Minden szülő a lehető legjobb életet szeretné biztosítani gyermekének, a születéstől a felnőtté válásig. Az iskola a gyermekévek egyik legmeghatározóbb helyszíne lesz, hiszen kulcsfontosságú az életszemlélet kialakítása, a barátságok és persze a jövő szempontjából.
Éppen ezért az iskolaválasztásnak egy alaposan megfontolt döntésnek kell lennie, noha a kérdés korántsem egyszerű. Az emberi tényezők mellett sokszor az iskoláztatás költsége is zsákbamacska a szülők számára, holott az anyagiak minden család életében fontos szerepet játszanak.
Sokakban felmerül a kérdés, hogy például mekkora ez eltérés az állami és az alapítványi-, illetve magániskolák között a költségeket illetően? Hol díjmentes az oktatás és hol kell tandíjat fizetni? Milyen egyéb kiadásokra kell felkészülni?
Cikkünkben segítünk eligazodni a különböző iskolatípusok között, és felvázoljuk, hogy megközelítőleg hol mekkora összegekre kell számítani. Kezdjünk is bele!
Az iskolaválasztás útvesztői
Az állami oktatási rendszert napjainkban sokan bírálják, így érthető, ha egyre több szülő dönt úgy, hogy valamilyen közoktatáson kívüli, alternatív iskolába szeretné járatni gyermekét. Ez utóbbiak közt is széles a kínálat, a választást befolyásolhatja az életszemléletünk, a vallási hovatartozásunk, az egyes intézmények távolsága a lakóhelyünktől, illetve természetesen az anyagi lehetőségeink is.
Nézzük meg, mit érdemes tudni elöljáróban az egyes iskolatípusokról:
- Hagyományos állami iskolák: Ide tartozik az összes “normál” tantervű általános és középiskola, amelyik állami fenntartással működik.
- Állami iskolák különböző tagozatokkal: Az ilyen intézményekben főként egy-egy területre (például idegen nyelv, matematika, sport, művészet) helyezik a hangsúlyt, a diákok emelt óraszámban tanulják az adott tagozat tantárgyait.
- Egyházi iskolák: Bár zömében az állami tantervet követik, mellette vallásos nevelésben részesítik a tanulókat (a hittanóra mellett sokszor kötelező a részvétel az egyházi eseményeken stb.).
- Alternatív iskolák: A hagyományostól eltérő pedagógiai módszereket alkalmaznak, a tanterv sokszor nagyban különbözik az államitól (pl. van olyan, ahol nincs házi feladat vagy osztályozás). Ilyenek többek között a Waldorf, a Montessori, Rogers vagy a Freinet irányelveket követő iskolák.
- Magániskolák, nemzetközi iskolák: A legdrágább, elit intézmények. Néhány közülük teljes egészében idegen nyelvű oktatást biztosít, nemzetközi érettségivel és külföldi továbbtanulási lehetőségekkel.
Ezen iskolatípusok természetesen nem csak a tantervben és az alkalmazott pedagógiai módszerekben különböznek, hanem az oktatás költségei is igen eltérőek. Cikkünkben végigvesszük, hogy nagyságrendileg mekkora összegekkel érdemes számolnia azoknak, akik egyik vagy másik intézménytípust szemelték ki gyermekük számára.
Számításaink során a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében egy tanévet veszünk alapul, hiszen egy esetleges iskolaváltás miatt így sokkal átláthatóbb, mintha az összes kombinációt ki szeretnénk kalkulálni.
Nézzük meg, melyik iskola mekkora költségekkel jár!
Bár az egyes iskolatípusok több szempontból is lényegesen eltérnek egymástól, viszont jó ha tudjuk, hogy bármelyikbe is íratjuk be gyermekünket, a kezdéshez biztosan szükség lesz néhány dologra.
Például egy íróasztalra, egy kényelmes székre, valamint asztali lámpára. Ezeket viszont általában csak egyszer, az első osztály megkezdése előtt kell beszerezni, és akár a tanulmányok befejezéséig is “kiszolgálhatják” a gyermeket.
Ezen felül kell vásárolnunk egy iskolatáskát, tanszereket (füzetek, ceruzák, tollak, radírok stb.), a testnevelés órai felszerelést, illetve ünneplő és hétköznapi ruhákat, cipőket. Az iskolák általában már a tanév kezdete előtt kiadnak egy listát arról, hogy mire lesz majd szüksége a diákoknak.
