Társasjátékkörkép borús napokra | A pénzügyi tudatosság fejlesztéséért

Cikkünkben összegyűjtöttünk olyan régi és új társasjátékokat, amelyek segítségével fejleszthető a pénzügyi gondolkodás, elsajátíthatók a gazdasági alapfogalmak, a financiális tervezés- és stratégiaalkotás képességei.

Esős idő, hűvösebb és rövidebb nappalok, tanítási szünet, online oktatás, baleset vagy betegség miatti kényszerpihenő – számtalan olyan helyzet van, amikor le kell foglalni a gyerekeket, de már nincs lehetőség kinti tevékenységre. Jó megoldás, ha ilyenkor előkapjuk a legjobb társasjátékokat! Amellett, hogy remek szórakozást nyújtanak és összekovácsolják a családot, lefoglalják a kisebbeket, és még sokat tanulhatunk is belőlük – akár a pénzügyi tudatosság terén is.

Játszva tanulni

Minden szülő számára fontos, hogy a gyermekéből olyan felnőtt váljon, aki anyagi biztonságban éli az életét, mégsem szakad bele a munkába. Márpedig ez nemcsak azon múlik, hogy valakinek mennyi a fizetése, hanem azon is, hogy mit kezd a megkeresett összeggel: képes azt megtartani, gyarapítani, vagy azonnal kifolyik a kezéből? Ez utóbbi aligha fordulhat elő azzal, akinek a gondolkodását stabil pénzügyi tudatosság hatja át.

Ma már a modern pedagógiai és pszichológiai kutatások alapján elmondható: a gondolkodásunk, az élethez való hozzáállásunk alapvetéseit egészen fiatal korban elsajátítjuk. Az ilyenkor kapott benyomások olyan mély, belső tapasztalásokká válnak, amelyeknek sokszor a tudatában sem vagyunk, mégis ez határozza meg a viselkedésünket, döntéseinket. Azt is, hogyan viszonyulunk a pénzhez.

Azt sem kell már magyarázni, hogy a valódi, mély tanulás elsősorban akkor sikeres, ha nemcsak az agy frontális területeit, azaz a tudatos, logikai gondolkodást mozgatja meg (ezt írhatjuk le az IQ-val), hanem a mélyebben lévő, érzelmi agy területeit is bevonja (ide kapcsolható az EQ, azaz érzelmi intelligencia fogalma). Márpedig erre egy gyereknél elsősorban játékosan, élményalapú tanítással tudunk hatni, nem pedig fogalmak és szabályok bebiflázásán keresztül.

A képen társasjátékozó gyerekeket láthatunk.

Társasjátékok segítségével játszva taníthatjuk pénzügyi tudatosságra gyermekeinket.

Woody Allent idézve, „a pénz jobb, mint a szegénység, már csak anyagi szempontból is”. Felnőttként mindannyian tudjuk ezt, pedig nem tanítottak meg bennünket rá, sőt, sokszor az ellenkezőjét sulykolták belénk, mintha a gazdagság valamiféle bűnös dolog lenne. Nekünk viszont fontos lenne ezt a folyamatot megtörni, és olyan gyermekeket nevelni, akik már felvállalják a pénzügyi tudatosságot, hiszen így tudnak majd önálló, szabad felnőtt életet élni.

Ezért tehát már gyermekeink egészen pici korától példát kell mutatnunk nekik, hiszen a számukra mi vagyunk az elsődleges, és egyben legfontosabb mintaadók ebben az úgynezevett szivacs-korszakban, amikor a gyermek befogadja az életvezetés alapelveit. Ha mi pénzügyi tudatossággal éljük az életünket, és ezt rendszeresen meg is tárgyaljuk a családban, az már kiváló alapozás a gyereknek. Ilyen lehet például a háztartási pénztár vezetése, az éves és havi pénzügyi tervek készítése, valamint rendszeres, célzott megtakarítások indítása.

