Minden szülő szeretne olyan eszközöket adni gyermeke kezébe, amelyekkel felnőve megteremtheti majd önálló élete kereteit. Az egyik ilyen legfontosabb eszköz a diploma, ami a 21. századi munkaerőpiacon szinte alapkövetelménnyé vált a sikerhez, karrierhez vezető úton.
A szülői feladatok tehát nem érnek véget a gyermek 18 éves korában, anyagi támogatásunkra még évekig szükség van. De vajon mennyi kiadásra számíthatunk, ha gyermekünk felsőoktatásban tanul tovább? Milyen költségei vannak az egyetemnek, a lakhatásnak és a megélhetésnek a továbbtanulás évei alatt? És hogyan tudjuk ezt előteremteni?
Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek járunk utána: tételesen megnézzük az egyes kiadásokat, a különböző egyetemek tandíjait, a budapesti és vidéki lakhatás költségeit.
Számba vesszük az igénybe vehető ösztöndíjak, diákmunkák által elérhető bevételeket, és felvázoljuk, milyen lehetőségeink vannak arra, hogy az egyetemi évek finanszírozásához szükséges költségekről gondoskodjunk.
A továbbtanulás jelentősége
Korábbi cikkünkben körüljártuk a gyermeknevelés költségeit, kiszámoltuk, hogy mennyibe kerül gyermekünk első 18 éve. Ez kizárólag állami intézményekben is jelentős összeg: kollégium nélkül csaknem 20 millió forint, magánbölcsődével, magánóvodával és a középiskolai kollégiummal együtt pedig a 25 millió forintot is meghaladja.
Ám itt még közel sincs vége a kiadásoknak, hiszen a legtöbb gyermeket nemcsak 18 éves koráig kell anyagilag támogatni. Fokozottan így van ez, ha érettségi után továbbtanul.
Már maga a felvételire való felkészülés is gyakran pénzbe kerül – elég, ha csak a nyelvvizsgára vagy a felvételit segítő különórákra gondolunk –, mi azonban kizárólag az egyetemi évek költségeit vizsgáljuk.
Persze nem mindig van szükség egyetemi képzésre ahhoz, hogy egy fiatal megtalálja a helyét a világban, és megteremtse felnőtt élete kereteit, saját karrierjét, ám legtöbbször ez is csak szülői támogatással sikerül (például egy vállalkozás elindításának segítése).
Számos területen pedig nem kérdés az egyetemi diploma szükségessége: a továbbtanulás megannyi szempontból meghatározó gyermekünk számára, hiszen a megszerzett diplomán túl olyan életszemléletet és kapcsolati tőkét nyújt, amelynek birtokában sokkal nagyobb eséllyel ér el sikereket felnőtt élete során.
Ráadásul ezek a legszebb évek, amelynek kivételességét minden szülő szeretné gyermeke számára megadni. Vissza nem térő, egyszeri lehetőség ez egy olyan időszakra, amikor a fiatal saját választása mentén azt tanulja, ami érdekli, olyan emberekkel körülvéve, akikkel azonos az érdeklődési köre.
A felnőtt élet nehézsége még nem, szabadsága viszont már áthatja ezt a korszakot, és ez csak erre az egyetlen emberi életszakaszra jellemző.
Felejthetetlen élmények, kiszélesedett látókör, magas szintre fejlesztett problémamegoldó, tanulási, együttműködési képesség, kialakult kapcsolati hálók, versenyképesség, biztos anyagi háttér – egy diploma jelentheti gyermekünk jövőjének valódi megalapozását.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk az egyetemi évek alatt felmerülő költségeket.
Már az alapképzés (jellemzően 3 egyetemi év) is magasabb fizetéseket jelent majd, ha pedig még többet fektetünk be – vállaljuk a mesterképzést, vagyis 5 egyetemi év költségeit –, többet is kapunk vissza.
A KSH felmérése szerint az átlagkeresetek nagymértékben eltérnek az iskolai végzettség mentén: az általános iskolai végzettséggel dolgozóknak átlagban nettó 150.000 forintból kell megélniük, az érettségivel rendelkezők nettó 227.000 forintot kapnak.
Alapdiplomával 318.000 forintot lehet hazavinni, mesterdiplomával és osztatlan egyetemi diplomával pedig átlagban 436.000 forint érkezik a családi kasszába.
