A gyermeknevelés alapvető költségeire (óvoda, iskola, tandíjak) nagyjából fel tudunk készülni, hiszen megismerhetjük a fizetendő összegek nagyságrendjét, fel tudjuk mérni, mennyibe kerül például az iskolai étkezés, vagy mekkora tandíjra, milyen albérleti árakra számíthatunk, így előre kiszámolhatjuk, hozzávetőlegesen mennyit is kell félretennünk ahhoz, hogy gyermekünket anyagi biztonságban nevelhessük fel.
Ám ezek valóban csupán az alapvető tételek, hiszen nem tudhatjuk előre, hogy milyen különórákra lesz például szükség, hány gyógyulási kiadással kell majd számolnunk, vagy hogy épp milyen érdeklődési kör kellékeit kell majd megvásárolnunk.
Vannak persze előre felderíthető esetleges kiadások is: az egyik ilyen az ételallergia vagy ételintolerancia által jelentett speciális étrend többletköltsége is. Ezt a kérdéskört több szempontból is érdemes körüljárni: egyrészt sajnos az ételallergia és -intolerancia valóban népbetegségnek számít, így nem teljesen esélytelen, hogy gyermekünknek (és ezáltal nekünk is) is szembe kell majd nézni valamelyik fajtájával.
Másrészt jelentősen megterheli a családi kasszát, ráadásul rendszeresen, szünet nélkül és kivédhetetlenül, hiszen az ételintoleranciában, ételallergiában szenvedő gyermek az esetek nagy részében egész életében kizárólag olyan speciális élelmiszereket fogyaszthat, amelyek még véletlenül sem veszélyeztetik az egészségét.
Így hát nagyon is fontos, hogy tisztában legyünk azzal, milyen összeget jelent,ha gyermekünknek ilyen problémával kell együtt élnie. A következőkben ezeket a kiadásokat tekintjük át, valamint megmutatjuk azt is, hogy hogyan teremthetjük meg akár egy ilyen, többletköltségekkel is járó gyermeknevelés anyagi kereteit.
Gyermeket nevelni nem olcsó mulatság
Ha a szóban forgó többletköltségek nincsenek, akkor sem egyszerű megfelelni annak a kihívásnak, amelyet pénzügyi szempontból egy gyermek felnevelése jelent.
Bár pontosan meghatározni ezt az összeget lehetetlen, de a nagyságrendjét azért előre fel tudjuk mérni. A gyermeknevelés költségei című cikkben kiszámoltuk, hogy mekkora kiadásra számíthatunk egy gyermek 18 éves koráig. Számításunk szerint a fogantatásától 1 éves korig körülbelül 1 millió forintba kerül egy gyermek, hiszen már születése előtt megvásároljuk a szükséges felszereléseket, ruhákat, berendezzük a babaszobát, fizetjük az esetleges magánvizsgálatokat. A születés után pedig a pelenkák, babaápolási szerek, gyógyszertári termékek, esetleg tápszerek, bébiételek költségeit is állnunk kell.
A bölcsődei, óvodai évek még tovább növelik a kiadásokat, így az első 6 évben hozzávetőlegesen 4.360.000 forinttal számolhatunk. Az általános iskolás évek már közel 10 millió forintot igényelnek, a középiskola költsége pedig csaknem 6 millió forintra rúg kollégiumi díj nélkül.
Összesen tehát közel 20 millió forint kiadást jelent egy gyermek 18 éves koráig – mindez állami intézményekben, kollégium nélkül. És akkor még nem beszéltünk a főiskolai, egyetemi évekről, amelyeknek költségeit szintén a családi kasszából kell majd állnunk.
Persze egy-egy ilyen számítás mindig egy optimális esetet alapul véve készül – ám mi a helyzet akkor, ha még egy ételintolerancia, ételallergia is növeli a költségeket? Lássuk, mennyibe is kerülhet egy speciális étrend, és hogyan biztosíthatjuk azt, hogy akár egy ilyen, többletkiadásokkal járó gyermeknevelést is megpróbáltatások nélkül tudjunk finanszírozni.
Egyre gyakoribb probléma az ételallergia és -intolerancia
Ma már a „megszokott gyermekbetegségek” körét nem csupán a bárányhimlő, a mandulagyulladás, a középfülgyulladás vagy a rubeola jelenti. Sajnos ide kell sorolni az az ételallergiákat és -intoleranciákat, hiszen egyre több családban jelenik meg ez a mindennapokban számos kihívást jelentő betegségcsoport.
Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet átfogó vizsgálata és az iskolaegészségügyi jelentések azt mutatják, hogy 10 év alatt megnégyszereződött a táplálékintolerancia gyakorisága a gyermekek körében.