Bármilyen iskolatípusra is esik a választásunk, vannak bizonyos felszerelések, amelyekre mindenképpen szüksége lesz gyermekünknek.
A költségek igencsak eltérőek lehetnek, hiszen a választék hatalmas, így többnyire csak az igények, illetve a pénztárca szab határt a lehetőségeknek. Például iskolatáska kapható már 3.000 forintért is, de egy minőségi darab akár 50-60.000 forintba is kerülhet.
Tehát gyermekünk még át sem lépte az iskola küszöbét, de a tanévkezdésre összesen máris elköltöttünk nagyjából 40-100.000 forint közötti összeget, amibe nem számoltuk bele az olyan hosszútávú beruházásokat, mint az említett íróasztal, szék, asztali lámpa.
Az iskolakezdés sok család számára megterhelő anyagilag, de szerencsére 2020. óta az állam már nem csak a alsó tagozatosok számára biztosítja ingyenesen a tankönyveket az állami iskolákban tanuló diákoknak, hanem az érettségiig.
A tanszerektől függetlenül egyéb iskolai költségekkel is számolnunk kell: ma már szinte minden gyermek jár valamilyen különórára, legyen az zene, tánc, sport, vagy idegen nyelv. Ezekre viszont külön be kell iratkozni és részvételi díjat fizetni.
Általában havonta 5-15.000 forinttal érdemes számolni a különóra jellegétől függően – de hatalmas eltérések lehetnek például a vidéki, illetve fővárosi helyszínek között. Ha az óra az iskola keretein belül zajlik, “házon belül” általában kedvezőbbek a díjak, mintha egy másik intézménybe kéne járni a foglalkozásokra – persze egy magániskola esetében ez relatív.
Némely különóráért havonta, másokért alkalmanként vagy félévente kell fizetni. Illetve természetesen az is sokat nyom a latban, hogy a gyermek magántanárhoz jár egyénileg, vagy valamilyen csoportos foglalkozásra. Akadnak olyan jellegű különórák, ahol félévente 10.000 forint körüli összeggel lehet számolni, de olyanok is, amelyeknél a havi térítési díj lesz ugyanennyi.
Ezen felül külön költségei lesznek a felszerelésnek (hangszer, edzőruha, tankönyv), illetve az intézmények szervezhetnek olyan táborokat, kirándulásokat, esetleg versenyeket, amelyen gyermekünknek részt kell vennie.
Iskolaválasztáskor természetesen nem csak az egyes intézmények típusa és kínálata lehet a meghatározó, hanem a környezet és a lakhelytől, vagy a szülők munkahelyétől való távolság is sokat nyomhat a latban.
Az állami iskolák költségei
Habár az állami oktatásra gyakran hivatkoznak ingyenesként, ha egy kicsit a mélyére nézünk a dolgoknak, akkor beláthatjuk, hogy ez nem teljesen fedi a valóságot.
Igaz, hogy maga az oktatás tényleg díjmentes – illetve a tankönyvekért sem kell fizetni – ugyanakkor a már említett tanórán kívüli foglalkozásoknak megvannak a maguk költségei.
Ezen felül, ha a gyermek az iskolában ebédel, akkor a menzai étkezésért is fizetni kell (ebből szociális alapon lehet kedvezményt igényelni). Az iskolai étkeztetés ára átlagosan 400 forint/nap, így ha egy 180 napos tanévvel számolunk akkor ez összesen 72.000 forint kiadást jelent.
Továbbá ne feledkezzünk meg az osztálypénzről sem. Szinte minden iskolában szokás, hogy a gyerekek havonta egy bizonyos összeggel beszállnak a “közös kasszába”, amiből az év végi osztálykirándulásokat, a pedagógusoknak szánt ajándékokat, és egyéb közösen felmerülő kiadásokat finanszírozzák. Erre a célra általában 1-2.000 forintot érdemes számolni, ami egy tanév alatt nagyjából 10-20.000 forint.
Láthatjuk tehát, hogy még az állami oktatás sem teljesen ingyenes, bizony itt is felmerülnek olyan iskolai költségek, amiket ki kell gazdálkodni a családi kasszából.
