biztosítók részére.
A TKM az éves költséget egyetlen százalékos értékben határozza meg, amit egy minta futamidő (10, 15 vagy 20 év) teljes költsége alapján számolnak ki. Tehát ez egy viszonyszám, ami nagy vonalakban segíthet abban, hogy a piacon lévő számos gyermekcélú biztosítás költségeit összehasonlíthassuk úgy, mint “almát az almával”.
Azonban fontos megjegyeznünk, hogy ez nem azt jelenti, hogy a teljes futamidő alatt minden évben ugyanannyi lesz a költségünk.
A megtakarításos életbiztosítások költségszerkezete jellemzően “fejnehéz”, vagyis a költségek nagyobb részét a tartam elején vonják el, amelyekből – többnyire különböző hűségbónuszok formájában – később vissza is adnak az ügyfeleknek.
A TKM bevezetése óta könnyebb összehasonlítani a gyermekcélú biztosítások költségeit.
Így elmondható, hogy a tényleges átlagköltség az évek előrehaladtával általában egyre kisebb lesz.
Másrészt fontos kiemelni, hogy a TKM egy mintapélda alapján, egy minta összegre és tartamra meghatározott érték, nem pedig a mi paramétereink szerint konkrétan megkötött biztosításunk pontosan meghatározott költsége.
Éppen ezért előfordulhat, hogy az előzetesen feltüntetett, százalékos TKM mintaértéknél akár jóval kisebb vagy jóval nagyobb is lehet szerződésünk tényleges költségmutatója.
Milyen költségeket tartalmaz a TKM?
- Alapkezelői költség: A befektetési alapkezelők költsége, akik a portfóliókat, befektetéseket menedzselik.
- Kockázati díjak: A kötelezően beépített élet- és balesetbiztosítási elemek költsége, aminek a díja biztosítónként, és a beépített kockázati szint mértékétől függően változó lehet.
- Adminisztratív költségek: A szerződéskötési és működési költségek, illetve az esetleges hűségbónuszok alapját is ezek az elvonások képezik.
- Hűségbónuszok hatása: A hosszú távú elköteleződés ösztönzésére, a tartam elején elvont nagyobb összegű költségekből, az évek előrehaladtával “visszacsepegtetnek”, így csökkentve a tényleges költséget.
Milyen költségeket nem tartalmaz a TKM?
- Értékkövetés hatása a költségekre (általában nem tartalmazza): Ennek az az oka, hogy sem a futamidő alatt változó infláció-, sem az ehhez való alkalmazkodás mértékét nem lehet előre látni. Tehát azt, hogy az ügyfél az infláció mértékéhez igazodva magasabb összegű havidíjat fizet vagy sem.
Fontos kiemelni, hogy ez csak azokra a termékekre igaz, amelyekben nincs kötelező indexálás. Amennyiben van, akkor a TKM is számol az emelkedő befizetésekkel és az ebből adódó esetleges költségváltozásokkal.
- Eszközalapok átváltásának költsége: Ez is egy előre nem látható költség, hiszen a biztosító nem tudhatja előre, hogy ki hány alkalommal szeretne változtatni a portfólió összetételén vagy a kockázati szinten. Szerencsére évente két váltás általában ingyenes, ami a legtöbb esetben egyébként elegendő is szokott lenni.
- Adó- és járulékterhek illetve kedvezmények költségei: Ezek a költségek akkor merülnek fel, ha pl. 10 éves futamidő előtt szeretnénk felvenni a pénzünket vagy ha időközben állami szinten új adókat vezetnek be. Tehát olyan költségek, amiket egyetlen biztosító sem láthat előre.
Óvakodjunk az olyan tanácsadóktól, akik kizárólag a TKM összehasonlítása alapján határoznak meg egy gyermekcélú biztosítást jónak vagy rossznak. Önmagában ez ugyanis nem ad teljes képet az általunk tényleges kötött szerződésről. Válasszunk inkább olyan alkuszt, ahol az ingyenes tanácsadás keretében pontos, tételes kimutatást kaphatunk személyre szabottan a számunkra legmegfelelőbb biztosítási termékek várható költségeiről.