Ennyi pluszpénzt jelentenek egymáshoz képest a különböző iskolai végzettségek a havi nettó kereset tekintetében:
- érettségi: 77.000 forinttal több, mint az általános iskolai végzettség átlagkeresete;
- alapképzés: 91.000 forinttal több, mint az érettségivel rendelkezők átlagjövedelme;
- osztatlan egyetemi vagy mesterképzés: 116.000 forinttal több, mint az egyetemi alapképzéssel rendelkezők átlagjövedelme.
Természetesen ezek csak átlagbérek, és az egyes, diplomát kívánó szakmák tekintetében nagy a jövedelembeli különbség: egy pályakezdő informatikus havonta nettó 300.000 forintot is hazavihet, míg egy pedagógus még 10 év után is alig keres többet nettó 200.000 forintnál. Általánosságban azonban akár több mint kétszer annyit is hazavihetnek a diplomával rendelkezők, mint a felsőfokú oktatást kihagyó társaik.
Ráadásul az elhelyezkedés is jóval könnyebb diplomával, sőt, a legtöbb helyre ma már elengedhetetlen egy BA diploma és minimum egy idegen nyelv ismerete. Az igazán jó versenyképességhez pedig legalább két nyelv ismerete szükséges a mesterdiploma mellett, és a külföldi tapasztalat is egyre inkább általános az önéletrajzokban.
Hogyan épül fel a felsőoktatási képzési rendszer?
Ezeknek az előnyöknek a megszerzéséhez azonban előbb be kell fektetnünk: egy diploma több éven át tartó, akár kiemelkedően magas kiadást jelent, amelynek oroszlánrészét a szülőnek kell állnia.
Ahhoz, hogy a költségek tekintetében tisztán lássunk, nagyvonalakban ismernünk kell, hogy hogyan épülnek egymásra a felsőoktatási képzés szintjei.
Az úgynevezett bolognai rendszert 2005-ben vezették be Magyarországon, így nagyot változott a felsőoktatás szerkezete.
2005 előtt jellemzően egy 4 éves főiskolai és egy 5 éves egyetemi képzés közül lehetett választani. A bolognai rendszer óta ezek a tanulmányi évek két részre oszlanak: egy 3-4 éves alapképzés után lehet megkapni az “alapdiplomát” (BA a betűjele a humán területek, BSc a természettudományos területek diplomájának).
Ha az alapdiploma megszerzése után még további 1–2 évnyi mesterképzésen is részt vesz a hallgató, akkor megkapja a mesterdiplomáját (MA, illetve MSc).
A mesterdiploma megszerzése után a képesítések utolsó, legmagasabb lépcsőfoka a doktori vizsga (PhD vagy DLA).
Vannak olyan szakok, ahol megmaradt a régi működési rendszer, vagyis a tanulmányok nem oszlanak alap- és mesterképzésre, hanem az 5–6 éves tanulmányi időszak végén MA vagy MSc diplomát kapnak a hallgatók. Ezt nevezik osztatlan képzésnek.
Ezek fényében tehát a továbbiakban az egyetemi költségeket 3 és 5 éves viszonylatban is megvizsgáljuk, hiszen arra is fel kell készülnünk, ha gyermekünk mesterdiplomával szeretne végezni. Vajon mekkora anyagi befektetést kíván meg egy alapképzés, illetve mesterképzés?
Mennyibe kerül a felsőoktatási képzés?
A felsőoktatás költségei rendkívül eltérőek lehetnek elsősorban a tandíj összege miatt, ami félévente félmillió, de akár nulla forint is lehet. Egy 5 éves képzés esetében tehát akár 5 milliós vagy még nagyobb is lehet a különbség. Attól függ, hogy gyermekünk államilag támogatott képzésen vesz részt, vagy önköltséges formában tanul tovább. Ezt pedig leginkább képességei, tanulmányi eredményei, felvételi teljesítménye és a választott szakirány fogja majd eldönteni.
A továbbtanulás költségei nagyban függnek attól, hogy gyermekünk önköltséges vagy államilag támogatott képzésre nyer felvételt.
Állami képzések
Az állam térítésmentes oktatást is biztosít, ezekre azonban korlátozott a hely, így azok jutnak be, akik a legtöbb pontot hozzák a középiskolából, illetve a legjobb felvételi pontszámokat szerzik meg.
Az államilag támogatott képzés során a hallgatónak nem kell tandíjat fizetnie, ám cserébe vállalnia kell, hogy:
- meghatározott időn belül (ez a képzési idő másfélszerese, tehát egy 4 éves képzésnél 6 év) megszerzi a diplomáját;
- hazai munkaviszonyban tölt el annyi félévet, amennyit állami támogatással végzett el – ezt a vállalást a diplomaszerzés utáni 20 éven belül kell teljesíteni.
