Közeleg a szünidő, amikor mind a felnőttekben, mind pedig a fiatalokban megfogalmazódik a gondolat: hasznos lenne diákmunkát vállalni. Hiszen a pénznek mindig van helye, legyen az egy vágyott terepbicikli, egy menő SUP, egy új laptop, vagy épp egy nyelvi tábor Írországban – márpedig nem kis tételek ezek a családi költségvetésben.
És amíg a fiatalokat elsősorban a pénzgyűjtés motiválja, a felelős szülőkben az is felmerül, hogy az alkalmi munkavégzés egyúttal segítség a gyermekek pénzügyi tudatosságra való nevelésében is. Ez így is van, ugyanakkor nagyon fontos tudatosítani: a munkával való első találkozás élménye meghatározó szereppel bír a fiatal életében. Ahhoz, hogy a motivációját építse, ne pedig rombolja, elengedhetetlenül fontos, hogy az első munkahely pozitív élményt nyújtson, és közben előremutató is legyen.
Ilyen szempontok mellett hogyan érdemes munkát választani? Hogyan segíthetjük a döntésben gyermekünket? És mit kezdjen a fiatal a megszerzett összeggel? Érdemes lehet, akár már egészen ifjúkortól kezdve különféle pénzügyi befektetési lehetőségeket is figyelembe venni?
Ebben a cikkben alaposan körbejárjuk a diákmunka intézményét, elsősorban pénzügyi szempontból vizsgálva azt. Kitérünk a munkavégzés motivációs lehetőségeire, valamint arra is választ adunk, hogy vajon tényleg a munkavégzés-e a legjobb módja annak, hogy egy fiatal megismerje a pénz értékét.
Ismerkedés a munka világával
Mielőtt részletekbe menően megvizsgálnánk a fiatalkori munkavállalás előnyeit, és rátérnénk a foglalkoztatási formákra, nagyon fontos tisztázni két alapfogalmat.
Diákmunka vagy gyerekmunka: mi a különbség?
Elengedhetetlen a két fogalmat elkülöníteni, hiszen amíg a gyerekmunka intézménye törvénybe ütköző, tiltott és üldözött, addig a diákmunka jogilag rendezett és szabályozott tevékenység.
Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 32. cikkében leírtak szerint a gyermekek foglalkoztatása tilos. A foglalkoztatás alsó korhatára nem lehet alacsonyabb, mint a tanköteles kor felső határa, ami hazánkban a 16. életévet jelenti. A törvény azt is leszögezi, hogy a fiatal munkavállalóknak az életkoruknak megfelelő körülmények között szabad csak dolgozniuk, és védeni kell őket a kizsákmányolástól. Nem végezhetnek olyan munkát, ami veszélyezteti biztonságukat, egészségüket, fizikai, szellemi, erkölcsi és szociális fejlődésüket.
Hazánkban 15 éves korától kezdve dolgozhat egy nappali tagozatos diák, de az első évben kizárólag az iskolai szünetekben vállalhat munkát. 16 éves korától kezdve aztán már akár mindennap dolgozhat, de 18 éves koráig még mindig „csak” maximum napi 8 órában teheti ezt.
Ennél fiatalabb életkorban kizálórag bizonyos szakterületeken lehet dolgozni: így tehetnek a gyereksportolók és a művészeti-kulturális területen foglalkoztatott gyerekek, például a gyerekszínészek, a zenészek vagy az artisták.
Fontos, hogy 18 évnél fiatalabb korú gyermekek munkavégzése esetén mindenképpen szükség van a szülő hozzájárulására. Ebben az életkorban a munkavégző gyerekek nem túlórázhatnak, nem lehet őket éjszakai munkára (22.00–6.00 óra között) beosztani, és 4,5 óránként legalább 30 perces szünetet kell biztosítani a számukra.