Elmondható tehát, hogy a TKM ugyan nagy vonalakban alkalmas a termékek költségeinek összevetésére, pontos összehasonlításhoz azonban már nem elegendő csak a TKM-et vizsgálnunk.
Több mint 100 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
Minimum futamidő előtti hozzáférés költsége
Ahogy azt már korábban is írtuk, a gyermekcélú életbiztosítás kamatadómentes abban az esetben, ha a minimális 10 éves futamidő után nyúlunk csak a megtakarításunkhoz.
Ugyanakkor bárki életében bekövetkezhet olyan váratlan esemény, mint a tartós munkanélküliség, egy súlyos betegség, vagy a családfő váratlan halála, amikor a pillanatnyi megélhetés kerül veszélybe, és óhatatlanul a megtakarított pénzhez kell nyúlni.
Ilyen esetekben a biztosítói gyermek előtakarékossághoz az első 2-3 év után már hozzáférhetünk, ennek azonban a futamidő hosszától függően különböző mértékű költsége van.
Az első 6 évben a tőke feletti hozamrész 15%-át, a hetedik és tizedik év között pedig annak 7,5%-át kell kamatadóként megfizetnünk, függetlenül attól, hogy a teljes vagyont vagy csak egy részét vesszük ki a megtakarításnak.
Ezen túlmenően, az életbiztosítások jellegzetes költségszerkezetével is számolnunk kell. A biztosítók ugyanis a tartam legelején jellemzően nagyobb költségeket vonnak el, amelyek tekintélyes részét – valamilyen hűségbónusz rendszer keretében – a későbbi években adják vissza.
Ebből fakadóan, ha nagyon korán szeretnénk hozzáférni a pénzünkhöz, akkor megeshet, hogy ugyan az elvonások már megtörténtek, az ezeket kompenzáló hűségbónusz jóváírásokról azonban már lemaradunk.
Az 10 évnél korábbi pénzfelvételt tehát tényleg csak végszükség esetén javasoljuk!
Biztosítói gyermek előtakarékosságok hozzáférhetősége
A gyermekcélú életbiztosításokhoz rugalmasan hozzáférhetünk, gyakorlatilag a futamidő teljes hossza alatt.
Azt azonban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a 10. év előtt tényleg csak végszükség esetén érdemes megszüntetni a megtakarítást. Hiszen ahogy azt már korábban is írtuk, az elején elvont magas költségeket hosszú távon csepegtetik csak vissza (sok esetben főleg a 10. év után) hűségbónusz formájában.
Emellett pedig a 10. év előtt felvett összeg hozamaira kamatadót kell fizetni.
A szerződéskötéstől eltelt 10. év után viszont a teljes megtakarított összeghez kamatadómentesen férhetünk hozzá. Tehát onnantól kezdve a befizetés időpontjától függetlenül sem a tőke, sem a hozamok után nem kell már plusz adót fizetni.
Mivel a biztosítói gyermek megtakarítások – például a Babakötvénnyel ellentétben – nincsenek fix lejárati életkorhoz kötve, a hozzáférés időpontjáról és mértékéről is szabadon dönthetünk.
Nézzünk is meg két rendkívül tipikus példát ezekre!
Esettanulmány a hozzáférhetőséggel kapcsolatban
A két esettanulmányból láthatjuk, hogy a biztosítói-gyermek megtakarítás hozzáférhetősége és felhasználhatósága valóban rugalmas.
Anita
Anitát gimnázium után csak költségtérítéses képzésre vették fel a Corvinus Egyetemre. Szerencsére szülei 2 éves kora óta rendszeresen félre tettek számára havi 20.000 forintot gyermekcélú életbiztosítási számlára, így Anita 18 éves korára több, mint 6 millió forintot gyűjtöttek össze.
Ennek az összegnek a felét (kb. 3 millió forintot) Anita akár részletekben, félévente is kiveheti a tandíjra. A fennmaradó összeget pedig tovább kamatoztathatja például a későbbi lakásvásárlásra.
Ráadásul lehetősége van akár Anitának, akár a szüleinek további összegeket is fizetni a megtakarítási számlára, ami így tovább növelheti a későbbi önerőt a lakásvásárlásnál.