A képzés állami támogatását Magyar állami ösztöndíjnak hívják, de csak nevében ösztöndíj, és nem olyan pénzbeli juttatás, amelyet a hallgatók havonta tanulmányi vagy szociális ösztöndíjként kapnak. Az ösztöndíj kifejezés is azt takarja, hogy az állam kifizeti a felsőoktatási intézménynek az adott diák tandíját.
Az államilag támogatott vagy önköltséges kategóriák azonban csak egy–egy tanévre szólnak. Az állami ösztöndíjat mindig ki kell érdemelni, vagyis teljesíteni kell hozzá egy adott számú kreditet, valamint el kell érni egy meghatározott tanulmányi átlagot. Ha ez nem sikerül, a hallgató elveszíti az állami ösztöndíját, és a következő tanévben már fizetnie kell a tandíjat, vagyis számára önköltségessé válik a képzés.
Ezekre a megüresedett helyekre pedig pályázhatnak azok a hallgatók, akik önköltséges formában kezdték a képzést, de tanulmányi eredményeik, kreditjeik alapján érdemessé váltak az állami ösztöndíjra.
Önköltséges képzések
Minden szaknak van tehát önköltséges formája is, amelyekre ugyan több jelentkezőt vesznek fel, ám a félévekért tandíjat kell fizetni. Ez pedig nem is kis összeg: 200.000 forintnál alacsonyabb tandíjakat csak a népszerűsítésre szoruló szakok (például tanító, szociális munkás) között találunk.
Az egyes egyetemek tandíjai olykor egységesek, máskor hatalmas különbség van köztük. Az építészmérnöki szak például a budapesti egyetemeken, például a BME-n is 325.000 forint félévente, és ugyanennyi az ára a vidéki egyetemen is. Orvosnak tanulni pedig egységesen 1.350.000 forintos tandíjért lehet az országban.
Ellenben a nemzetközi gazdálkodás szak esetében akár kétszeres árat is találhatunk: van 200.000 forintos, de 395.000 forintos tandíj is.
Máshol nem ilyen nagyok, de évek távlatában már jelentősek a különbségek: jogásznak tanulni Debrecenben 250.000 forintért lehet, míg a Pécsi Tudományegyetemen (PTE), a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), és Győrött, a Széchenyi István Egyetemen (SZE) 270.000 forint, az ELTE–n pedig 320.000 forintba kerül egy félév.
Előfordul, ugyanakkor olyan is, hogy a vidéki egyetemen magasabb a tandíj, például gazdaságinformatika szak Budapesten már 260.000 forintos tandíjért is elérhető, míg Debrecenben 285.000 forintba kerül egy félév.
Az alábbiakban a legkülönfélébb területekről kiválasztott egy-egy szak alapképzésének (6-8 félév), illetve osztatlan egyetemi képzésének (10-12 félév) tandíját mutatjuk meg. Eltérő tandíjak esetén a legjellemzőbb árat vagy a középkategóriás tandíjat tüntettük fel.
| Szak | Félévek száma | Félévi tandíj (Ft) | Tandíj összesen a képzési idő alatt (Ft) |
|---|---|---|---|
| óvodapedagógus (alapszak) | 6 | 160.000 | 960.000 |
| személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási (alapszak) | 6 | 200.000 | 1.200.000 |
| kommunikáció- és médiatudomány (alapszak) | 6 | 220.000 | 1.320.000 |
| pénzügy és számvitel (alapszak) | 7 | 250.000 | 1.750.000 |
| mérnökinformatikus (alapszak) | 7 | 285.000 | 1.995.000 |
| mezőgazdasági mérnök(alapszak) | 7 | 300.000 | 2.100.000 |
| építészmérnök (alapszak) | 7 | 325.000 | 2.275.000 |
| nemzetközi gazdálkodás (alapszak) | 8 | 300.000 | 2.400.000 |
| jogász (osztatlan) | 10 | 276.000 | 2.760.000 |
| tervezőgrafika (alapszak) | 6 | 800.000 Ft | 4 800 000 |
| gyógytestnevelő –egészségfejlesztő tanár(osztatlan) | 10 | 500.000 Ft | 5.000.000 |
| állatorvos (osztatlan) | 11 | 1.450.000 | 15.950.000 |
| általános orvos (osztatlan) | 12 | 1.350.000 | 16.200.000 |
Látható hát, hogy milliós összegekről van szó, ha gyermekünk önköltséges formában tanul tovább. Ha pedig alapképzésről volt szó, elképzelhető, hogy a mesterdiplomáért további 2-3 évig kell még plusz tandíjat fizetni. És ez még csupán a tandíj, az egyetemi éveknek vannak egyéb költségei is.