Ha a cikkünkben szereplő összegek közül az alacsonyabbakkal számolunk, akkor is elmondhatjuk, hogy 50 ezer forintos tanévkezdési költséggel, 10 ezer forintos osztálypénzzel, 70 ezres ebédköltséggel számolva, legalább 130.000 forintba kerül egy tanév az állami iskolában. Ha a gyerek márkásabb tanszereket kap, vagy (drágább) különórákra jár, akkor ez az összeg akár több, mint 300.000 forintra is rúghat.
Az alternatív és egyházi iskolák költségei
Ha nem szeretnénk, hogy gyermekünk állami iskolában tanuljon, akkor ma már számos egyéb iskolatípus közül választhatunk.
Amennyiben vallásunk, világnézetünk alapján szeretnénk választani, érdemes az egyházi iskolák körében szétnézni. Ezek lényegében az állami tanterv szerint működnek (így kapnak állami támogatást például a tankönyvekre), ugyanakkor a normál tanórák mellett nagy hangsúlyt fektetnek a vallásos nevelésre is.
Ezzel szemben az alternatív iskolák legfőbb jellemzője, hogy a közoktatási rendszeren kívül működnek, és a megszokottól alapjaiban eltérő pedagógiai módszerekkel oktatnak. A fenntartójuk a legtöbb esetben valamilyen alapítvány, ezért alapítványi iskoláknak is szokás hívni őket.
Nézzük meg, milyen költségek várhatóak ezekben az iskolákban.
Az alábbiakban áttekintjük az egyházi, illetve az alternatív iskolák költségeit.
Az egyházi iskolák
Az egyházi iskolákat mindig valamilyen jogi személy (egyházközség, szerzetesrend, egyházmegye- vagy kerület) működteti. Nagyrészt az államilag előírt tantervet követik, így állami támogatásban részesülnek. Ebből következik, hogy nincs tandíj, sem alapítványi hozzájárulás, az oktatásban való részvétel maga díjmentes, akárcsak a normál állami iskolák esetében.
A különbség inkább az oktatás szellemiségében mutatkozik meg: a hagyományos tanórák mellett tartanak istentiszteletet, hittanórát, a diákok közösen imádkoznak és egyházi énekeket tanulnak, lelki gyakorlatokon vesznek részt. Vallástól függően gyermekünk járhat például katolikus, református, evangélikus, baptista intézménybe is.
Ezeknek az iskoláknak a költségei jóformán megegyeznek az állami intézményekével: az oktatás és a tankönyvek ingyenesek, viszont itt is van osztálypénz, illetve a különórákért is fizetni kell. Ahogy az állami iskolákban, itt is lehetőség van szociális alapon kedvezményekre, például ingyenes étkezésre. Kedvezmények terén azonban az egyházi iskolákban nyílhatnak egyéb lehetőségek is. Számos esetben az adott egyház berkein belül lehetséges csökkenteni a költségeket, például az egyház tulajdonában lévő eszközök, ingatlanok használatával. Így akár egy osztálykirándulás ára is minimálisra csökkenhet.
Tehát, ha gyermekünk ilyen iskolába jár, az nagyjából ugyanannyira terheli meg a családi kasszát, mintha egy hagyományos állami intézmény tanulója lenne.
Alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó iskolák
Ide soroljuk azokat az intézményeket, amelyek merőben más pedagógiai módszereket alkalmaznak, mint az állami iskolák. A legismertebb közülük a Waldorf, de egyre több Rogers, illetve Montessori módszerrel működő intézmény található hazánkban is.
Ezeket az iskolákat alapítványok működtetik, és bár hivatalosan nincs tandíj, a szülőktől alapítványi hozzájárulást kérnek, tehát az oktatásért tulajdonképpen mégiscsak fizetni kell. Az iskolai költségek mértéke azonban nem egységes, a Waldorf-módszerrel működő intézményekben például figyelembe veszik a családok anyagi helyzetét is.
Átlagosan havi 30-40.000 forinttal érdemes számolni, de amelyik diák szülei ezt az összeget nehezen tudják kigazdálkodni (netán egy családból több gyermek is az intézményben tanul), akkor az iskola kedvezményeket biztosít. A tehetősebb szülőktől azonban elvárják, hogy magasabb összeggel járuljanak hozzá az alapítvány működéséhez, hogy az iskola támogathassa az anyagilag rosszabb helyzetben lévő tanulókat. A Waldorf-pedagógiában ugyanis fontos szerepet kap a közösség és egymás megsegítése.
A példa kedvéért most havi 35.000 forintos hozzájárulással, és 9,5 hónapos tanévvel számolunk, így összesen jellemzően 332.500 forintos kiadással számolhatunk ebben az esetben.