Dénes
Dénes olyan szerencsés helyzetben van, hogy állami finanszírozású képzésre vették fel az ELTE-re. Szüleivel Budapesten él, így nem kell albérletet sem fizetnie. Így a szülei által befizetett megtakarítást, amit szintén két éves kora óta fizetnek (havi 20.000 forintot) biztosító gyermek előtakarékosságba, nem kell megbontani Dénes 18 éves korában.
Az eddig összegyűlt 6 millió forint és a további befizetések tehát tovább kamatozhatnak Dénes 25 éves koráig. Ha pedig egy saját lakást szeretne vásárolni, akkor a megtakarítás összege jó alapot adhat.
Mi a “tanulság”?
A két példából tehát jól láthatjuk, hogy a biztosítói gyermek megtakarításhoz tényleg rugalmasan hozzáférhetünk, akár részletekben, akár egy összegben vesszük fel a pénzünket. Ráadásul arra is lehetőségünk van, hogy gyermekünk havi járadék formájában kapjon pénzt a megtakarításból. Természetesen ezt nem is kell előre meghatároznunk, ráérünk majd később dönteni – gyermekünk jövőjétől függően.
Ugyanakkor a rugalmas hozzáférhetőség mellett talán a legfontosabb szempont, amit érdemes szem előtt tartani, hogy a biztosítói gyermek előtakarékosságokban összegyűlt pénz sorsáról minden esetben a szülő dönt(!).
Tehát a Babakötvénnyel ellentétben, itt meg tudjuk tartani a kontrollt a megtakarítás felett, nem a gyermek rendelkezik a teljes vagyonról 18 éves korában, hanem mi dönthetünk a kifizetés összegéről és annak időpontjáról egyaránt.
Szüneteltetés és eseti számla
A fenti példákban értelemszerűen egy olyan esetet mutattunk be, amikor a megtakarítás évei alatt minden a “terv szerint” alakult. Most azonban nézzük meg, azt is, milyen lehetőségünk adódik arra az esetre, ha átmeneti anyagi nehézségek adódnak.
Mindenki életében előfordulhatnak olyan időszakok, amikor a mindennapi megélhetés nehézkesebb (pl. munkanélküliség) és a megtakarítás háttérbe szorul. Az ilyen nehezebb időszakokban akár már az is segítség lehet, hogy a gyermekcélú életbiztosításokat általában a futamidő első három éve után bármikor szüneteltethetjük.
Éppen ezért, jó, ha tudjuk, hogy minden biztosítói gyermek megtakarítás mellé jár egy eseti számla is.
Az eseti számláról, röviden
Ezen a számlán a gyermekünknek hosszú távra, rendszeresen megtakarított pénztől teljesen függetlenül, rövid- és középtávra is takarékoskodhatunk. Ráadásul az ide befizetett pénzhez 1-2 hetes átfutási idővel, ha úgy adódik, bármikor hozzá is férhetünk. Sőt, egyfajta “pufferként” használva, az anyagilag nehezebb időszakokban – ahelyett, hogy szüneteltetést kérnénk – a rendszeres számlarészre is átvezethetünk, így kipótolva a havi befizetést.
Bár az eseti számla hozzáférhetőség szempontjából hasonlóan működik, mint egy bankszámla, hiszen gyorsan, egyszerűen és rugalmasan kivehető az ide befizetett összeg, mégsem érdemes erre mintegy második bankszámlaként gondolni.
Az eseti számlával a banki konstrukcióknál ugyan magasabb kamatozást lehet elérni, de – mivel befektetési alapok állnak mögötte – nagyon rövid távon még egy konzervatív portfolió esetén is ingadozhat az egyenlegünk. Ezért érdemes az ide befizetett megtakarításainkat legalább 1-3 éves futamidőre tervezni, és egy rövid távú befektetésként vagy vésztartalékként tekinteni rá.
Tehát egy-egy nehezebb időszakban, amikor a megtakarítási befizetés szüneteltetése nem elég, és csak egy nagyobb megtakarított összeg segíthet a mindennapi megélhetésben, akkor érdemes elsőként az eseti számlára befizetett pénzt felvenni.