Az egyetemi évek költségeit nagymértékben meghatározza a tandíj összege. Egy jó felvételi pontszámmal be lehet kerülni állami finanszírozású képzésre is, ahol nem kell tandíjat fizetni. Ez az állami ösztöndíj csak egy tanévre szól, akkor lehet újra megkapni, ha megfelelőek a tanulmányi eredmények. Ám jó eredményekkel át is lehet kerülni önköltséges képzésről az állami támogatású képzésre.
A tandíjak szaktól és egyetemtől függően eltérőek, jellemzően 3 évig kell fizetni alap-, és plusz 2 évig mesterképzés esetén, 5-6 évig pedig akkor, ha osztatlan egyetemi képzést választ a gyermekünk.
A továbbtanulás egyéb költségei
A kezdetekkor felmerülő egyszeri költségek attól függenek, hogy csupán a tankönyveket és a gólyatábort kell-e fizetni, vagy szükség van új laptopra, albérleti kaucióra, bútorokra, vagy épp szállításra, netán a gyakorlati oktatáshoz valamilyen felszerelésre (például festőállvány, hangszer vagy épp szike).
Ha pedig hozzávesszük a gólyatábor átlagban 10–40.000 forintos árát, és a tábori költőpénzt, plusz 50–60 ezer forinttal számolhatunk.
Persze amennyiben nincs szükség extra felszerelésekre, drága tankönyvekre, és a gólyatábort is kihagyja a gyermekünk, akkor jóval kevesebb is lehet ez az egyszeri költség, de ez a ritka eset.
Az egyetemkezdés kezdeti, egyszeri költsége néhány ezertől a több százezres összegig terjedhet. Egy általános, különösebb felszerelést nem igénylő szakon néhány taneszközzel és egy gólyatáborral kalkulálva 50.000-60.000 forintot számolunk rá.
Rendszeres egyetemi költségek
Az egyszeri kiadásokon kívül rendszeres kiadásokkal is számolhatunk gyerekünk egyetemi évei alatt. A továbbiakban ezeket mutatjuk be lebontva a lakhatás, a közlekedés, a tanuláshoz és az egyetemi élethez kapcsolódó költségek területeire.
A lakhatás és a közlekedés költségei
Természetesen anyagilag az a legideálisabb, ha otthonról járhat a gyermekünk egyetemre, ám a felsőoktatásban a diákok túlnyomó többsége lakhelyétől távol tanul tovább. Ez esetben a kollégiumi vagy albérleti díjjal is számolnunk kell.
A kollégiumba is pontszámok alapján lehet bejutni: pontozzák a szociális helyzetet, a lakóhelytől való távolságot, a tanulmányi (első félévben: felvételi) eredményeket.
Ebből következik, hogy a kollégiumi hely sem végleges: minden félévben figyelembe veszik a tanulmányi eredményt, és karonként csupán a hallgatók legjobb 5–10 százaléka részesül számottevő többletpontokban. A kapott pontok alapján félévente felállítanak egy rangsort, és ott húzzák meg a ponthatárt, ahol a férőhelyek száma azt kijelöli.
Kollégiumi férőhelyet szerezni és megtartani tehát nem könnyű, de nem is lehetetlen feladat. Ha sikerül, akkor havonta 10–15.000 forint kollégiumi díjjal kipipálható a lakhatás kérdése. Költségtérítéses képzés esetén a kollégiumi díj is lehet magasabb, akár az államilag támogatott helyek árának háromszorosa, amelyről bővebben a Mennyibe kerül az egyetemi kollégium? című cikkünkben olvashat.
A másik megoldás az albérlet vagy albérleti szoba, hiszen a fiatalok sokszor bérelnek többedmagukkal egy lakást.
Budapesten az egyetemi kerületekben 100.000 Ft–tól 160.000 Ft–ig terjednek az albérleti árak. Egy-egy fővárosi szobát pedig 50.000–80.000 Ft + rezsiért lehet bérelni.
A vidéki egyetemi városokban sem sokkal olcsóbbak az albérletek, igaz, van, ahol már 60.000 forintért is kínálnak, de jellemzőbb a 100.000–150.000 forintos átlagár. Vidéki albérleti szobát 30–50.000 forintért lehet bérelni.
Ne feledkezzünk el a közlekedés költségeiről sem. A diákbérletek ára hasonló az egyetemi városokban: Budapesten havonta 3450 forintba, Debrecenben és Szegeden 4000 forintba, Miskolcon 4300 forintba kerülnek.
