A december-januári időszak vallástól és hovatartozástól függetlenül is az ünnepekről szól, főleg, ha esetleg még születésnapok és névnapok, saját évfordulók is ekkorra esnek. Természetes, hogy szeretjük megadni a módját az ünneplésnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne maradhatnánk továbbra is tudatosak pénzügyeinkben, és ne tartsunk szem előtt néhány nagyon fontos tanulságot, amelyekkel elejét vehetjük, hogy elszaladjon velünk a ló, és megbillenjen a családi költségvetés egyensúlya. Ebben a cikkben megmutatjuk, mi az az 5 dolog, amit pont az ünnepi forgatagban lehet érdemes megtanítanunk a gyereknek a pénzügyi tudatosságról, de amely a karácsonyi forgatagon kívül, az év minden szakában is aktuális lehet.
Ötletelés, dekorálás, boltok és plázák körbeszaladása, sietség és stressz, no meg persze pénz, pénz, pénz – ez talán a legrosszabb kép, ami az év végi ünnepi időszakról eszünkbe juthat. Mindez persze azért, mert szeretnénk a legtöbb örömöt és kényelmet megteremteni egymásnak, megadni az ünneplés módját. Tény azonban, hogy a nyári vakációzás mellett az évnek ez a legnagyobb költekezést hozó időszaka.
Ennyit költünk az ünnepek alatt
Valószínűleg senki számára nem meglepetés, hogy minden egyes évben egyre többet költünk karácsonyi ajándékokra. 2017-ben 52, 2018-ban 56, 2019-ben pedig már 58 ezer forintot terveztek elkölteni karácsonyi ajándékokra a magyarok. 2021-ben tovább nőtt ez az érték, és elérte a 60.000 forintos szintet, még a pandémia okozta anyagi nehézségek ellenére is. A magas infláció és rezsiárak hatására 2022-re 47.500 forintra csökkent a háztartások részéről a karácsonyi ajándékokra szánt összeg, de még így is átlagosan 100.000 forinttal készülnek a karácsonyi kiadásokra.
Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, akkor azt látjuk, hogy a havi nettó átlagkeresetünknek még mai napig is mintegy 20 százalékát költjük karácsonyi ajándékokra, nem is beszélve az ételekről, a rokonlátogatás utazási költségeiről és egyebekről. De a 2010-es évek végén még ennél is nagyobb arányt, havi nettó jövedelmünk több mint negyedét ajándékokra fordítottuk.
Nem célunk itt belemenni, milyen motivációk, berögződések húzódhatnak meg amögött, hogy ilyen mértékben vagyunk hajlandóak kiköltekezni, akár hitelt is felvenni az ünneplés kedvéért. Annyit azonban érdemes leszögeznünk, hogy a legtöbb háztartás számára ez egy egyértelmű anyagi túlterheltséget jelent. Sőt, gyerekeinknek is ezt a habitust örökítjük át.
Pedig pontosan ez az időszak szolgálhat a legjobb tanulságokkal, hogyan ne veszítsük el a kontrolt pénzügyeink felett, hogyan tartsunk megfelelő egyensúlyt a mának élés és a hosszabb távú gondolkodás között. Erre hozunk az alábbiakban öt fontos leckét, amelyet érdemes átadni gyermekeinknek, és nem utolsósorban magunknak is szem előtt tartanunk.
1. A túlfogyasztástól nem leszünk boldogabbak, sőt…
A statisztikák szerint Magyarországon egy ember évente átlagosan nem kevesebb, mint 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termel, ennyi ennivalót dobunk ki fejenként. Bár sokan gondolnak az el nem fogyasztott ételek másfajta felhasználására, például rászorulóknak vagy a háztáji állatoknak adják, a kidobott mennyiség óriási. Más adatok szerint ugyanis ennek a 65 kilogrammnak a fele még felhasználható, fogyasztható élelmiszer lenne, mégis a kukába, pocsékba megy.
Ennek a pazarlásnak nem meglepő módon az ünnepi időszak a csúcsszezonja, mert szeretnénk minden földi jóval megvendégelni szeretteinket, ezért többfélét és túl nagy mennyiségben vásárolunk, főzünk.
