Évek óta növekvő albérleti díjak, elnyúló tanulmányok, változó kilátások a munkaerőpiacon és az ingatlanvásárlásban – és még hosszan sorolhatnánk azokat az okokat, amelyek miatt mára a mamahotel jelensége általánosan elterjedt lett hazánkban is.
Alapvető vélekedés, hogy szülőként felelősségünk támogatni gyermekeinket a felnőtt élet elején, hogy a számtalan kihívás közepette némileg megkönnyítsük a sikeres indulásukat. Abban viszont már megoszlanak a vélemények, hogy meddig is terjedjen ez a támogatás; meddig tartson a segítség, és mettől hagyjuk a mélyvízben magától úszni a gyereket.
Meddig engedjük például, hogy otthon lakjon, hogy akár a közös kasszához való hozzájárulás nélkül élvezze a szülői ház előnyeit? Mik a mamahotel előnyei és hátrányai, és hogyan hat mindez a pénzügyeinkre? Van egyáltalán más élhető alternatívánk a családi fészek végletekig történő kiaknázására?
Mi az a mamahotel?
A mamahotel mára olyan elterjedt jelenség lett, hogy nemcsak Wikipédia-szócikk, de még film is készült róla. A jelenség lényege, hogy a fiatalok tovább, húszas, sőt akár harmincas éveikben is a családi fészekben, avagy a „mamahotelben” élnek szüleikkel, ahelyett, hogy külön költözve kiépítenék saját életterüket.
Ez a tendencia jelenleg ott tart, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon például átlagosan 27,3 éves korukig maradnak a szülői házban a fiatalok. Érdekes módon a férfiak maradnak jellemzően tovább a mamahotelben: 2 évvel tovább, mint a nők általában. Az európai átlaghoz viszonyítva ezzel némileg később repülnek ki gyerekeink, de a mediterrán országokhoz vagy éppen Szlovákiához képest még így is jóval korábban. Ezekben a térségekben nem ritka, hogy átlagosan 30–34 éves korukban költöznek csak külön a „gyerekek”.
Forrás: ec.europa.eu/eurostat
A mamahotelben spórolhatunk
Sokaknak furcsa lehet ez a jelenség, hiszen nemcsak a huszonévesekben, de már a tinédzserekben is erőteljesen megjelenik az önállósulás igénye. Éppen ezért a mamahotel kifejezés pejoratív értelmű is, kritizálva az otthon maradó fiatalokat, hogy még mindig szüleikkel tartatják el magukat. Közelebbről megnézve a jelenség mégis érthető, már csak pénzügyi oldalról is. Ahogy az elmúlt években folyamatosan nőttek mind az albérleti díjak, mind az ingatlanárak, egyre kevesebb fiatalnak volt reális lehetősége saját albérlet fenntartására vagy ingatlanvásárlásra, nem is beszélve a rezsidíjakról, élelmiszerárakról és egyéb költségekről.
Annál is inkább igaz ez, mert a külföldi ösztöndíjprogramok, a másod- és harmaddiploma, valamint az egyéb képzési lehetőségek közepette ma már egy fiatal tovább maradhat az oktatási rendszerben, ami mellett nehéz kellő jövedelmet szerezni, amiből fedezhetők lennének a fenti költségek.
A mamahotelben azonban megspórolhatók a lakásfenntartás költségei, sőt, a házimunkával töltendő idő is megoszlik, és még az étkezésre sem kell (annyit) költeni. Több család már csak ezért is dönt inkább a mamahotel lehetősége mellett, feltéve hogy megoldható otthonról a gyerek beutazása az egyetemre/munkahelyre. Ezekben a családokban sokszor a fiatalok is beleadnak a közös kasszába saját jövedelmükből, de ez közel sem minden családban követelmény, így akár a teljes ösztöndíjukat, majd keresetüket félre tudják tenni a későbbiekre.
Az otthonmaradás pszichológiai vonatkozásai
A pénzügyi vonatkozáson túl azonban számos további aspektus is kapcsolódik a jelenséghez. Vekerdy Tamás pszichológus évek óta igyekszik például felhívni a figyelmet a mamahotel-jelenségből gyökereztethető és ezzel kapcsolatos pszichés problémák fontosságára. Ezek között említi például, hogy az iskolarendszer nem ösztönzi megfelelően önállóságra a fiatalokat, ezért hajlandóak otthon maradni, így pedig nem futják be a kívánt mentális fejlődési pályát.