Cikkünkben megmutatjuk, milyen plusz költségekre számíthatunk, ha gyermekünknek speciális étrendre van szüksége táplálékintolerancia miatt.
Sokszor halljuk, hogy bezzeg régen nem volt ennyi ilyen megbetegedés – azonban nem szabad elfelejteni, hogy táplálkozási szokásaink rengeteget változtak az elmúlt évtizedekben, valamint az egyre modernebb eszközök ma már kimutatják ezeket a rendellenességeket, így fény derül arra, hogy milyen problémák állnak a kellemetlen tünetek hátterében, amelyektől egykor diagnosztizálatlanul szenvedtek a gyermekek és felnőttek egyaránt.
Ami a legtöbbeket érint…
A leggyakoribb ételintolerancia a tejcukor lebontásának zavarát jelentő laktózérzékenység: a becslések szerint hazánkban hárommillió ember érintett a betegségben, és ez csupán a diagnosztizáltak száma, ami ráadásul folyamatosan növekszik.
A laktózintoleranciát gyakoriságban az NCGS (nem-cöliákiás gluténszenzitivitás) követi, vagyis a gluténérzékenységnek egy olyan típusa, amely nem kimutatható a szokásos, lisztérzékenységet vizsgáló módszerekkel. Az NCGS betegség több százezer ember panaszait okozza Magyarországon, a lakosság 7–12%-a szenved a kór tüneteitől.
A harmadik leggyakoribb ételintolerancia pedig a cölikália, vagyis a lisztérzékenység, amely 2–3%-ot, vagyis minden ötvenedik embert érint, felnőtteket és gyermekeket egyaránt.
Az ételallergiások száma viszont a gyermekek körében a legmagasabb: 6–7%. A leggyakrabban a tej, a tojás, a szója, a hal, az eper és a mogyoró okoz allergiás tüneteket.
A táplálékallergiában és a táplálékintoleranciában csak az a közös, hogy mindkét esetben egy-egy élelmiszer (vagy élelmiszercsoport) okoz panaszokat. A táplálékallergia esetében azonban ezek a panaszok akár életveszélyessé is válhatnak: rögtön az étkezés után súlyos allergiás roham jelentkezik, függetlenül attól, hogy az allergénből milyen mennyiséget fogyasztott a beteg.
A táplálékintolerancia esetén viszont nem okoz súlyos allergiás rohamokat az adott étel fogyasztása, viszont ettől függetlenül a szervezet nem tolerálja jól: puffadás, hasmenés, hányinger jelentkezik, étvágytalanság, fogyás, bőrproblémák, állandó fáradtság is kísérheti a betegséget, a gyermekeknél a testsúly és a magasság növekedése is csorbát szenvedhet.
Ez az intolerancia lehet genetikai eredetű, de kialakulhat például egy bélgyulladás vagy antibiotikumkúra után is, és nemcsak csecsemőkorban, de bármely életszakaszban megjelenhet. Ráadásul ezek a betegségek örökölhetők, így előfordulhat, hogy egy családnak akár több tagja is speciális étrendet kénytelen tartani. Mind az ételallergia, mind az -intolerancia ugyanis a panaszokat kiváltó élelmiszer teljes mellőzését kívánja meg.
Meghatározott étrend egy életen át
A laktózérzékenység esetében ez azt jelenti, hogy a tejtermékek közül csak a laktózmentes változatokat szabad fogyasztani. Figyelni kell arra is, hogy számos feldolgozott élelmiszer tartalmaz laktózt, így például a pékáruk, felvágottak, de akár még a gyógyszerek is.
A laktóz tolerálása egyéni érzékenységtől függ, vannak, akik az alacsony laktóztartalmú túrót megehetik, míg másoknál még ez is hasi panaszokat okoz. A laktózérzékenység kinőhető, ám idősebb korban újra megjelenhet, amikor az emésztőenzimek száma csökkenésnek indul.
Fontos különbséget tenni a laktózérzékenység és a tehéntej-allergia között. Tejallergia esetén nem a tejben lévő laktózra érzékeny a beteg, hanem a tejfehérjére, így még laktózmentes tejtermékeket sem szabad fogyasztani, sőt, az is veszélyes, ha az élelmiszerek a gyártás, csomagolás, szállítás során érintkezhettek valamilyen tejtermékkel.