Ehhez még hozzáadódik átlagban havi két hazautazás. Erre oda–vissza átlagban 3.000 forintot számolhatunk, így a bérlet és a hazautak összesen havonta 10.000 forint körüli összegbe fognak kerülni.
A pandémia a felsőoktatási kiadásokra is hatással volt. Nemcsak az albérletárak csökkentek, de az online oktatás jelentősen változtatott az egyetemisták életmódján, kiadásain is.
Várható lakhatási kiadások:
- Kollégiumi elhelyezés esetén a 3 éves alapképzés során 10 hónap x 3 év x 10.000 Ft= 300.000 forintot, az 5 éves képzés alatt pedig 500.000 forintot kell fizetnünk.
- Szoba bérlése esetén egy Budapesten kedvező, vidéken átlagos 50.000 forintos bérleti díjjal és 20.000 forintos rezsivel számolva 3 év alatt 2.100.000 forint, 5 éven keresztül 3.500.000 forint lesz a lakhatás költsége.
- Egy önálló albérlet díja Budapesten minimum 100.000 Ft + 50.000 Ft rezsi, így 3 éven át 4.500.000, 5 éven át 7. 500.000 forint kiadásra számíthatunk. Vidéken 60.000 forintos bérleti díjjal és 30.000 forintos rezsivel számolva 3 év alatt 2.700.000, 5 éven át 4.500.000 forintot kell a lakhatásra biztosítanunk.
- Az utazási költségek átlagosan 3 év alatt 300.000 forintot, 5 év alatt 500.000 forintot jelentenek, ha a nyarakat otthon tölti az egyetemista.
Tanuláshoz kapcsolódó költségek
Az egyes szakok tankönyveinek árai, szükséges felszerelései is eltérőek: van, ahol a könyvtárban minden szükséges tananyag fellelhető, van, ahol csupán néhány tankönyv megvásárlására van szükség, máshol a 100.000 forintot is elérheti a tankönyvek költsége (pl. építészeti, orvosi könyvek).
Félévente újabb tárgyak kerülnek be az egyetemi órarendbe, így egy tanéven belül kétszer is sor kerülhet a kiadásokra. Tételezzünk fel most egy igen kedvező, félévente 10.000 forintos kiadást a tankönyvekre.
Emellett az egyetemi jegyzetek, kutatási anyagok fénymásolása az internet óta már kisebb, ám még mindig jellemző kiadás, erre számoljunk félévi 5.000 forintot.
A tankönyvek, füzetek és írószerek beszerzése valamint a jegyzetek fénymásolása három év alatt minimum 135.000 forintba kerülnek.
A füzetek, mappák, írószerek megvásárlására tervezzünk be évi 10.000 forintot.
A Tanulmányi Osztálynak is kell alkalmanként fizetni különböző nyomtatványok, igazolások hitelesítéséért, esetleges késedelmes leadásokért, utóvizsgákért – erre minimum évi 5.000 forintot számolhatunk.
A tanuláshoz kapcsolódó költségek így összesen 45.000 forintot tesznek ki a legoptimistább számítás szerint – természetesen ez ennek a többszöröse is lehet speciális tankönyvek vagy felszerelések esetén.
3 év alatt tehát minimum 135.000, 5 év alatt pedig 225.000 forintos költségre számíthatunk a tanuláshoz kapcsolódó kiadások tekintetében.
Étkezés, ruházkodás, szórakozás
Az egyetemi évek valóban a legszebbek, és nincs még egy ilyen időszak, amikor ennyire a közösségi élet határozná meg a mindennapokat. Ez nyilván kiadásokat is jelent: a szórakozásra, ruhákra, színházra, mozira, közös programokra jellemzően havi 15–20.000 forint is elmegy, de tételezzük fel, hogy 10.000 forintból is megússzuk az ilyen jellegű kiadásokat. Ha csak az egyetemi hónapokat vesszük figyelembe, ez 3 év alatt 300.000 forintot, 5 év alatt 500.000 forintos kiadást jelent.
Az étkezés költségeit sem fogja kompenzálni az, hogy otthonra kevesebb ételt kell venni, hiszen az önállóan megoldott, főleg a főzés nélküli, gyorséttermi, menzai vagy hideg élelmiszeres étkezés mindig drágább: havonta 30.000 forintot biztosan rá kell szánni az étkezést is számba vevő megélhetési költségbe.