Ráadásul a gyerek-szülő kapcsolatra is erősen rányomhatja a bélyegét a mamahotelezés. Az együttélés természetszerűleg súrlódásokkal jár; ahogy a fiatalok igényei alakulnak (gondoljunk csak a párkapcsolatra), a konfliktusok élesebbé válhatnak, és a kölcsönös tiszteletet is csorbíthatja, ha a fiatal sokkal később tanul csak meg a saját lábára állni.
Napjainkban a fiatal felnőttek egyre nehezebben önállósodnak.
Más szakértők a szülői oldalt látják a legproblémásabbnak, mondván, hogy az anyagi okok csak kifogások, a gyerek önállósodásának legfőbb gátja, hogy a szülők nem engedik leválni magukról gyermeküket. Ezzel viszont megfosztják a gyereket a szükséges siker- és kudarcélményektől, amelyekből épülhetne az önbizalma. Ez akár olyan görcsöt is eredményezhet a fiatalban, ami miatt nem mer később sem, vagy csak sokkal nehezebben saját lábára állni, gondolván, „mi lesz velem egyedül”?
Előnyös vagy hátrányos a mamahotel?
Összegezve, milyen előnyökkel kecsegtet a mamahotelezés? Egyfelől jelentős összeget takaríthatnak meg vele a fiatalok az albérlet vagy saját ingatlan fenntartása helyett. Eközben stabil háttérrel tudnak koncentrálni a tanulmányaikra és a karrierkezdésre. A szülőknek eközben a mamahotel jelenség elodázza az „üres fészek szindrómát”, amikor a gyerekek kirepülése után új rutint kell kidolgozniuk maguknak, ami gyakran komoly pszichés nehézséget jelent.
Ugyanakkor csökken ezáltal a fiatalok motivációja az önállósodásra. Saját lábán állva sokkal több ingerrel, kihívással kell megküzdenie egy huszonévesnek, ami személyiségfejlődésében, helytállásban adhat sokat. A fiatal átélheti, mi mindent kapott addig szüleitől otthon, a szülők pedig láthatják, hogy meg tud állni saját lábán a gyerekük – mindez a kölcsönös tiszteletben és a szülő-gyerek kapcsolat új szintre emelésében jelenthet előrelépést.
Ráadásul az együttlakás miatt későbbre tolódik a párválasztás és a gyermekvállalás is. A szülőkkel való együttélés, az önálló élettér korlátozottsága ugyanis nem meglepően nem feltétlenül kedvez a párkapcsolatok alakulásának. Ez pedig tovább gyűrűző hatással van arra, hogy a nagyszülőséget is egyre idősebben érik el az emberek, így a gyerekek nevelésében már kevésbé számíthatnak saját szüleikre a 30-as éveikig otthon maradó generációk.
Mennyit spórolhatunk a mamahotellel?
Egy pillanatra azonban tegyük félre a téma pszichológiai vonatkozásait, és nézzük a könnyebben megfogható, praktikus oldalát. Lássuk, mennyibe is kerül az egyetemista élet, és mennyit is spórolhatunk meg a mamahotellel.
Egy 22-23 éves egyetemista egy online kalkulátor szerint, ha mondjuk albérletet venne ki Budapesten Ferencvárosban, akkor havi 185-222 ezer forintos bérleti díjjal számolhat. Tételezzük fel, hogy hárman költöznek be a lakásba és osztják meg a költségeket. Ekkor tartanak fejenként 60-70 ezer forintnál. Erre jön a rezsiköltség, ami az előző évben (a 2022-es adatokat még nem ismerjük, ezért 2021-esekkel számolunk) fejenként 10-30 ezer forint körül alakulhatott, plusz az élelmiszerek költsége, mondjuk napi 3-5000 forinttal számolva havi 90-150 ezer forint. (Amennyiben sikerült kollégiumba kerülnie a fiatalnak, 12-30 ezer forint között mozgott ennek díja.)
És ne feledkezzünk meg az esetleges tandíjról sem, ami félévente 230 ezer forinttól a milliós összegig terjedhet szaktól és intézménytől függően. És akkor még nem beszéltünk a bérletről, szórakozásról, tanszerekről, pótvizsga- és egyéb díjakról. Vagyis egy lakást bérlő egyetemista még többedmagával együtt lakva is könnyűszerrel elkölthet havi 400 ezer forintot bulizás és extrák nélkül.