A munkavállalásig vezető út
A munkával elsőként persze az otthonában találkozik a gyermek – hiszen a családi keretek közötti munkavégzés természetesen nem törvényellenes. Így a gyermek számára a játékai rendben tartása, a szobájának tisztasága, a maga utáni elpakolás, vagy a kisállatának a gondozása olyan fontos feladatok, amelyek elvégzése által alakítja ki az önmaga és környezete iránti felelősségvállalás attitűdjét.
Gyermekünket már egészen kicsi korától elkezdhetjük játékosan bevonni a mindennapi tevékenységeinkbe.
Ám fontos tudatosítani, hogy a gyermekre bízott feladatok sosem lehetnek aránytalanul nehezek, és nem sérthetik a gyerekek játékhoz, pihenéshez, oktatáshoz vagy szabadidőhöz fűződő jogait.
Amíg egy kisgyereket kezdetben inkább játékosan vonunk be a napi tevékenységekbe – legyen az főzés, takarítás, kertészkedés –, addig a kisiskolásokat, amikor már stabilan kialakult bennük a számfogalom, már jutalmazhatjuk valamiképpen, ha elvégeznek egy-egy pluszfeladatot.
Ugyanakkor a munkavégzésre ösztönzés valódi motivációja sosem lehet a pénz – számos nemzetközi kutatás is alátámasztja a pénz mint külső motiváló eszköz sikertelenségét. Ellenben a munkában mint alkotó- vagy felfedezőtevékenységben megtalált öröm, illetve a saját képességek megélésének a lehetősége már sokkal hatékonyabban, belső motiváló erőként működik.
A munkavégzésért felajánlott, közösen meghatározott jutalom lehet valamilyen vágyott tárgyi ajándék, de akár pénzbeli juttatás is.
Amennyiben a gyermek számára rendszeres zsebpénzfizetés és az esetenkénti pénzbeli jutalmazás mellett döntünk, fontos tudatosítanunk: ezzel elsősorban tehát nem a motivációját növeljük, hanem a gyermek pénzügyi tudatosságának kifejlődését segítjük elő. Olyan gyakorlati pénzügyi tudást adunk át neki, amely segítségével a saját bőrén, ugyanakkor még komoly kockázatok nélkül tapasztalhatja meg a pénz valódi értékét és tanulhatja meg a gazdálkodás alapjait.
Később aztán a középiskolában, szervezett keretek között is találkoznak a gyerekek a pénz és a munka fogalmával: az iskolában is van törekvés (még ha csekély szintű is) arra, hogy pénzügyi ismereteket adjanak át a tanulóknak, az érettségi előtt álló végzős diákoknak pedig 50 órát kötelezően dolgozniuk kell, valamiféle közhasznú munka formájában.
Ezért ugyan nem kapnak fizetést, és a kötelező jelleg miatt sajnos az ezzel kapcsolatos motivációjuk is nagyon alacsony. Célszerű ilyenkor is odafigyelni a gyermekre, és megbeszélni vele az itt szerzett tapasztalatokat, nehogy ezek torz képet alakítsanak ki benne a munkavégzésről.
16 éves kortól lehet hivatalosan diákmunkát végezni
A 16. születésnap a forduló: ezután már hivatalosan, diákmunka formájában is dolgozhatnak a gyerekek, 18. életévük betöltéséig tehát szülői hozzájárulással.
A munkaviszonyban történő foglalkoztatás legfontosabb szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) tartalmazza.
Az Mt. szerint diákmunkát minden nappali tagozatos, diákigazolvánnyal rendelkező, minimum 16, maximum 25 éves korú fiatal végezhet. 2015-ös fejlemény, hogy azok a diákok is jogosultak lettek a diákmunka végzésére, akik valamilyen okból kifolyólag halasztanak a tanulmányaikban. Őket korábban a törvény hátrányosan diszkriminálta – annak ellenére, hogy felmérésekből kiderült, a tanulmányok megszakításának legtöbbször anyagi okai vannak.