A rugalmas hozzáférhetőség ugyanakkor nem csak az idő előtti kifizetés szempontjából fontos, hanem a minimum 10 éves futamidő lejárta után is szabad mozgást ad számunkra.
Az eseti számla tehát jó kiegészítése lehet a rendszeres megtakarításnak, így, amennyiben anyagi lehetőségeink engedik, azt is érdemes használnunk, legyen szó akár egy nehezebb időszakra való felkészülésről, vagy egy rövid- középtávra való befektetésről.
Jó, ha tudjuk, hogy a biztosítói gyermek előtakarékosságban gyűjtött pénzünkhöz az állam egyáltalán nem férhet hozzá, mivel ez egy piaci szolgáltatás. Ráadásul, mivel ez a megtakarítás papíron életbiztosítási keretszerződés, aminek nincs közvetlen saját bankszámlaszáma, ezért végrehajtás és inkasszó alá sem vonható. Ez a megtakarításunk tehát az államtól teljesen független.
Számolja ki, várhatóan mennyi pénzt tud összegyűjteni gyermekének!
Kiegészítő életbiztosítási-, vagy kockázati elemek
Ahogy azt már korábban is írtuk, minden gyermekcélú életbiztosítási megtakarítás mellé jár egy beépített élet- és balesetbiztosítás is. Ennek összege biztosítónként eltérő lehet, ugyanis van olyan, ahol halál esetén mindössze 10.000 forintot fizetnek a megtakarított összegen felül és van olyan, ahol pedig akár 1.000.000 forintot is adhatnak.
Ugyanakkor jó, ha tudjuk, hogy lehetőségünk van további kiegészítő életbiztosítási- vagy más kockázati elemeket is vásárolni a gyermekcélú biztosítói előtakarékosság mellé, amikkel még nagyobb biztonságban tudhatjuk gyermekünk, és a család jövőjét is.
Azonnali összeg kifizetés a szülő halála esetén
Senki nem gondol szívesen arra, hogy a családfő vagy az édesanya fiatalon meghal. Mégis egy ilyen terhelt időszakban nagyon hasznos lehet, ha legalább az anyagi nehézségekben támogatást kap a család.
Ebben lehet segítség az, ha a biztosítói gyermek megtakarítás mellé kiegészítő magasabb kockázati összegű életbiztosítást is kötünk akár egyik akár mind a két szülő halála esetére.
Ez ugyanis a beépített életbiztosításnál magasabb összegű azonnali kifizetést jelent, jelentősen kedvezőbb feltételek és alacsonyabb befizetés mellett, mintha egy önálló kockázati életbiztosítást kötnénk.
Mindez tehát azt jelenti, hogy ha például a családfő váratlanul meghal, és a gyermekcélú megtakarítás mellé kiegészítő életbiztosítást is fizettek, akkor a család egyrészt megkapja az életbiztosítási összeget (pl. 8 millió forintot), emellett pedig a megtakarított pénzt és annak hozamait is kifizeti a biztosító a hátralévő futamidőtől függetlenül.
Díjátvállalás a szülő halála esetén
Egy másik kiegészítő biztosítási szolgáltatás, amit a gyermekcélú biztosítói előtakarékosság mellé köthetünk, a haláleseti díjátvállalás.
Ennek lényege az, hogy a biztosított szülő halála esetén, a biztosító átvállalja a megtakarítás rendszeres fizetését. Tehát nem szűnik meg idő előtt a szerződés, a családnak pedig ebben a nehéz, megváltozott helyzetben nem jelent plusz anyagi terhet gyermekcélú megtakarítás további fenntartása, hisz azt a biztosító fizeti helyettük. Ezáltal pedig a gyermek jövőjére szánt pénz tovább gyarapodhat, a szülők életbenlététől függetlenül biztosítva ezzel a gyermek felnőtt életének anyagi alapját.
Emellett pedig a biztosító, a haláleset bekövetkeztekor természetesen a beépített életbiztosítási összeget is kifizeti a család számára, aminek mértéke, ahogy azt már korábban is írtuk, meglehetősen széles palettán mozog.