Érdemes az előző évek tapasztalatai alapján felmérni, hogy valójában mennyi élelmiszerre van szüksége a családunknak az ünnepi időszakban és ehhez mérten vásárolni.
Ezzel az általános szokásunkkal azonban nem csak élelmiszert pazarlunk, de természetesen pénzt, időt és energiát is, hiszen mindezeket az élelmiszereket megvettük, elkészítettük, kitálaltuk, aztán hordjuk le a kukába.
A tanulság itt, hogy becsüljük fel pontosabban, mennyi élelmiszerre is lehet valóban szükségünk, és ne túlfogyasztásra rendezkedjünk be. Ebben segíthetnek az előző évek tapasztalatai, hogy mennyi fogy el az asztalról valójában. Ha semmiképp nem szeretnénk esélyt hagyni arra, hogy valaki éhes maradjon, még mindig betárazhatunk némi tartalékot a fagyasztóba, amit gyorsan előkaphatunk, vagy igyekezzünk olyan étellel is készülni, amelyet könnyen lefagyaszthatunk ahelyett, hogy a kukában landolna.Ezzel a módszerrel a költségek is csökkenthetők, és fontos, hogy a gyermekeink is lássák, hogy ilyenkor is következetesek vagyunk a pénzünk elköltésében, nem csábulunk el, és feleslegesen nem költünk többet a kelleténél.
2. Ameddig a takarónk ér…
A közmondás széles körben ismert, de hadd említsünk erre válaszként egy újabb statisztikát: az infláció, a gazdasági nehézségek, a magasabb rezsi mellett is a magyarok 68 százaléka gondolkodik még idén is valamilyen áruhitellel vásárolni karácsonyi ajándékait. Ez rendkívül magas arány: több mint a vásárlók kétharmada gondolkozik hitelben a vásárláshoz.
A hitelfelvétel – némi közgazdasági nyelvezettel – nem más, mint a jövőbeli fogyasztásunk terhére fogyasztani a jelenben. Vagyis hitelt veszünk fel, hogy ma többet fogyaszthassunk. Mindezt azonban a jövőbeli jövedelmünk terhére tesszük, hiszen később vissza kell fizetnünk kamatostul ezt a bónuszt. A jövőben tehát nem csak a mai fogyasztásunk árával, hanem annak kamataival is kevesebb lesz a pénzünk.
Természetesen a hitelfelvételnek is abszolút megvan a maga hasznossága, legyen az például egy beruházásra igénybe vett hitel, amelyből a jövőnket alapozhatjuk meg. A fogyasztási célú hitelfelvételnél azonban nagyon óvatosnak érdemes lennünk, hogy ne vállaljuk túl magunkat a vágyaink nyomására, ne a jövő rovására akarjunk ma feleslegesen több mozgásteret vásárolni. Nagyon fontos, hogy ezzel a gyermekeink is tisztában legyenek, hogy később jól tudják használni a hitelek nyújtotta valódi előnyöket.Ráadásul, a maihoz hasonló bizonytalan, anyagilag is nehéz időszakok a pénz gyors, vagy még a lehetőségeinkhez képest is gyorsabb elköltése helyett éppen az ellenkezőjére hívják fel a figyelmet: igyekezzünk már előre tudatosan felkészülni megtakarítással a későbbi kihívásokra, esetleges válságos időszakokra. Ilyen előretervezésről tesz tanúbizonyságot egy gyermekcélú megtakarítás is, amivel gyermekünk jövőjét alapozhatjuk meg.
3. Játszva is lehet tanulni az élet dolgairól
Ha már ajándékozás, gondolkodhatunk olyan hasznos ajándékokban is gyerekeink számára, amelyek hozzájárulhatnak a pénzügyi edukációjukhoz. Közkeletű tény, hogy az emberek – igen, nem csak a gyerekek – játszva tanulnak a legjobban. Pontosan erre találták ki az olyan társasjátékokat, amelyekben ingatlanokkal, nyersanyagokkal üzletelhetünk egymással, kereskedelmi hálózatokat hozhatunk létre.