Mivel ebben a korban a gyerekek még rendkívül rugalmasak, jól terhelhetők, ugyanakkor nagyon tapasztalatlanok is, különösen fontos a szülő szerepe: passzívan ugyan, de figyelje és segítse a gyermekét, hogy ne kelljen visszaélésekkel találkoznia, vagy ha ez mégis megtörténik, időben tudjon a megfelelő embertől segítséget kérni.
Ehhez persze az kell, hogy a gyerek is tisztában legyen a jogaival és a kötelezettségeivel – ezt többször végig kell vele beszélni, és célszerű kérdésekkel ellenőrzi, hogy valóban megértette-e a lényeget.
Miért jó a diáknak, ha dolgozik?
Ha a fenti kérdést feltesszük egy fiatalnak, borítékolható az egyöntetű válasz: mert pénzt keres, amit arra fordíthat, amire vágyik. Nyilvánvalóan nem lehet az anyagi vonzattól eltekinteni, hiszen az is előfodulhat, hogy a családi kassza követeli meg, hogy a fiatal is kivegye a részét a közös költségek megfizetéséből.
Ráadásul azt is jól tudjuk, hogy az egyetemi tanulmányok komoly, akár többmilliós költséget rónak a családi kasszára. Ha ezeknek a terheknek a csökkentésében a gyermek is részt tud vállalni, az mindenképp tágítja a család anyagi lehetőségeit.
A diákmunkának természetesen erkölcsi haszna is van, hiszen a gyermek önbecsülése, önértékelése is fejlődik általa: immár ő is a keresők közé tartozik a családban, joggal lehet büszke a saját teljesítményére. Ezzel együtt komoly önismeretre is szert tehet, hiszen egy munkahely olyan képességeit is fejleszti, amire az iskolában nincs feltétlenül szüksége és/vagy lehetősége.
Szakmai előnyei is vannak: munkavégzés közben akár többféle szakterületbe is belekóstolhat, sokrétű kapcsolatrendszerre is szert tehet, és ez a tapasztalat a későbbi pályaválasztásában, vagy akár a karrierépítésben is segítségére lehet.
Pénzügyi és jogi ismeretei is gyarapodnak: egyrészt tisztában kell, hogy legyen saját, munkával kapcsolatos jogaival és kötelezettségeivel, másrészt tudnia kell, hogy munkájáért milyen bérezés jár neki. Meg fogja tanulni a bruttó-nettó fogalmak közötti különbséget, látni fogja, milyen járulékokat vonnak le tőle – így nagyobb rálátása lesz a gazdaság-társadalmi folyamatokra.
Emellett pedig az is fontos, hogy már a munkakezdés előtt legyen konkrét terve azzal kapcsolatban, hogy mire költi majd a keresetét.
A diákmunka során gyermekünk kapcsolatokat építhet, kiderítheti, mi érdekli igazán és nem utolsó sorban extra bevételre is szert tehet.
A fentiekkel tehát mindenképpen fejlődik a pénzügyi tudatossága, a kitartása, az önfegyelme, és formálódik az öngondoskodásról alkotott képe is.
Mit nyernek ezen a cégek?
Egyre többet, és ezt szerencsére már sok cégvezető és HR-es is felismeri.
Kezdjük itt is az anyagi vonzattal: a diákmunkások bruttó bérét nem terheli annyi járulékfizetési kötelezettség, mint a felnőtt dolgozókét.
Amennyiben a diákokat iskolaszövetkezeti rendszeren keresztül alkalmazták, egészen 2022-ig kizárólag mindössze a 15% szja megfizetése volt kötelező. 2022 január 1-jétől viszont a 25 év alatti fiatalok szja-mentességet élveznek havi 433.700 forint jövedelemhatárig, tehát ezt a 15%-ot sem kell levonni a bruttó bérből.