Fontos az egyértelmű, tiszta kommunikáció: a gyerek elől nem érdemes eltitkolni, hogy mit is jelent a pénz a családi életben. Mi az a fizetés, mivel keressük meg, hogyan osztjuk be, mi alapján döntünk arról, hogy mit veszünk belőle – mind-mind fontos példaadás lehet. Kicsi korban a pénzről szóló mondókák, dalocskák, mesék is a segítségünkre lehetnek – nyilván az adott korosztálynak megfelelő formában megválasztva.

Nagyobb, okostelefont vagy tabletet használó gyereknek már megmutathatjuk a leghasznosabb pénzügyi applikációkat és szimulációs játékokat is, amelyekkel a költségvetés készítésén túl a megtakarítások világába is betekintést nyerhetnek a gyerekek.

Ugyanilyen kiváló eszközök a társasjátékok is: szórakoztatva tanítanak, ugyanakkor a közös élményeken keresztül mélyítik a családi összetartozás érzését. A továbbiakban ezekből válogattuk, azokra fókuszálva, amik valamiféle gazdasági-pénzügyi szemléletre tanítanak.

A régi klasszikusok

Nem szégyen nosztalgiázni! Sőt: ha a gyerekünknek elmeséljük, hogy mi is azzal a társasjátékkal játszottunk kiskorunkban, amit a padlásról hoztunk le, biztosan kíváncsian ülnek le majd velünk a ma már kissé elavultnak számító játékok mellé. Nézzük, melyek voltak ezek a régi klasszikusok!

Monopoly

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Bankkártya használatának ismerete, licitálás.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Az ingatlanpiac alapvető fogalmaiba vezet be a játék, és megismerkedhetünk az árverés, a licitálás működésével is. Megtanítja, hogyan viselhető el a villámgyors meggazdagodás sikerélménye, majd pedig a hirtelen bukás.
  • Hány éves kortól? 8 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 2–6 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 60–180 perc.

A világon a legmagasabb példányszámban értékesített társasjáték egyben az egyik legrégebbi is: 1935 óta létezik. Népszerűségének oka, hogy végtelenül egyszerű (sokak szerint túl egyszerű) játék, ahol elsősorban a szerencsének van nagy szerepe, hiszen sok esetben a dobókocka határozza meg, hogy épp nyerésre vagy vesztésre állunk. Habár családi társasjáték, sajnos ki lehet belőle esni (szóval el lehet magányosodni), és kimondottan hosszú időt igényel végigjátszani. Mára már komoly társasjáték-családdá alakult tovább az eredeti változat: van belőle hamis pénzt tartalmazó, női vezetőket bemutató, illetve olyan is, ahol csalással, lopással lehet tovább lépni.

Gazdálkodj okosan!

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Elsősorban a megtakarítást, a gyűjtögetést.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Megtanít pénzt használni, számolni, egymás dobásaira figyelni.
  • Hány éves kortól? 6 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 2–7 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 45–60 perc.

1966-ban jelent meg a hazai piacon, és azóta is népszerű: mára már több mint egymillió értékesített példánnyal büszkélkedik. A tudatos szülők, nagyszülők választása automatikusan esik rá, mert úgy hiszik, segít a pénzhasználat megtanításában. Erre azonban ma már vannak sokkal jobb játékok – szóval inkább nosztalgikus értelemben van jelentősége. A játék célja egy lakás megszerzése, bebútorozása, ám a siker szinte teljes mértékben a szerencsén múlik, semmiféle stratégiára nincs szükség hozzá. A szükséges pénz előteremtése is szinte automatikus, nem kell érte megdolgozni, és az is fura, hogy a betétek után csakis adott mezőre lépve jár kamat. A szórakozás mellett egyfajta népnevelő funkciója is van, ilyen felszólításokkal, mint Ne szemetelj!, Zárd el a csapot! vagy Reggeli torna!