A közösségi élethez és a megélhetéshez kapcsolódó kiadások tehát havi 40.000 forinttal számolva 3 év alatt 1.200.000, 5 év alatt 2.000.000 forintot tesznek ki.
További opcionálisan felmerülő költségek
Mindezek csupán azok a költségek, amelyek egy optimális, gördülékenyen haladó egyetemi alaptanulmány során kiadásként merülnek fel. Ám sok esetben, sikertelen vizsga vagy nem teljesített gyakorlat, elégtelen kreditszámok esetén elhúzódnak a tanulmányok, ami jelentősen megnöveli a kiadásokat.
De nemcsak elhúzódhatnak, hanem például ki is egészülhetnek az egyetemi tanulmányok nyelvvizsgákkal vagy épp külföldi tanulmányokkal. Vannak olyan lehetőségek is, amikor ez nem okozza a tanulmányi időszak meghosszabbodását, de sokszor egy külföldön töltött időszak plusz félévet is jelent.
Többféle ösztöndíjprogram is támogatja a diákok külföldi tanulmányait, amelyek fedezik az utazási és a megélhetési költségek egy részét is, de érdemes számolni a külföldi drágább élet pluszköltségeivel is. A külföldi egyetem ilyen esetben tandíjmentes, viszont az itthoni önköltséget ez idő alatt is fizetni kell.
A nyelvvizsgák, külföldi tanulmányok plusz összegekbe kerülnek ugyan, de a munkaerőpiacon behozhatják az árukat: a több nyelvvizsga, a külföldi képzés mindenképpen előnyt jelent a felvételnél, a külföldi tapasztalatok pedig jelentősen gazdagítják az életszemléletet, személyiséget.
Összesítve a fenti költségeket és figyelembe véve, hogy mindenütt a legoptimálisabb helyzettel, árakkal számoltunk, minimum a következő kiadásokra kell számítanunk:
| Költségek | 3 év alatt | 5 év alatt |
|---|---|---|
| Egyszeri költségek | 60.000 Ft | 60.000 Ft |
| Tandíj | 1.500.000 Ft | 2.500.000 Ft |
| Lakhatás (albérleti szoba) | 2.100.000 Ft | 3.500.000 Ft |
| Közlekedés | 300.000 Ft | 500.000 Ft |
| Tanuláshoz kapcsolódó költségek | 135.000 Ft | 225.000 Ft |
| Szórakozás, ruházkodás, étkezés | 1.200.000 Ft | 2.000.000 Ft |
| Összesen: | 5.295.000 Ft | 8.785.000 Ft |
Nem kevés pénzt kell tehát előteremtenünk az egyetemi évekre: az alapképzés 5 millós, a mesterképzés közel 9 milliós összegbe kerül. Ezen némileg szépít az, hogy nemcsak kiadásokkal, de bevételekkel is számolhatunk.
A költségeket csökkentheti
Gyermekünk ekkor már fiatal felnőtt, így akár bevételekre is szert tehet, ha olyan jellegű tanulmányokat folytat, hogy lehetősége nyílik diákmunkára, illetve gyakornoki munkára. Tanulmányi vagy szociális ösztöndíjban is részesülhet, és egyéb támogatások is segítenek csökkenteni az egyetemi évek anyagi terheit.
Tanulmányi ösztöndíjak
Az első félévben értelemszerűen még nincsen tanulmányi ösztöndíj, hiszen az elért eredményekkel lehet kiérdemelni. Mértéke egyetemenként változó, a minimum összeg meghatározott, 2021-ben ez 8.330 forintot jelent. Egy félévre lehet elnyerni, az ösztöndíjat pedig havonta folyósítják, átlagtól függően általában 10-20, egyes esetekben akár 30-40 ezer forinttal számolhatunk.
A második félévtől gyermekünknek lehetősége van tanulmányi ösztöndíjat szerezni, ami segíthet a kiadások fedezésében.
Az egykori köztársasági ösztöndíjat ma nemzeti felsőoktatási ösztöndíjnak hívják – ez egy egész tanévre szól, és havi 40.000 forint. A hallgatók 0,8 %–a kaphatja meg kiemelkedő teljesítményéért.
Diákmunkák
Diákmunkát főleg a nyári szünetekben, de akár tanév közben is vállalnak a hallgatók, ha úgy tudják összeállítani az órarendjüket, hogy hetente például egy napjuk szabad maradjon, vagy épp délutánonként dolgoznak pár órát. A bruttó órabérek nagyjából 1000-1500 forint körül mozognak.
Gyakornoki munka
A gyakornoki munka ennél valamennyivel többet fizet, hiszen már szakmai téren dolgozhatnak az egyetem utolsó éveiben a hallgatók: az órabér bruttó 1.800–2.000 forint közötti.