Ugyanakkor a cégek számára hosszú távon is előnyös, ha a fiatalokat is foglalkoztatnak: az utánpótlás kinevelése ugyanis sokszor nagyon energiaigényes és költséges feladat. Érdemes tehát a fiatalok munkáját felügyelve odafigyelni rájuk, és azokkal a tehetséges, érdeklődő dolgozókkal kapcsolatban maradni – akár a diákszövetkezeten keresztül –, akiket aztán később felnőtt munkavállalóként is alkalmaznának.
A munkáltatókon túl összességében a nemzetgazdaság is jól jár a fiatalokkal: 2021-ben például közel 300.000 diákmunkás volt, és nekik köszönhetően több felnőtt mehetett el nyári szabadságra anélkül, hogy a termelékenységben visszaesés történt volna.
Hogyan érdemes munkát választani?
Természetesen nem elhanyagolandó a fizetés összege, ugyanakkor ebben a korban még ennél is fontosabb, hogy megtaláljuk a gyerek személyiségéhez és képességeihez passzoló, megfelelő munkakört.
Ez persze nem könnyű feladat, de ragaszkodjunk hozzá. Ugyanis mivel ez a gyermek első találkozása a munka világával, nagyon fontos, hogy akkora legyen a felé támasztott elvárás, amit még teljesíteni tud, ugyanakkor kihívást is jelentsen számára a feladat, hiszen ez hozza majd a sikerélményt. Ez tartja fenn a folyamatos motivációt, amivel az esetleges „nemszeretem” folyamatokat is ugyanolyan hatékonysággal végzi el, mint azt, amit jóval szívesebben csinál.
Ha esetleg már tudja, milyen területen akar továbbtanulni, célszerű ott keresgélni. Rengeteg hirdetés van IT, marketingkommunikáció, HR és adminisztrációs területen is, ezeknél az állásoknál persze szükség van valamilyen többlettudásra: érteni kell a számítógéphez vagy nyelveket kell beszélni.
Érdekli a gyereket a vendéglátás vagy a turizmus? Nyáron mi sem egyszerűbb, mint nyaralóhelyek közelében vállalni munkát – így aztán sokféle munkafolyamatba beleláthat a gyerek, és akár a kellemest is összekötheti a hasznossal, amennyiben a hétvégéken mondjuk pihenéssel töltené az idejét.
Persze, ha még bizonytalan abban a fiatal, hogy merre tanuljon tovább, választhat egyszerűbb feladatok közül is. Ha precíz, rendszerető, figyelmes, akkor biztosan ügyes lesz majd raktárakban, csomagolókban, ahol könnyebb fizikai munkára rendszerint alkalmaznak diákokat.
Aki megbízható, pontos és talpraesetten kommunikál, elmehet kerékpáros futárnak – ide azért a problémamegoldó készségen kívül a jó fizikum is elengedhetetlen.
Ha kommunikatív, kedves, megnyerő és proaktív, akkor kiválóan megállja a helyét hostessként vagy hostként, ha pedig gyors, pörgős, jól számol, ugyanakkor türelmes és kedves, biztosan remek pénztáros lenne belőle.
Aki szeret pakolni, szereti a rendet, és fizikailag is alkalmas rá, elmehet árufeltöltőnek, ha pedig nem riasztják el a monoton feladatok, vállalhat gyári munkát, de akár a mezőgazdaság területén is lehet keresgélni az idénymunkák között.
Milyen foglalkoztatási formák léteznek diákmunkások esetén?
Nézzük meg, milyen foglalkoztatási formák léteznek a diákmunka világában!
1. Diákszövetkezeten keresztüli munkavállalás
Tévhit, hogy ezek a szövetkezetek a diákokból élnek, az ő bérükből vesznek le jutalékot. Az igaz ugyan, hogy fizetni kell egy belépési díjat (úgynevezett részjegyet), de ez kilépéskor visszajár.