De ugyanerre épül rengeteg birodalomépítő vagy karakterépítő stratégiai és szerepjáték is: kapunk egy kezdő csomagot az erőforrásokból, ebből elindulva kell terjeszkednünk, fejlődnünk, hogy megnyerhessük a játékot. A kezdő csomagon túl ugyanis már mindent magunknak kell előteremtenünk. Ezért ügyesen kell befektetnünk magunkba vagy épp az általunk vezetett birodalom gazdaságába az alaptőkénket.
Aki esetleg nincs otthon a társasjátékok világában, azok számára korábbi cikkünkben gyűjtöttünk össze néhány jó jelöltet a pénzügyi tanuláshoz a klasszikusoktól az utóbbi évek új játékaiig. Itt főleg konkrétan pénzügyekkel foglalkozó játékokat szedtünk össze, de akad erdő- vagy épp űrkutatás témájú is. Emellett gondolkozhatunk olyan játékokban is, ahol fontos a cserekereskedelem és termelés, mint például a Catan Telepesei, de szóba jöhetnek a hadi játékok is, ahol szintén x erőforrásból kell felépítenünk a kellően ütőképes hadsereget vagy épp egy birodalom gazdaságát – lásd az Axis & Allies vagy az Age Of Empires.
A kisebbekre gondolva is találunk hasonló megoldásokat, például a Monopoly sorozatban már direkt a legifjabbaknak is szóló kiadásokkal is találkozhatunk. De ha több teret engednénk a fantáziának, akkor pár egyszerű kellék megvásárlásával szerepjátékot is alakíthatunk kisgyermekünkkel, ahol egyikünk a boltost vagy bankárt, másikunk pedig az ügyfelet játszhatja el.
A játékok mellett akár gondolhatunk olyan direkt eszközökre is, amelyek már konkrét pénzügyi lépést jelentenek. Ez korosztályonként mást és mást jelent, de tízéves körüli vagy tinédzser gyermekünkkel megnyithatjuk az első bankszámláját, ahova mi adhatjuk ajándékként az első betétet. Gimnazista gyermekünknek direkt az egyetemi tanulmányaihoz kezdhetünk gyűjteni, egyetemista gyermekünkkel pedig akár egy lakástakaréki termékben is gondolkozhatunk elképzeléseink és élethelyzetünk szerint. Fontos, hogy ezeket a lépéseket nagyon tudatosan, sok beszélgetéssel megtámogatva tegyük meg, hogy valódi tudást is kapjanak a gyerekek a pénzügyi termékek mellé.
4. A nagylelkűség is a tudatosság része
Továbbra is sokan gondolják tévesen, hogy a pénzügyi tudatossággal, takarékossággal összeegyeztethetetlen az adakozás. Ez koránt sincs így. Sőt, számos ismert pénzügyi coach és szakértő hívja fel a figyelmet az adományozás fontosságára, hogy milyen nagy mértékben járul ez hozzá saját pénzügyi érettségünkhöz.
Ha az év végén tervezünk vagy szoktunk valamilyen szervezetet támogatni, ebbe is érdemes bevonni a gyermekeinket: meséljünk az adakozásról, és velük együtt válasszuk ki a támogatni kívánt személyt vagy szervezetet. Ha a gyermekeink megismerik mások nehézségeit, a saját helyzetüket is más színben látják majd, empatikusabbak lesznek, nagylelkűek, és olyan felnőttek, akik a realitások mentén odafordulnak embertársaikhoz.
Karácsonykor megismertethetjük gyermekünket az adakozás örömével.
Olyan tanácsokat is sok helyütt olvashatunk, hogy akármennyit keresünk is, ennek egy általunk meghatározott százalékát, legyen az akár csak pár száz vagy 1000 forint is, adjuk minden hónapban jótékony célra.
Ennek nem csak a jó karma bevonzása lehet az oka, hanem segít reálisabban látni és beosztani saját jövedelmünket és költéseinket. Ahhoz ugyanis, hogy eldönthessük, mennyit adjunk jótékonyságra havonta, muszáj felmérnünk, mennyi a jövedelmünk, ebből mennyit költünk lakhatásra, tanulásra, közlekedésre és egyéb kötelező elemekre, mennyit szórakozásra, és ehhez képest mennyit engedhetünk meg adakozni.