Cashflow101

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Az először magadnak fizess! alapelvét tanítja. A vésztartalék-képzést.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Kockáztatás, spekuláció. Könyvelési alapfogalmak, pl. osztalék, nyereség, mérleg vagy eredménykimutatás.
  • Hány éves kortól? 10 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 2–6 fő.
  • Milyen hosszú a játék? Nagyon hosszú, akár 3 óra is lehet.

Robert T. Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa című könyvét sokaknak nem kell bemutatni: a pénzügyi függetlenség egyik alapkönyvének tartják. Olyan tudás átadása a célja, amit az iskolában nem lehet megszerezni: hogyan lehet úgy pénzt termelni, hogy elsősorban nem a fizetésünkre alapozunk? És mivel ez a tudás elsősorban gyakorlati, nem pedig elméleti, remek ötletként 1991-ben elkészített hozzá egy társasjátékot. Mivel Kiyosaki főként ingatlanokkal és részvényekkel foglalkozik, az ehhez kapcsolódó, valamint az adózáshoz és a könyvelés témakörébe tartozó, kimondottan praktikus tudást adja át a társasjáték. Jelenleg nagyon nehezen szerezhető be – használt, régi példányokra komoly összegekért lehet vadászni –, ugyanakkor különféle klubokban, képzett játékvezetők irányításával lehet játszani vele.

Tőzsdejáték

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Aukció, licit, nyereség, osztalék fogalmainak ismerete.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? A piacgazdaság, a tőzsde világába vezet be.
  • Hány éves kortól? 12 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 2–5 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 90 perc

Amerikában már a 60-as évek elején, Európában pedig ugyanezen évtized végén jelent meg az eredeti változat. Hazánkban egészen a rendszerváltásig, pontosabban 1990-ig kellett várni rá, hogy piacra dobják – a tőzsde fogalma akkor vált széles körben ismertté. Hazai, akkoriban sikeres cégek álltak mellé – a kiadásban részt vett a Dunaholding Rt. –, de szerepelnek benne Bayer, BP, és Salamander részvények is. A játék a tőzsde működésére fókuszál, így az ezzel kapcsolatos fogalmak elsajátításában segít.

Az újabb versenyzők

Ma már nehéz felvenni a versenyt az okoseszközökkel, ha a gyermek figyelmének megragadásáról van szó, de azért egyre több színvonalas társasjáték létezik, amelyek a gazdálkodásról, a pénzügyi ismeretekről szórakozva adnak át ismereteket. Az sem hátrány, ha a játékok a realitást írják le, hiszen a gyerekek hamar átlátják a retro játékok visszásságait – hiszen hol lehet egymillió forintért lakást venni, amint azt a Gazdálkodj okosanban megtehetjük?

Bizonyos újabb, stratégiai játékok is segíthetnek a pénzügyi tudatosság fejlesztésében.

Most, hogy áttekintettük a régi, klasszikus játékokat, nézzünk meg néhány hasznos újdonságot!

A modern játékok hatalmas előnye a régi társasokkal szemben – és ebben tulajdonképpen paradigmaváltás történt a játékkészítők gondolkodásában –, hogy a szerencse helyett a játékosok döntései azok, amelyek meghatározzák a játék kimenetelét. Ezek a játékok valóban ösztönzik az önálló, proaktív gondolkodást, hiszen az ér el jobb eredményt, aki erre képes. Ugyanakkor a többiek sem esnek ki a játékból – senki sem fog tehát sértődötten és unottan félrevonulni, amíg a család többi tagja játszik.