Az iskolaszövetkezet a diákmunka-vállalás speciális terepe, ami valódi védelmet jelent a fiatalok számára. Ellenőrzött, biztonságos munkakörülményeket kínál, garantáltan kifizeti a munkabéreket, és az adminisztrációt is megoldja. Az esetleges problémák felmerülésekor sincs egyedül a gyerek, van kihez fordulnia konfliktusok esetén. Ezeket a szövetkezeteket a munkaügyi hatóságok és az adóhivatal is folyamatosan ellenőrzik, így biztosan nem tűnnek el a süllyesztőben.
Mindenki lehet szövetkezeti tag, aki rendelkezik érvényes diákigazolvánnyal, és ennek értelmében olyan diákot is lehet még alkalmazni, aki már befejezte a tanulmányait, mert diákigazolványa az adott évet követő október 31-ig még érvényes.
Aki diákszövetkezeten keresztül vállal munkát, nem fizet semmiféle járulékot, ugyanis az Mt. 34. paragrafusa szerint nem minősül biztosítottnak. Ugyanakkor természetesen mindenki, aki érvényes diákigazolvánnyal rendelkezik, jogosult a társadalombiztosítási szolgáltatások igénybe vételére, ilyen értelemben tehát nincs mitől tartania.
Ahogy fentebb már említettük, 2022. január 1-jétől 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie annak, akinek a havi bére nem haladja meg a 433.700 Ft-ot. Egyéb esetben az szja-t a diákszövetkezetnek kell levonnia, bevallania és megfizetnie. További szabály, hogy a diák éves adóbevallásában szerepeltetni kell a diákszövetkezeti tagság keretén belül szerzett jövedelmet.
2. Egyéni munkaviszonyban, munkaszerződéssel
Ilyenkor a diák a vállalattal önállóan köt munkaszerződést, és alkalmazotti munkaviszonya lesz. Ha a 25 év alatti fiatal igénybe tudja venni a fiatalok kedvezményét, akkor – a havi 433.700 forintos bérig – nem kell 15% szja-t fizetnie.
Viszont a munkaviszonyos tanuló biztosítottnak minősül – így táppénzes ellátásra is jogosult, illetve ezt a munkát a későbbi nyugdíjszámításnál figyelembe veszik majd –, emiatt fizetni kell utána a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, ennyivel tehát mindenképpen csökken a bruttó bére. Ezt a munkáltató vonja le és fizeti be, a diáknak ezzel nincs feladata.
3. Egyénileg, megbízási szerződéssel
Ebben az esetben is önállóan köt a diák szerződést a céggel, és ezt hivatalosan a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nevezi a fent említett törvény. Ennek értelmében a diák a bevétel 90%-át jövedelemnek számolja el (10%-ot költségként le lehet vonni), az így kapott összeg pedig adóköteles. Egyrészt terheli a 15% szja (25 év alatt ezt nem kell fizetni), másrészt a fizetése összegétől függően jöhet még rá további járulékfizetési kötelezettség: ha a díjazása több, mint a minimálbér 30%-a (azaz 2022-ben több mint 60.000 Ft), akkor biztosítottnak minősül, és fizetni kell utána a 18,5% tb-járulékot.
4. Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban
Elsősorban mezőgazdasági, turisztikai idénymunkát, alkalmi munkát szoktak ebben a jogviszonyban végezni.
Itt 3 feltételnek is kell egyszerre teljesülnie a munkaviszonyban. Ez a munka:
- összesen legfeljebb 5 egymást követő napon át;
- 1 hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig;
- 1 éven belül összesen legfeljebb 90 napig tarthat.
Ebben az esetben a munkáltató fizeti a közterheket, és a munkavállalót semmilyen járulék megfizetése nem terheli.
5. Háztartási alkalmazottként
A tanulók a szünetben gyakran vállalnak házak körüli munkát – kutyasétáltatást, kertgondozást, de korrepetálást vagy gyermekfelügyeletet is. Ezek háztartási munkának számítanak.