Az alternatív iskolák általában sokkal családcentrikusabbak, mint az állami intézmények. Azaz több olyan iskolai programot is szerveznek, amelyeknél a szülőktől is elvárják a megjelenést és az előkészületekben való részvételt. Ennek szintén lehet anyagi vonzata (például ételt vagy dekorációs eszközöket kell biztosítani, saját költségen), emellett előfordulhat, hogy a szülőknek korábban el kell jönniük a munkából, vagy egyikük nem tud teljes munkaidős állást vállalni a rendszeres iskolai elfoglaltságok miatt.
Az alapítványi hozzájáruláson felül külön kell fizetni az iskolai étkezésért. Itt azonban gyakran nem csak egyféle “menzakoszt” van, hanem többféle variáció áll rendelkezésre. Így színesebb a kínálat és azoknak a gyerekeknek is biztosított az étkezés, akiknek esetleg valamilyen ételallergiájuk van. Arra is gondot fordítanak, hogy az ételek egészségesek, finomak és táplálóak legyenek, így magasabb minőségű, drágább alapanyagokat használnak, mint az állami iskolákban. Az ebéd ára átlagosan 800 forint körül alakul naponta, ami egy 180 napos tanévvel számolva 144.000 forintos költséget jelent.
Az alternatív pedagógiát alkalmazó iskolákban viszont gyakran nincsenek tankönyvek, hanem a diákok csak a saját jegyzeteiket használják a tanuláshoz, így ezen a téren nem kell plusz iskolai költségekkel számolni.
Az egyházi iskolában az állami iskolákéval azonos költségekre számíthatunk. Az alapítványi iskolákban mindent összevetve (drágább, mintegy 100.000 forintos iskolakezdési költséggel számolva) nagyjából 600.000 forintba kerül egy tanév, amiben még nincsenek benne a kirándulások és különórák költségei, amelyek tovább növelik a kiadásainkat.
A magániskolák és a nemzetközi iskolák költségei
A köznyelv ugyan gyakran használja a “magániskola” megnevezést a nívós intézményekre, de valójában az ide sorolt iskoláknak a nagy része szintén alapítványi vagy egyesületi fenntartású, és csak kisebb részük van ténylegesen magánkézben.
Ezek azok az iskolák, ahol a legtehetősebb családok gyermekei tanulnak, az oktatás színvonala, az épület felszereltsége, és az intézmény által nyújtott szolgáltatások minősége pedig messze lekörözi az állami iskolákét.
Közülük több intézmény teljes egészében idegen nyelven oktat, így a diákok anyanyelvi szinten sajátítják el az adott nyelvet, emellett pedig egy másik ország (pl. USA, Anglia, Franciaország) oktatási rendszerének megfelelően tanulnak. A végzősök nemzetközi érettségit kapnak, amit több országban is elfogadnak, így sokkal könnyebb bejutni a külföldi egyetemekre.
A nemzetközi iskolákban zömmel külföldi gyermekek tanulnak, akik csak átmeneti jelleggel tartózkodnak az országban. Így nem prioritás számukra, hogy megtanuljanak magyarul, vagy a magyar oktatási rendszer részei legyenek. Ide tartoznak például a külföldi diplomaták gyermekei.
A magas színvonalú oktatásért és a modern, minden igényt kielégítő környezetért viszont a szülőknek igen mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, így az iskolai költségek itt lesznek a legmagasabbak.
Egy “olcsóbb” nemzetközi iskola tandíja körülbelül 1 millió forint tanévenként, de hazánk legdrágább oktatási intézményében, a Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskolában például közel 5 millió forintba kerül az éves tandíj. (Persze mivel nagyrészt alapítványi intézményekről van szó, ezért általában itt sem konkrétan tandíjat, hanem alapítványi hozzájárulást kell fizetni.)
Némely iskolában ezen felül a beiratkozásnak is külön díja van (ami akár egymillió forint is lehet), illetve ott, ahol nem éves, hanem havi befizetés van, gyakran nem csak a tanév ideje alatt, hanem a nyári szünetben is fizetni kell a hozzájárulást; attól függetlenül, hogy a gyerekek épp a vakációjukat töltik.