Café

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Stratégiaalkotás.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Folyamatirányítás, szállítmányozási, raktározási alapfogalmak.
  • Hány éves kortól? 8 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 1–4 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 45 perc

Ha könnyedebb szórakozásra vágyunk, ugyanakkor nincs fél napunk, csak egy szűk óránk a játékra, ráadásul kisebb gyerekek vannak a családban, ezt a játékot nekünk találták ki. De ne becsüljük le: egy többszörösen díjnyertes társasról van szó, könnyen érhető szabályrendszerrel, ami ugyanakkor komolyan megdolgoztatja az agyunkat. A cél a sikeres kávébirodalom kiépítése, minden folyamatot felügyelve: a kávébab megtermelésétől a kész kávé vevőhöz történő kiszállításáig. Egyszerű, ugyanakkor mégis összetett feladatunk van: a folyamatot hatékony láncolaton keresztül kell levezényelnünk, ennek kialakítása pedig igényel némi kombinatorikai gondolkodást. A helyzetet még az is bonyolítja, hogy a kávézók rendeléseket adnak le, így azokat is figyelembe kell majd venni a szállítmányozásnál, illetve a raktározás feladatait is meg kell oldanunk.

Víz alatti városok

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Tervezés, stratégia, kombinatorikus gondolkodás.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? A hatékonyság és az ökotudatosság fontosságát hangsúlyozza.
  • Hány éves kortól? 12 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 1–4 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 150 perc

Többszörösen díjnyertes, lebilincselő játék, és mivel hosszadalmas végigjátszani, inkább nagyobbacska gyerekekkel ajánlott belekezdeni. A története egyszerű: a Föld túlnépesedése miatt az emberiségnek a víz alá kell költöznie, és ott önfenntartó hálózatot kell kiépítenie. A játék elején egy általunk választott akcióhelyszínen kezdünk majd dolgozni, ám hogy ez konkrétan hogyan valósul meg, ahhoz komplex döntések sorozatát kell meghoznunk. Eldönthetjük, hogy nyersanyagokat gyűjtünk, útként szolgáló alagúthálózatot építünk, városokat, épületeket hozunk létre és tartunk fenn – izgalmas feladat a városkép alakítása –, esetleg más metropoliszokkal kapcsolódunk össze szimbiotikusan. Figyelni kell a termelési hatékonyság szempontjaira, valamint azt ökotudatosságra is. A kezdeti döntéseink befektetések, amelyek csak később fognak realizálódni. A sok döntési helyzet ellenére a szabályok jól érthetőek és gyorsan átláthatók, ezért a játék követhető, logikus, és sokszor újrajátszható.

Everdell – Az Örökfa árnyékában

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Tervezés, stratégia.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Az együttműködést, a kölcsönösséget, a közösség erejét mutatja meg.
  • Hány éves kortól? 13 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 1–4 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 40–80 perc

Akit elvarázsol a fantasyk mesevilága, imádni fogja ezt a játékot. A főhős egy kisegér, aki Gildin földjén, egy olyan vidéken született, ahol már nem a béke uralkodik. Mivel a kisegér hisz abban, hogy ezen változtatni lehet, az állatok egy csoportjával elindul, hogy felfedezze a távoli hegyeken túli ismeretlen világot, és sok viszontagságot legyőzve végül megtalálja álmai helyszínét. A játék itt indul: a feladat nem kisebb, mint a szebb jövő megteremtése. Klasszikus, úgynevezett tablóépítő társasjáték, ahol mindenki 15 kártyával kezd neki a munkának, és ezek alapján van lehetősége munkások lehelyezésére. Minden játékosnak egy önálló kis városkát kell építenie, benne épületekkel és olyan lakókkal, ahol mindenkinek valamilyen különleges képessége van, és mivel ezek kombinálhatók, még több pontot szerezhetünk. Fontos szempont még az évszakváltás mint taktikai lehetőség: ezt akkor dobhatjuk be, ha esetleg elfogytak az erőforrásaink – ily módon tehát kvázi újrakezdhetjük az építkezést, ahelyett, hogy kiesnénk a játékból, és unatkoznunk kellene, amíg a többiek még elmélyülten játszanak.