A másik leggyakoribb ételösszetevő, amelyet a szervezet adott esetben nehezen tolerál, a glutén, amely azonban nem csupán a búzalisztben található meg: a kenyéren, péksüteményeken kívül szintén számos élelmiszer tartalmazza, így ezeket is kerülni kell. Figyelni kell például az összetevők listájában a különböző stabilizátorokat, sűrítőanyagokat, de glutén van a karamellben, a ketchupban, a mustárban is, és gluténtartalmú többek közt a sütőpor, a levespor és a kakaópor is.
Itt is fontos, hogy az adott étel egyáltalán ne érintkezzen glutént tartalmazó élelmiszerrel, így otthon is el kell különíteni azokat az eszközöket, edényeket, evőeszközöket, háztartási gépeket, amelyekkel gluténtartalmú ételeket készítettünk.
Mindez rengeteg figyelmet és nem kevés pluszköltséget is jelent: ám muszáj pontosan betartani mind a diétát, mind a szabályokat, hiszen nem csupán az ételallergia okozta roham a veszélyes. Az ételintolerancia tünetei is súlyos betegségekhez vezethetnek, ha kezeletlenül maradnak: vashiányos vérszegénység, 1-es típusú diabétesz, a pajzsmirigy és a máj megbetegedései, ízületi problémák, csontritkulás lehetnek a következményei a be nem tartott diétának.
A diagnózis felállítása
A táplálékallergia azonnal diagnosztizálható, hiszen a fellépő allergiás roham előtt fogyasztott étel lesz a fő gyanúsított. Ám az intolerancia már más kérdés: egyrészt a tünetek fokozatosan alakulnak ki, másrészt pedig olyan panaszokról van szó, amelyeknek sok oka lehet.
A hasi görcsök, hasmenés, émelygés megjelenése attól függ, hogy milyen mennyiségben került a szervezetbe például laktóz vagy glutén, és előfordulhat, hogy a panaszok előtt fogyasztott étel nem is feltétlenül tartalmazta az intoleranciát okozó tápanyagot, lehet, hogy csak érintkezett vele – így hosszú idő eltelhet, mire megszületik a helyes diagnózis.
Nem beszélve arról, amikor csak olyan enyhe, a gyermekek által nem is mindig kommunikált tünetekről van szó, mint a fáradtságérzés, vagy ha olyan, számos okra visszavezethető a panasz, mint a puffadás vagy a különböző bőrproblémák.
Már a diagnózis felállításának folyamata is extra kiadással járhat, hiszen az állami egészségügyben jellemzően olyan hosszú a várólista, hogy a szülők inkább magánorvoshoz viszik gyermeküket.
Már a diagnózis felállításáig eltelt idő is kiadásokat jelenthet: a kipróbált, hatástalannak bizonyult gyógyszerek, táplálékkiegészítők mellett sokszor magánorvosi szolgáltatásokat kénytelenek igénybe venni a szülők, hiszen az állami egészségügyi rendszerben hosszas várakozás vagy nagyobb kényelmetlenség várna a gyermekre.
Ha pedig megvan a diagnózis, rendszeresen megnövekedett költségekre kell számítani, hiszen a speciális élelmiszerek ára is magasabb, és a megszokott ízek kiváltására, pótlására is drágább hozzávalókra van szükség.
A laktózintolerancia esetében még valamennyivel jobb a helyzet, ám a laktózmentes étrend is kihívást jelent mind a fáradozás, mind a kiadások terén. A gluténérzékenység pedig még inkább megterheli a családi kasszát, hiszen olyan alapvető ételeket kell helyettesíteni, mint a kenyér vagy a liszt, amelyek a nap szinte minden étkezésében szerepelnek. Még inkább nehezíti a szülők dolgát, hogy a speciális étrend követése nem javasolt az egész család számára, hiszen ha nem indokolja allergia vagy intolerancia az adott allergén kerülését, akkor az egészséges szervezetet el kell látni ezekkel a tápanyagokkal. Így a diétás étrend mellett a hagyományos étrend hozzávalóit is be kell szerezni, kétfélét kell főzni, és az elkülönített tárolásra is figyelni kell.
Mennyibe kerül az új életmód?
A diagnózis felállítása után egy egyszeri nagyobb kiadásra is számíthatunk tehát: a tárolóedények, konyhai eszközök, esetleg kenyérsütőgép beszerzése több tízezer forintot is jelenthetnek.
A laktózmentes, gluténmentes termékek pedig ezentúl rendszeresen megterhelik a családi kasszát. Megnéztük egy szupermarket kínálatát, és összehasonlítottuk a hagyományos, illetve a mentes termékek árait.