Ebben az esetben a Tbj. szabályai szerint nem minősül biztosítottnak a tanuló, az így kapott jövedelem után nem kell sem szja-t, sem járulékot fizetnie. A bejelentés, a regisztrációs díj (alkalmazottanként havi 1000 Ft) megfizetése a munkáltató feladata. A kifizetett bérről kérésre a munkáltató köteles igazolást adni.
Készítsük fel a gyereket: mire figyeljen?
Akármilyen területen is helyezkedik el a gyerekünk, és akármilyen foglalkoztatási formában alkalmazzák a fentiek közül, mindenképpen készítsük fel az alapvető jogok és kötelezettségek tekintetében. Ezekre figyeljen oda:
- Legyen írásos szerződés, amit még a munka megkezdése előtt átolvashat és aláír. Ennek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, a munkaköri leírást, a munkarendet, a munkakörülményeket, a bért és a fizetés napját. A megállapodás tervezetét indenképpen nézesse át hozzáértő felnőttel, nehogy olyan szerződést írjon alá, aminek nem érti minden részletét (és egyúttal tanulja meg, hogy ez legyen a gyakorlat a későbbiekben is, minden szerződéskötésnél).
- A munkakörbe tartozó feladatok lényegesen nagyot nem változhatnak (beltéri irodai munka helyett nem lehet kültéri fizikai munkát végeztetni).
- A munkabérhez kapcsolódó írásos elszámolást minden hónapban meg kell kapnia a diáknak. Ez mindig tartalmazza a bruttó bért, a levonásokat és a kifizetett összeget.
- Tisztázni kell, hová, kihez fordulhat a diák, amennyiben bármilyen probléma van, vagy a biztonságos munkavégzésben akadályozza valami. Hová mehet panasszal, ha nem érzi jól magát, mert zaklatják, beszólnak neki a kollégák, az ügyfelek. Fontos tudnia, hogy nem kell elviselnie, ha bántják vagy megsértik, hiszen nem ezért kapja a fizetését.
- Tisztázni kell a diákszövetkezet szerepét is: amennyiben velük szerződik a diák, tőlük kapja majd a fizetését, és minden papírmunka a szövetkezet feladata.
- Amennyiben egyénileg vállal munkát, az éves adóbevallás elkészítése és beadása biztosan a diákra váró feladat lesz, még ha ma már a NAV el is készíti ennek tervezetét. Mindenképpen szükséges az előzetes tájékozódás ennek kapcsán, hiszen a diák először ajánlhatja fel adója 1%-át számára szimpatikus szervezetnek és egyháznak.
- Pontosan meg kell határozni, milyen jogai vannak munkavállalóként. Figyeljen oda, hogy sem a munkaidő túllépése, sem az elmaradt fizetés nem jogszerű. A 8 órás munkaidőben pihenők is járnak: a 18 évesnél idősebbeknek 6 óra elteltével minimum 20 perc munkaközi szünetet kell tartaniuk, több mint 9 órás munkavégzés esetén pedig további 25 percet.
- Fontos megismertetni a munkahelyi hierarchiával: kik a főnökei, közvetlenül kitől kaphat utasításokat, és kinek tartozik elszámolással, esetlegesen kinek a kéréseit hagyhatja figyelmen kívül.
- Azt is meg kell beszélni, mik a fiatal munkavállaló kötelességei. Fel kell hívni a figyelmét a munkaidő betartására, a pontosságra, és arra is, hogy ne a munkát megelőző napon menjen el bulizni, ha annak hatásai akadályozzák a másnapi munkavégzésben.
Jogszabálysértés esetén az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőséghez (OMMF), vagy munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.
Mennyi bevételre számíthat diákmunkásként a gyerek?
Ami a fiatalokat talán leginkább érdekli: mennyit fizetnek a diákoknak? A diákmunkára is érvényes a mindenkori minimálbér, illetve a garantált bérminimum kitétele, ennél kevesebbet nekik sem lehet fizetni, ez pedig azt jelenti, hogy 2022-ben a minimum 1.400 Ft-os órabérnek meg kell lennie.