Szociális alapú ösztöndíjak, támogatások
A nehéz körülmények között élők szociális ösztöndíjra is pályázhatnak, ennek összege havi 6–12.000 forint körül van egy közepesen nehéz családi–anyagi háttér esetén.
A Bursa Hungarica Ösztöndíj havi maximum 10.000 forintos támogatást nyújt szociális alapon, az Út a diplomához programban az önköltség 95 százalékát, maximum 400.000 forintot állnak az arra rászorulóknak, vagy félévente 135.000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtanak számukra.
A fentiek tehát lefaraghatnak a kiadásokból, de azért általában ezek nagy része a fiatalok „zsebpénz” jellegű bevételeit jelentik, leginkább a szülői támogatás kiegészítésére szolgálnak.
Mivel a kiadásokat csökkentő bevételek nagyon különbözőek lehetnek a támogatásokra való jogosultságok és az esetleges diákmunkák miatt, ezért egy közepes értékkel, 10 százalékkal számolunk, ennyit vonunk le az egyetemi költségekből – ennek eredményeképpen az alapképzésre 5,3 millió helyett 4.7 millió, a mesterképzésre pedig 8,8 millió helyett 7,9 millió forintot kell szánnunk. Ez még mindig rengeteg pénz.
Hogyan tudjuk mindezt biztosítani?
A gyermekek támogatása az egyetemi képzés alatt a szülői anyagi felelősségvállalás egyik utolsó lépcsőfoka. Nem várhatjuk el gyermekünktől, hogy önmagának teremtse elő az egyetemi tanulmányai költségeit, hiszen még nincs olyan élethelyzetben, hogy ezt megtehesse.
Ha állami ösztöndíjat, kollégiumi lakhatást szerez, diákhitelt vesz fel, nagy valószínűséggel még akkor is munkát kell vállalnia az egyetem mellett, hogy tanulásának költségeit finanszírozni tudja. Ennek eredménye pedig félévhalasztás, de akár befejezetlen tanulmányok is lehetnek.
Felelős szülőként így nekünk kell megteremtenünk valamilyen módon annak anyagi hátterét, hogy gyermekünk diplomát szerezhessen, és a megfelelő esélyekkel indulhasson el önálló életére.
Szülői támogatás a pénztárcából
Ha nem gondolkodunk előre, akkor kimondatlanul is arra számítunk, hogy majd mindig akkor fizetjük ki az adott költséget, amikor az felmerül.
Csakhogy ez még a minimális kiadásokat tekintve sem könnyen nélkülözhető összeg: ha egyenletesen jelentkeznének a költségek, akkor a fent megállapított 4,7 milliós kiadást 3 év alatt, a 7,8 milliósat pedig 5 év alatt kellene teljesítenünk. Az egyetemi évek alatt tehát minden hónapban nagyjából 130.000 forintot kellene félretenni a családi kasszából.
A költségek viszont nem egyenletesen jelentkeznek, a tandíj befizetése például jókora falat egyszerre. Azonkívül sebtében félretenni később magukat megbosszuló anyagi döntéseket jelent, ráadásul minden egyes erre elkülönített forintot magunknak kell megkeresnünk. Egy megtakarításnál ott vannak a hozamok, a hozamok hozamai – a pénztárcából viszont csak azokat a forintokat tudjuk kivenni, amelyekért mi dolgoztunk meg.
Még ha elő is tudunk teremteni évente 1–2 millió forintot, akkor is ez az egyik legrosszabb megoldás, hiszen így jóval többe kerül, mintha már évek óta félretennénk és fialtatnánk az erre szánt pénzt. A családok nagy részének pedig nem is áll módjában ekkora kiadásokat hirtelen teljesíteni, főleg, ha egy adott időszakban több gyermekük is egyetemen tanul.
Diákhitel
Megoldásként szóba jöhetne a diákhitel, amelynek törlesztését csak az egyetem után kell elkezdeni. A törlesztőrészlet az első két évben a minimálbér 4-11 százaléka, ezt követően pedig a jövedelemből vonják le ugyanezt a százalékot. A feltételei kedvezőbbek, mint a piaci hiteleknek: a szabadon felhasználható Diákhitel1 kamata csak 1,99 százalék, a tandíjra felvehető Diákhitel2 pedig teljesen kamatmentes.
Így hát megtehetjük, hogy a tandíjat a Diákhitel 2–vel kifizetjük, és ezzel máris egy jelentős összeggel csökken az egyetemi évek várható kiadása. A kedvező kamatozású Diákhitel 1 segítségével a lakhatási, megélhetési költségeket is megoldhatjuk.