A laktózmentes étrend költségei
A laktózmentes élelmiszerek tekintetében is mindenképpen magasabbak az árak, és tovább növeli a különbséget, hogy az olcsóbb, sajátmárkás termékekből csak ritkán van speciális igényeknek is megfelelő változat. Az alábbi táblázatban egy országosan elérhető élelmiszerüzlet-lánc 2021. októberi kínálatát vettük alapul. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az árak folyamatosan változnak, de az arányokat jól érzékeltetik a következő számok.
Láthatjuk, hogy tej például már 135 forinttól kapható, a laktózmentes változat viszont 155 forintnál kezdődik. A Túró Rudi esetében a legolcsóbb 71 forintba kerül, míg laktózmentes változata több mint a kétszeresébe, 149 forintba. Krémtúró már van 129 forintért is, míg laktózmenteset csak 215 forintért lehet kapni – összességében 33%-os eltérést találtunk, nagyjából ennyivel hagyunk ott többet a boltokban, ha laktózmentes ételeket kell beszereznünk.
Mennyi lehet ez egy teljes hónapra vetítve? 2019-ben a KSH szerint fejenként 27.100 forintot költöttek élelmiszerre a magyarok. Az élelmiszerárak a FAO élelmiszerár-indexét tekintve 35%-ot nőttek azóta, így havi szinten 36.585 forint kiadással számolhatunk egy-egy családtag étkezését nézve.
A napi tápanyagszükséglet 15%-ának fehérjéből kellene állnia, amelyhez legalább 3 adag tejtermék elfogyasztása szükséges naponta, ez az összes étkezésnek körülbelül 15%-át jelenti. Így a havi kiadásból hozzávetőlegesen 5.488 forintot a tejtermékek tesznek ki.
Ha ezt a 33%-kal drágább laktózmentes élelmiszerekből kell megoldanunk, akkor havonta 1.646 forinttal költünk többet gyermekünk étkezésére, mint a hagyományos tejtermékeket vásárlók. Ez persze a minimum, hiszen jól tudjuk, hogy egy gyermek sem étkezik a nagykönyv szerint, így legalább havi 2.000 forint többletköltséggel nyugodtan számolhatunk.
Ez éves szinten 24.000 forint pluszkiadást jelent, azaz a gyermek 6–18 éves koráig összesen minimum 288.000 forinttal költünk többet egy laktózmentes étrend esetén, és akkor még nem beszéltünk az éttermi étkezés felárairól, sem arról az energiáról, pluszdobozokról, csomagolóanyagokról, amelyeket a laktózérzékeny gyermek étkezése megkíván.
A kiadásokat ráadásul még növelik a különféle étrendkiegészítők, probiotikumok, kontrollvizsgálatok is, sőt, az ezek kapcsán munkából kiesett időt is megérezheti a családi kassza, hiszen ezek további több százezres tételt is jelenthetnek évente.Emelt összegű családi pótlék pedig csak akkor jár, ha a veleszületett laktázhiány ritka betegségéről van szó, ez esetben viszont 11.100 forinttal több folyik be havonta a családi kasszába, amely kvázi fedezi az étrend kapcsán felmerülő többletkiadásokat.
Tejallergia esetén ez az összeg a sokszorosára nőhet, hiszen minden tehéntej alapú ételt le kell cserélni növényi tejből készültre, márpedig a növényi tejek 4-5-szörös áron szerezhetők be. Házilag is lehet ugyan például zabtejet, kókusztejet készíteni, azonban ezek ízben is elmaradnak a készen kaphatótól, valamint folyamatos figyelmet, energiát kívánnak, holott magának az étrendnek az összeállítása, betartatása is megpróbáltatást jelent. A mandulából, dióból készült növényi tejek alapanyagai pedig szintén olyan drágák, hogy még anyagilag sem nyerünk az otthoni előállítással.
Egy gyermek felnevelése 18 éves koráig nagyjából 20 millió forint, amely csak a laktózmentes étrend élelmiszereit tekintve még további 288.000 forinttal növekszik. Veleszületett laktázhiány esetén jár az emelt összegű, 23.300 forintos családi pótlék.
A gluténmentes étrend költségei
A gluténmentes étrend ennél nagyságrendekkel drágább. A szupermarketben kapható termékek összehasonlításakor csaknem háromszoros árakat találtunk a gluténmentes élelmiszerek tekintetében.
Láthatjuk, hogy negyed kiló kenyeret már 219 forintért is lehet vásárolni, míg ugyanennyi gluténmentes kenyér 609 forintba kerül. Kenyérlisztet 295 forintért vehetünk, gluténmentes változata azonban már 1609 forint. Kakaós tekercset 95 forintért is beszerezhetünk, gluténmenteset már csak 470 forintért. A reggelizőpelyhek, müzlik is jóval drágábbak: 450 forint a hagyományos, a gluténmentes viszont 799 forint.