Ezen felül némely iskola az egységesség jegyében megköveteli az egyenruha viselését, aminek anyagi vonzata természetesen szintén a szülőket terheli. Egy-egy szett egyenruha (mérettől függően) 30-50.000 forintba kerül, de természetesen egyetlen garnitúra nem lesz elég, hanem legalább négyet vagy ötöt célszerű beszerezni, hogy a gyereknek mindig legyen tiszta váltóruhája. A “hétköznapi” egyenruhán kívül az iskola előírhat külön öltözéket a testnevelésórákra és az ünnepségekre, itt szettenként szintén legalább 20-30.000 forinttal érdemes kalkulálni.
A magániskolákban a magas színvonalú környezetnek és oktatásnak bizony elkérik az árát.
Számoljunk ismét köztes értékekkel: ha egy szett egyenruha 40.000 forintba kerül, és ebből négyet vásárolunk, az 160.000 forint, ha pedig a testnevelés órai garnitúra ára 25.000 forint, és szintén négy szettet rendelünk, az 100.000 forint. Tehát gyermekünk iskolai öltözékére megközelítőleg 260.000 forintot kell szánnunk. Ráadásul a gyerekek gyorsan nőnek, vagyis könnyen előfordulhat, hogy akár évente nagyobb méretű egyenruhákat kell vásárolunk, így ez többször ismétlődő kiadás lesz.
Egy elit intézményben természetesen az osztálykirándulások is sokkal költségesebbek, hiszen általában több napos, külföldi utazásokra kell készülni, magasabb kategóriájú szálláshelyekkel. Egy ilyen kirándulás gyakran (több) százezres kiadás is lehet a szülőknek.
A kötelező jellegű iskolai költségek mellett még azt is érdemes megemlíteni, hogy gyermekünk közösségi életének finanszírozásáért is mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni. Hiszen például a tehetős családok által tartott születésnapi zsúrokra értékesebb ajándékot illik vinni az ünnepeltnek.
Illetve, ha a gyermek nem akar kilógni a sorból, akkor márkásabb ruhaneműkre, drágább okostelefonra, valamint több zsebpénzre lesz szüksége a baráti összejövetelekhez, hogy tudja tartani a lépést a “felső tízezer” csemetéivel.
Néhány elit iskola lehetőséget biztosít arra, hogy ösztöndíjasként olyan diákok is tanulhassanak náluk, akik jó képességűek ugyan, de a családjuk nincs abban az anyagi helyzetben, hogy finanszírozza az oktatásukat. Tehát akár szociális alapon is be lehet jutni egy nívós intézménybe, mindazonáltal nem biztos, hogy megéri, hiszen ha a gyerek nem tud részt venni az önköltséges programokon, akkor az problémát okozhat baráti kapcsolataiban.
Az alapítványi-, nemzetközi és magániskolák tehát messze a legdrágább oktatási intézmények, egy átlagos keresetű család számára gyakran megfizethetetlenek; kivéve akkor, ha a szülők esetleg már a gyermek születésekor, vagy azelőtt elkezdtek takarékoskodni az iskoláztatás várható költségeire.
Természetesen ezek közt az iskolák közt is akad “olcsóbb”, illetve drágább intézmény, de egy tanév még így is minimum 2.000.000, de akár 6-7.000.000 forintjába is kerülhet a szülőknek.
Készüljünk fel előre az iskolai kiadásokra!
Az eddigiek alapján láthattuk, hogy – noha cikkünkben csak egyetlen tanévet vettünk alapul – egy gyermek iskoláztatása igen nagy kiadásokkal járhat. A legtöbb gyermek ráadásul legalább 11-12 évet az iskolapadban tölt, és eközben mindvégig a szülők anyagi támogatására van utalva.
Ugyan az állami iskolák költségeit átlagos fizetésből is ki lehet gazdálkodni, de ha azt szeretné, hogy gyermeke jobb oktatást kapjon, és valamilyen alternatív, alapítványi fenntartású, esetleg nemzetközi intézményben tanuljon, akkor érdemes jó előre felkészülni erre az anyagilag igencsak megterhelő időszakra.
Egy időben elindított gyermekcélú megtakarítással akár már gyermeke születésétől kezdve gyűjtögetheti a pénzt, ha pedig jól választja meg a konstrukciót, akkor a megtakarítás a hozamoknak köszönhetően szépen gyarapszik majd. Ezáltal finanszírozhatja gyermeke oktatását és életkezdését, aki tudatos szüleinek köszönhetően előnyös helyzetből indul majd el a nagybetűs életben.
Több mint 100 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