A morális pozitívumok mellett tehát saját építésünkben, pénzügyi tudatosságunk erősítésében is fontos szerepe van az adományozásnak, így ezt is érdemes példaként átadni gyermekünknek.
5. Gondoljunk a jövőre, tervezzünk előre!
Ha pedig direkt pénzügyi nevelésről esik szó, nem hagyhatjuk ki a gyermekcélú megtakarításokat sem, amelyek segítségével gyermekünk hosszabb távú jövőjére, életkezdésére hozhatunk össze neki stabil anyagi alapot: Akár havi pár ezer forint félretételével és befektetésével hosszú távon több millió forintos indulótőkét halmozhatunk fel gyermekünk számára.
Mindezzel, amennyiben tud róla, és transzparens módon kommunikáljuk is ezt felé, nemcsak pénzt, de jó mintát is adunk a kezébe ahhoz, hogy gondoljon a későbbi boldogulására, céljaira ő is, amikor majd felnőttként saját kezébe veszi élete alakítását. Számos helyen, így szakértőink is hangsúlyozzák, hogyan válik egyre inkább elengedhetetlenné az öngondoskodás és előtakarékosság a mai világban, legyen szó nyugdíjaskori megélhetésről vagy akár az álomlakás megvásárlásáról. Ezt a mentalitást az újabb és újabb generációknak még égetőbb elsajátítaniuk.
Ehhez járulhatunk hozzá a példamutatással és a hosszú távú jövő közös építését segítő előtakarékossággal.
Persze, sokak számára túl személytelen lehet karácsonyi ajándékként pénzt adni bármilyen formában, különösen gyermeke számára. Ezt nem is vonja senki kétségbe, mi sem fontosabb az ünnepekkor, mint a családias, szeretetteli légkör, amit ötletes, személyre szabott ajándékokkal erősíthetünk meg. Ezzel együtt is érdemes meggondolni, hogy a gyerek élethelyzetére való tekintettel esetleg sikere lehet egy ilyen ajándéknak is, főleg, ha esetleg híján vagyunk az ötleteknek, és nem tudunk valami frappánssal előállni.
Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen ajándékot is igazán személyessé tudunk tenni: ha például úgy adjuk át, hogy jelezzük, megértjük az igényeit, látjuk a törekvéseit – legyen az külföldi egyetem vagy épp önálló lakás –, és értékeljük a céljait, ezért szeretnénk ezekben támogatni őt. Valamint emellé adhatunk valami kedves, ötletes személyesebb dolgot is természetesen.
Járjunk elő jó példával – karácsonykor is!
Ahogy a statisztikákból láthatjuk, az ünnepi időszak sokszor a legrosszabbat hozza elő belőlünk, ami a pénzügyeket illeti: pazarlás, túlköltekezés, a jövőnk terhére történő felesleges túlfogyasztás. Éppen ezért szülőként az év vége kiváló lehetőséget biztosít számunkra, hogy fontos és értékes tanulságokat adjunk át gyermekeinknek.
Ezek közé tartozik a felelős tervezés és a mértékletesség, a nagylelkűség és az előrelátás, gondoskodás is. Ha mi magunk jó példát mutatunk számukra, azzal olyan mintát adhatunk, amely egész életükben, minden döntésükben pozitív eredményeket hozhat és támogathatja őket.
Mindemellett pedig a szórakozásról sem kell lemondanunk, ha például egy jó stratégiai játék kerül a fa alá, amit aztán együtt játszhat a család, hogy szórakozva tanuljunk tervezést, beosztást és döntésképességet.Ahogy láthattuk, érdemes gyermekünkkel nyíltan beszélgetnünk az olyan nehezebb témákról is, mint amilyenek a pénzügyek. Ne rejtegessük előle a pénzügyi terveinket, lépéseinket, akár gondjainkat és dilemmáinkat sem, hiszen ezekből mind tanulhat. Legjobb pedig, ha időről időre őszintén át is beszéljük vele ezeket, persze csakis a korának megfelelő részletességgel. Ezzel elérhetjük, hogy felnőttként nem fog idegenkedni vagy ódzkodni a pénzügyi kérdésektől, ez pedig sokat segíthet az átgondolt és felelős döntéshozatalban.