Éppen ezért érdemes lehet ezt a két kiegészítő biztosítási elemet (tehát az azonnali haláleseti védelmet és a díjátvállalást) együttesen megkötni, illetve fizetni a megtakarítás mellett. Ebben az esetben ugyanis a biztosított szülő(k) halálakor a biztosító a megjelölt magasabb életbiztosítási összeget is kifizeti a számunkra, valamint a megtakarítást is tovább fizeti helyettünk a gyermekünk életkezdéséig.
JAVASLAT:
A megtakarítási és kiegészítő biztosítási befizetések arányát érdemes 85% -15% arányban meghatározni. Így a pénzünk 85%-át befektetve hozamot hoz nekünk, a 15%-os befizetéssel pedig a szülő és a gyerek is biztosított, így nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.
Mikor és kinek éri meg ilyet kötni?
Elsősorban azoknak ajánlott ez a gyermek előtakarékossági forma, akik rendszeresen, havonta legalább 8-10.000 forintot félre tudnak tenni a gyermekeik jövőjére. Ezt az összeget pedig nagy biztonsággal tudják is fizetni az egész tartam alatt, de legalább a következő 3-4 évben.
Ez ugyanis a többi piacon lévő gyermek előtakarékossággal ellentétben csak ekkora, vagy ennél magasabb havi összeggel indítható, ráadásul ez alapvetően egy hosszú távú megtakarítás, tehát tartós elköteleződést igényel.
Mivel a biztosítói gyermek előtakarékosságok egy része a fix futamidő után is meghosszabbítható, egy másik részének pedig eleve nincs fix lejárati ideje, ezért mi dönthetjük el, hogy meddig takarékoskodunk.
Ez egyrészt azért jó, mert a Babakötvénnyel ellentétben itt gyermekünk 18 éves kora után is félretehetünk a számára.
Másrészt pedig nem kell egy összegben az egész vagyont felvenni, hanem a felhasználástól függően egy részét kivehetjük – például az egyetemi tanulmányokra előbb, – a lakásvásárláshoz pedig később.
Azt pedig nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy akinek fontos, a befizetett pénz feletti kontroll megtartása, annak a biztosítói gyermek megtakarítás a megfelelő választás. Ugyanis, a Babakötvénnyel ellentétben, itt kizárólag a szülő kezeli a pénzt, és ő dönthet a kifizetés összegéről és időpontjáról is.
Fontos, hogy a szerződéskötéstől számított 10. év után már kamatadómentesen férhetünk hozzá a teljes megtakarításunkhoz, a befizetések időpontjától függetlenül.
Azoknak érdemes tehát biztosítói gyermek megtakarítást indítani, akiknek várhatóan még minimum 10 évig nem lesz szüksége a megtakarított összegre. Hiszen ez az előtakarékossági forma a kamatadó mellett a költségszerkezete miatt is (futamidő elején magas elvonás, és az elvont költségek fokozatos “visszosztása”) alapvetően inkább hosszú távú befektetésként éri meg.
Éppen ezért érdemes minél hamarabb elkezdeni gondoskodni gyermekünk jövőjéről.
Ráadásul a biztosítói megtakarítások egyik nagy előnye, hogy ezt még gyermekünk megszületése előtt is elindíthatjuk, így alacsonyabb havi díj mellett biztosíthatjuk az anyagilag stabil felnőttkort.
Számos előnye és bizonyos megkötése mellett a biztosítói gyermek előtakarékosság egy nagyon összetett konstrukció, ráadásul majdnem 200 féle különböző termék van a piacon. Sőt, egy biztosítón belül is más-más feltételekkel köthető megtakarítási számlákat találhatunk.
A nagy választéknak köszönhetően mindenki megtalálhatja maga, és gyermeke számára legjobb megoldást, ugyanakkor laikusként könnyű elveszni ennyi termék különböző és összetett feltételrendszere között.
Éppen ezért nem javasoljuk, hogy egyedül, szakértői segítség nélkül vágjon bele bármelyik gyermekcélú életbiztosítás elindításába.