A felső határ persze a csillagos ég: IT-területen akár 3.000 Ft-os órabérre is lehet számítani, ahol pedig az idegen nyelv használatára is szükség van – például hostessként, animátorként, ott 2.000 Ft körüli órabérekkel találkozhatunk.
Az utóbbi időben a megnövekedett kereslet miatt a vendéglátóipari, raktári, logisztikai területek is jól fizetnek, és természetesen a gyakornoki munkakörök is magasabb bérekkel járnak.
Így tehát nyári munkával, napi 8 órás munkakörben 224.000–480.000 Ft között lehet keresni havonta, ha pedig valaki tanév közben (is) dolgozna, részmunkaidőben, mondjuk napi 4 órában, akkor ennek a felével számolhat.
Fontos, hogy ha még nincs, nyissunk a gyereknek egy bankszámlát, ahová megérkezik majd a havi fizetése, így mindig nyomon tudja követni, hogy pontosan kifizették-e, és azt is, hogy mikor mire költötte el.
Mire költse a gyerek a pénzt?
A kemény munkával megkeresett pénz elköltésében – amennyire lehet – kapjon szabad kezet a gyerek. Persze a szülőnek itt is fontos a szerepe abban, hogy segítsen terelgetni a fiatalt, mert mindannyian tudjuk: sajnos sokkal könnyebb értelmetlen dolgokra elherdálni a pénzt, mint megkeresni.
Fontos lenne megtalálnunk azt is, mivel lehet a gyermeket takarékosságra motiválni. Esetleg mi is hozzájárulunk a megtakarításaihoz? Segítünk neki befektetni a pénzét?
A döntésben való iránymutatáshoz tudnunk kell, hogy gyermekünk milyen célt tűzött ki magának a munkavállalással. Mennyire reális vagy távoli az elképzelése? Segítsünk neki ezt átlátni, és alkossunk közösen stratégiát, hogyan tudja majd elérni ezt a célt.
Ha a fiatal vállalkozókedvű, érdeklik a pénzügyek, mindenképpen érdemes elgondolkodni azon, hogy a fizetése egy részét vagy egészét befektesse, az elején természetesen csak kisebb összegekkel – és megfelelő tudás birtokában.
Népszerű pénzügyi applikációk (pl. Revolut) segítenek ebben, itt már tőzsdézhet, részvényeket vehet, nagyobb összegeket leköthet, virtuális széfben gyűjtheti a pénzét, akár valamilyen más pénznemben, és még devizaszámlát is nyithat. Természetesen az ilyen műveleteknél kimondottan fontos a szülő folyamatos figyelme, ne engedjük meg, hogy kifolyjon a pénz a gyerek kezéből.
Diákmunkát csak okosan!
A fentieket összefoglalva láthatjuk: amennyiben gondos tervezéssel és előrelátással segítünk kiválasztani gyermekünknek a megfelelő munkát, abból mindenki csak profitálhat.
Az anyagi előnyökön túl a diák a munka során kapcsolatokat szerez, munkatapasztalatokat gyűjt. Pénzügyi ismeretei is fejlődnek, és elkezdhet megismerkedni a megtakarítások, a befektetések formáival is.
Persze, akkor is lehetőségünk van őt ebben segíteni, ha mi magunk nem vagyunk kimondott pénzügyi guruk. Érdemes a gyerekkel közösen részt venni egy pénzügyi tanácsadáson, hogy úgy érezze: ő is első kézből kapja meg az információkat, őt is bevonják a döntésbe.
Itt azt is megláthatja, mennyiféle választási lehetősége van, és belekóstolhat, milyen végimenni egy döntés-előkészítő folyamaton, ami által fejlődhet a döntési képessége is.
Kérjen ingyenes megtakarítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