A Mars termaformálása

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Tervezés, stratégia, az erőforrások beosztása.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? A döntéseink fontosságára, a választások tudatos megfontolására szólít fel a játék.
  • Hány éves kortól? 12 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 1–5 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 150–180 perc

Kultuszjáték: 2016-ban az Év Játékának jelölték a nemzetközi Board Game Geek listáján, és azóta is töretlen a sikere. Hamisítatlan sci-fi történet: a Föld élhetetlenné válása miatt a Marsot kell lakhatóvá tenni lakosság számára. Ehhez pedig három fő erőforrásra, vízre, oxigénre és a megfelelő hőmérsékleti viszonyok kialakítására vagy szükség. A játékosok döntése, hogy mire fordítják a rendelkezésükre álló, induláskor kapott költségkeretet: nyersanyagot vásárolnak, hőerőművet építenek, városokat létesítenek, növényeket ültetnek (ha városok mellé telepítjük, azért pluszpontok járnak). Bizonyos kártyákat többször is fel lehet használni a játék során – nem árt tehát tervezni, stratégiát alkotni már a játék kezdetekor. Marketingesek imádni fogják, hogy még díjakat is lehet alapítani – amit aztán a játék során boldogan ki is oszthatunk magunknak.

Eladlak!

  • Milyen pénzügyi készségeket fejleszt? Nyereségszámítás, aukció, takarékosság.
  • Milyen ismeretek elsajátításában segít? Ingatlanpiaci fogalmakat tanít.
  • Hány éves kortól? 10 éves kortól.
  • Hány fő játszhatja? 3–6 fő.
  • Milyen hosszú a játék? 30 perc

Társasjáték-szakértők szerint ezt kellene választani a Gazdálkodj okosan! helyett, ha a pénz értékét szeretnénk megtanítani a gyerekeknek. Hiszen ez egy gyors, pörgős, vidám játék, ahol a licitálásnak, a blöffölésnek ugyanolyan szerepe van, mint a pénz okos beosztásának. Vásárolj olcsón, adj el drágán! – ez a játék alapgondolata. Fontos tehát, hogy mennyiért szerezzük meg az adott ingatlanokat – ebből áll a játék első része, ahol egyfajta licitverseny során osztjuk fel egymás között a rendelkezésre álló ingatlanokat. Utána pedig jöhet az értékesítés! Természetesen minél előnyösebben, annál jobb lesz a játék végén a helyezésünk. Itt pedig hasznos lehet, ha a licitelős első körben figyeltünk, és megjegyeztük, hogy a többi játékos – azaz az ingatlanos konkurencia – milyen portfólióval rendelkezik, hiszen a lefordított kártyalapok ezeket rejtik. Megnyerő mosoly, blöffölés, pókerarc – igazi ingatlanos készségek kifejlesztésére is lehetőséget ad a játék.

Pénzügyekről játszi könnyedséggel

Látjuk tehát: van bőven választásunk, hogy megtanítsuk meg a gyerekeknek a pénzügyi alapfogalmakat, és elősegítsük, hogy a gondolkodásukat meghatározza az az alapvetés, miszerint a gazdasági helyzetünk a saját önálló, felelős döntéseink sorozatának következménye. Ezekkel a játékokkal megtanulják, hogyan lehet a jól átgondolt döntéseink mentén végigvinni a tervünket. Előre tervezni, beosztani, kalkulálni, befektetni, realizálni úgy, hogy közben odafigyelnek egymásra is, és ha kell, módosítanak az eredeti stratégián.

Fontos lenne, hogy a játékokat valóban közösen játsszuk, ne pedig csak a gyerekek vegyenek benne részt – hiszen szükség lehet a segítő magyarázatainkra, javaslatainkra. Számunkra is tanulságos, ha szembesülünk vele, hogy a gyerekeink milyen szempontok alapján hoznak meg bizonyos döntéseket – egy-egy ilyen hosszú játékban sokat megtudhatunk róluk.

Ugyanakkor a játék mellett nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a gyerek számára a legnagyobb tanítás az a példa, amit mutatunk. Amennyiben mi magunk pénzügyi tudatossággal élünk – tehát vannak terveink, megtakarításaink, befektetéseink –, neki is ez lesz természetes.