Ám nem a legjobb törlesztéssel kezdeni már az első munkaéveket is – hiszen épp azért is volt szükség az egyetemi képzésre, hogy a jövedelem magasabb legyen, mint diploma nélkül lenne. Így azonban eleve csökken a kézhez kapott összeg, arról nem is beszélve, hogy rendkívül oda kell figyelni a törlesztésre, mert komoly kamatok halmozódhatnak fel.
Azonkívül a diákhitel visszatörlesztésére fordított forintok mindegyikét szintén magunknak (ez esetben: gyermekünknek) kell kitermelni.
Gyermekcélú megtakarítások
Egy megtakarítás esetében jóval kevesebb befektetett pénzért cserébe kapjuk meg ugyanazt az összeget, amely fedezi az egyetemi kiadásokat, ráadásul a hosszú éveken át fizetett törlesztőrészletektől is megmenekülünk.
Mindenképpen megéri tehát előre gondolkodni, és rendszeresen félretenni a majdani egyetemi tanulmányokra. De vajon milyen megtakarítással járunk a legjobban? A következőkben a lehetséges megoldásokat vesszük sorra.
A köznyelvben Babakötvény: a Start-értékpapírszámla
Az állam által nyújtott 42.500 forintos életkezdési támogatás kiegészítéseként indíthatunk egy úgynevezett Start-értékpapírszámlát, amelyekre szabadon fizethetünk be összegeket.
Bankok gyermek megtakarítási számlái
Nem annyira a pénzünk gyarapítására, mint inkább összegyűjtésére, vagy 14 év feletti gyermekünk pénzügyi tudatosságra nevelésére szolgál a bankoknál nyitott gyermek megtakarítási számla, amelyre bármikor be lehet rá fizetni, és fel is lehet venni róla a pénzt.
Biztosítók gyermek megtakarítási programjai
A biztosítók által kínált gyermek megtakarítási programokat magasabb hozamokkal, kiegészítő elemekkel, átfogó megtakarítási programként vehetjük igénybe.
Ilyenkor a rendszeres befizetéseinket pénzügyi szakemberek kezelik, akik befektetik a pénzünket.
Akár lakástakarék pénztárakban is gondolkodhatunk, amely mellé a lejáratkor kedvező kamatozású hitelt is felvehetünk, vagy élhetünk a tartós befektetési számlák (TBSZ) lehetőségeivel, amelyre csak az indítás utáni első évben fizethetünk be, pénzünket pedig értékpapírok kereskedésével gyarapíthatjuk.
Mi határozzuk meg azt is, hogy mennyi ideig gyűjtjük a pénzünket, 10–18 éves futamidő esetén már jelentős összeget tudunk a megtakarítás végén felvenni. A gyermek megtakarítási kalkulátor alapján 18 éves futamidővel (gyermekünk születésétől az érettségiig fizetett megtakarítással), havi 20.000 forintos befizetéssel, mire gyermekünk eléri a nagykorúságot közel 7,4 millió forintra számíthatunk, amiből a befizetéseink 4,3 millió forintot tettek ki.
Az időben megkezdett takarékoskodással tehát akár a teljes egyetemi képzés költségét fedezni tudjuk úgy, hogy nem egyszerre terheli a családi kasszát. Sőt, minél előbb elkezdünk félretenni, annál magasabb összeggel indíthatjuk útnak gyermekünket, így akár még egy lakás önerejéhez is maradhat néhány millió forint.
Személyre szabott igények
Cikkünkben egy általános képet festettünk az egyetemi évek költségeiről, de a kiadások jelentős része függ attól, hogy milyen szakon, melyik képzési formában, milyen lakhatási megoldással tölti majd gyermekünk az egyetemi éveket.
Egy dolog azonban nem kérdéses: mindenképp jelentős összeget kell kiadnunk majd az egyetemi tanulmányok ideje alatt. Erre felkészülhetünk előre félretett összegekkel, hiszen így nemcsak a bizonytalanságot és pénzügyi gondokat kerülhetjük el, de milliós nagyságrendű összegeket is megspórolhatunk.
Természetesen ehhez olyan terméket kell választani, amelynek segítségével elérhetjük igényeinkhez mért céljainkat. Ez nem könnyű feladat, hiszen számos megtakarítási lehetőségeket kínál a pénzügyi piac, amelyek rendkívül eltérőek mind árban, mint a nyújtott szolgáltatások terén.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