Ennek mintegy felét-harmadát (lakhatás, rezsi, élelmiszer) megspórolhatja a mamahotelnek köszönhetően. Ennyiben tehát mindenképp érthető az önállósodás későbbre tolódása. Ez azonban nem volt mindig így: szakértők szerint 2019-ben a 18–34 évesek 62 százaléka maradt még a szülői fészekben, míg 2005-ben ez a szám csak 50 százalékra volt tehető. Ebben nagy szerepe lehet a tandíjak és a lakhatási árak felfutásának.
Van alternatíva!
Van azonban olyan megoldás, amelyben nem vész el a szülői támogatás és a fiatal önállósodása sem, sőt általa a pénzügyi nevelés is sokkal magasabb szinten érvényesül.
Erre szolgálnak a különféle gyermek-megtakarítások, amelyeket, ha időben elkezdünk, az évek alatt felhalmozott hozamokkal kézzelfogható segítséget adhatunk gyermekünknek az önálló élet megkezdéséhez. Ezek a konstrukciók jellemzően arról szólnak, hogy rendszeresen tegyünk félre valamekkora összeget, amelyet befektetve fialtathatunk, míg fel nem kívánja használni a gyerekünk.
Ilyen konstrukció a közismert Babakötvény is, de ennél jóval többet ígérő, az állampapíroknál magasabb hozamot kínáló megoldást is választhatunk.
A biztosítói gyermekmegtakarítási programok például – mivel piaci alapon működnek – jóval kedvezőbb hozamokat kínálnak, igaz, magasabb díj mellett. Ezek a megtakarítások teljesen szabad felhasználásúak, a pénzt egy összegben vagy havi járadékként is felvehetjük, sőt 10 év után kamatadómentesek. Ráadásul itt kettő az egyben típusú megoldásról beszélünk: a megtakarítási cél mellett kiegészítő élet- és balesetbiztosítási fedezetet is igénybe vehetünk, felkészülve a nem várt helyzetekre.
Igaz, az utóbbi elemet nem tartalmazza, de szintén releváns megoldás lehet a tartós befektetési számla indítása is gyermekünknek. A biztosítói programokkal szemben itt nem szakértők kezelik a befektetéseinket, hanem saját döntéseinken múlik, milyen befektetéssel mennyi pénzt kereshetünk. Ha tehát van affinitásunk az értékpapírpiaci műveletekhez, a TBSZ is racionális választás lehet. Bár annyiban különbözik a fentiektől, hogy ide csak az indítás első évében fizethetünk be, rendszeres kisebb megtakarításokkal nem tudjuk üzemeltetni a TBSZ-t.
Ha időben elkezdünk egy gyermek-megtakarítást, segíthetünk gyermekünknek elkezdeni önálló életét, ha eljön az ideje.
Fontos, hogy első lépésként gondoljuk át a lehetőségeinket: egyszerre egy nagyobb összeget tennénk félre, vagy havonta kisebb összegekkel hízlalnánk a gyermek-megtakarításunkat? Mennyi idő múlva lehet szüksége a pénzre a gyermeknek? Egy dedikált célt szeretnénk ezzel támogatni – mint például egy a nevére indított lakástakarékkal –, vagy egy szabadon felhasználható forrást szeretnénk összehozni neki?
Ez már megadja számunkra azt is, mennyi pénzt céloznánk meg megtakarítani gyermekünk életkezdéséhez támogatásként. De kiindulhatunk abból is, mennyit tudunk félretenni gyermekünknek erre a célra havonta, és meglátjuk, mennyire fut ki ez az összeg mondjuk a nagykorúsága elérésekor.
Kérjen ingyenes megtakarítási tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
Online gyermek-megtakarítási kalkulátorunk segítségével például könnyen kiszámolhatjuk, hogy ha gyermekünk 3 éves korában indítunk neki megtakarítást havi 25 ezer forint befizetésével, akkor 18 éves korában 7 millió forinttal tudjuk őt támogatni majd. Ez az összeg az egyetemi tandíjat és a lakhatást is nagyrészben fedezheti. De ha csak havi 15 ezer forintot tudunk elkülöníteni erre a célra, az is több mint 4,2 millió forintot ad gyermekünk kezébe 18 évesen.
Ha a korábbi kalkulációnkat vesszük, ahol alsó hangon is 350-400 ezer forint a gyermek havi megélhetése egyetemistaként, akkor ezzel máris 1-2 évre biztosítottuk ennek fedezetét. Azt is érdemes átgondolnunk, hogy talán nem is érdemes sokkal többet adnunk gyermekünk kezébe az induláshoz, hiszen annál több motivációja lesz munkavállalással gondoskodnia saját későbbi megélhetéséről és kényelméről az első 1-2 évi stabil indulás után.