A gluténmentes élelmiszerek összességében 270%-kal többe kerülnek, ezt az anyagi terhet igyekszik csökkenteni az állam emelt összegű családi pótlékkal.
Összességében 270%-kal magasabb árat kell fizetnünk a gluténmentes élelmiszerekért, ráadásul szinte minden étkezés tartalmaz olyan hozzávalót, amelyet gluténmentesre kell cserélnünk. Így az egy főre számított havi 36.585 forintos étkezési kiadásnak 40%-át minden bizonnyal az ilyen termékek teszik ki – ha 270%-kal drágábbak, akkor havonta legalább 39.512 pluszkiadásra kell számítanunk.
És persze itt is felmerülnek olyan költségek, mint a közösségi, éttermi étkezések magasabb ára, a tárolók, csomagolóanyagok, konyhait eszközök, gyógyszerek, probiotikumok és kontrollvizsgálatok. Csak az élelmiszereket tekintve éves szinten alsó hangon is 474.144, vagyis csaknem félmillió forint extra kiadást jelent egy gluténmentes étrend, amely 6 éves kortól 18 éves korig számolva 5.689.728 forintra rúg.
Ezt az igen magas költséget igyekeznek állami támogatásokkal enyhíteni. A gluténérzékenységben szenvedő gyermekek tartósan betegnek számítanak, így szüleik emelt összegű családi pótlékot kapnak, amelynek összege 2021-ben 23.300 forint; ez havonta 11.100 forint extrabevételt jelent.
Emellett a gyermek 10 éves koráig jár a GYES is, amelynek összege 28.500 forint, és így 7 évvel tovább folyósítják. További kedvezmény az óvodai, iskolai étkezés 50%-os térítése és az utazási kedvezmény, ezzel havonta körülbelül 7.000 forint spórolható meg. Mindez a gyermek 18 éves koráig összesen 5.000.400 forintot jelent, ha már a 6 éves kor előtti GYES-t is hozzászámoljuk, így a speciális étrend fedezésére 689.328 forintot kell hozzátenni a családi kasszából.
Ez azonban még csak az étkezésre fordított összeg, holott a családi pótlék nem pusztán ezt hivatott támogatni, és a gyermeknevelés kiadásai is messze túlmutatnak a gyermek étkeztetésén. A támogatások így csupán mérsékelni képesek a kiadásokat, ám mindenképpen többletköltségeket és anyagi megterhelést jelent a speciális étrend biztosítása.
A gyermek felnevelésére szükséges nagyjából 20 millió forint egy gluténmentes étrend esetében 5.689.728 forinttal növekszik, ez azonban csak az élelmiszerek pluszköltsége – a lehető legminimálisabb beszerzéseket tekintve. Az állami támogatások enyhítenek ugyan ezen az anyagi megterhelésen, a legjelentősebb, több mint kétmilliós összeget azonban a a tovább igényelhető GYES jelenti – ez viszont csak akkor jár, ha a gyermek 6 éves kora előtt jelentkezik a betegség.
Készüljünk fel anyagilag is gyermeknevelésre!
Láthattuk hát, hogy a gyermeknevelés egyébként is magas költségei még tovább növekednek, ha speciális étrendet kell követni, az állami támogatások pedig csak mérsékelni tudják ezeket az extrakiadásokat, így ezeket mindenképpen megérzi a családi kassza is.
Ha szerencsénk van, nem feltétlenül fogunk szembesülni egy ételallergia, ételintolerancia kihívásaival, de az évről évre növekvő betegek száma indokolja, hogy ezt a lehetőséget se hagyjuk figyelmen kívül. És ez csak egy a lehetséges nehézségek közül, amelyek növelhetik a gyermeknevelés költségeit.
Nem árt tehát jó előre felkészülni arra, hogy az esetleges nehézségekkel együtt is probléma nélkül tudjuk vállalni a gyermekneveléssel járó kiadásokat. Erre kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző gyermekcélú megtakarítások, amelyek között találunk bármikor hozzáférhető konstrukciót is.
A felelősségteljes, előre gondolkodó gazdálkodás pedig sokszorosan meghálálja magát: nemcsak a gyermeknevelés anyagi kereteit, gyermekünk jövőjének megalapozását teremthetjük meg, de a pénzügyi problémáktól mentes, felhőtlen családi élet lehetőségét is, azt a biztonságot, amelynek tudata pozitívan hat ki a család összes tagjának mindennapjaira.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
