A Babakötvény kamatozásának előnyei, hátrányai. Mekkora összegre tehetünk szert havi 10.000, havi 25.000 Ft befizetésével, és más konstrukcióknál?

A Babakötvény bevezetéséről szóló törvényjavaslat még 2005 végén született meg, a szülői megtakarítások ösztönzésének és az önálló életkezdés támogatásának céljával.

2013-ig több mint 700 ezer gyermek kapta meg a Babakötvényhez kapcsolódó, kezdetben 40.000, majd 2007-ben 42.500 Ft-ra emelkedett – azóta is változatlan összegű – életkezdési támogatást, ám ebből több mint 500 ezren nem éltek a Babakötvény nyújtotta összes lehetőséggel.

Ezt orvosolandó, a kormány 2014-ben szorosabbra fűzte a viszonyt az életkezdési támogatás és a megújult Babakötvény között, a bevezetés után másfél hónappal pedig már meg is mutatkoztak az eredmények: a Babakötvény állománya megduplázódott, és 2,2 milliárd Ft-ra nőtt.

Az elmúlt évtizedben ez a szám meredeken emelkedett: az ÁKK Zrt. adatai szerint csak a 2023-as évben 30,8 milliárd Ft-tal növekedett az állomány, amely július végére elérte a 229,6 milliárd Ft-ot.

Valódi diadalútról van tehát szó, de vajon valóban ennyire jó befektetés a Babakötvény, vagy csak az áll a népszerűség hátterében, hogy a megtakarítani vágyó szülők automatikusan a az állami megoldás felé fordulnak?

Mennyire tekinthető jónak a kamatozása, és létezik-e ennél jobb hozamot nyújtó megtakarítási megoldás? Mennyi pénzt gyűjthetünk össze a Babakötvénnyel gyermekünk számára? Mindez mire lesz ez elég, és hogyan tudnánk még több támogatást nyújtani életkezdéséhez? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána.

A Babakötvény definíciója

A Babakötvény egy inflációt követő, változó kamatozású, 1 Ft névértékű állampapír, amit a Start-értékpapírszámlán gyűjthetünk gyermekünk részére. Befizetéseink után évi 10%, de maximum 12.000 Ft állami támogatást is kapunk.

Tehát egy speciális államkötvényről van szó, amelynek segítségével a gyermekünk számára gyűjthetünk. A futamidő végén összegyűlt pénzt pedig kizárólag a gyermekünk veheti majd fel.

Előnyei sok szülő számára jelentenek vonzó alternatívát a takarékoskodásra:

  • 1 Ft-os névértékének köszönhetően bármilyen – akár nem kerek vagy nagyon kis – összeget is befizethetünk értékpapírszámlánkra;
  • nem kötelező a rendszeresség, akkor fizetünk be, amikor szeretnénk;
  • a befizetéseket készpénzben, utalással vagy akár bankkártyával is teljesíthetjük;
  • kamatozása az előző évi fogyasztóiár-index változását követi, így egyfajta védelmet nyújt az infláció ellen;
  • biztonságos, hiszen az állampapír vásárlásával az államnak adunk kölcsön, így tulajdonképpen csak államcsőd esetén kerülne veszélybe a pénzünk;
  • semmilyen költség nem terheli, nincs sem számlanyitási, sem számlavezetési díj;
  • hozama teljesen adómentes, a futamidő végén kamatadó és szocho levonása nélkül vehetjük fel az elért összeget;
  • állami támogatásként az adott évi befizetéseink után 10%, maximum 12.000 Ft írnak jóvá az értékpapírszámlánkon, újabb Babakötvények formájában;
  • az értékpapírszámla a megszokottnál egyszerűbben, könnyen elindítható, akár online, Ügyfélkapun keresztül is.

A Start-számla futamideje tág határok között változhat, minimum 3, de maximum 19 év lehet. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény rendelkezései értelmében a megtakarított összeghez gyermekünk a 18. életévének betöltését követően, de legkorábban a Start-számla megnyitását követő 3. év elteltével férhet hozzá, vagyis a számlanyitás időpontja alapvetően meghatározza megtakarításunk futamidejét.

Ez azt jelenti, hogyha például 17 éves gyermekünknek szeretnénk Start-számlát nyitni, amelyre Babakötvényt kívánunk vásárolni, akkor a megtakarításához legkorábban csak 20. születésnapja után férhet hozzá csemeténk. Mivel azonban mi azt feltételezzük, hogy a szülők többsége a gyermekük születését követően szeretne gyermekcélú megtakarítást indítani, ezért a későbbiekben, a kalkulációink során egy mindenki számára elfogadható, 18 éves futamidővel fogunk számolni.

A Babakötvény tulajdonképpen egy meghatározott sorozatszámú, 19 év futamidejű állampapír, amit a Start-számlánkra vásárolhatunk. Ezzel azonban különösebben nem kell foglalkoznunk, hiszen ez csak egy olyan technikai paraméter, ami a rendszer működéséből fakad. Vagyis teljesen mindegy, hogy gyermekünk hány éves, mivel mindig születési évéhez igazodó, azonos sorozatszámú kötvényt fogjuk megvásárolni az értékpapírszámlánkra.

A Babakötvény és a Start-számla működésével kapcsolatos további részletes információkat az erről szóló útmutatónk tartalmazza – jelen cikkünkben a kötvény kamatozásának kérdéskörét fogjuk körüljárni.

A Babakötvény kamatozása

A Babakötvény definíciója is tartalmazza, hogy kamatozása változó. Ez azért van így, mivel maga az infláció is változik évről évre, a kötvény kamatozása pedig az inflációt követi. Ennek értelmében a Babakötvény kamata két részből tevődik össze: a változó kamatbázisból és egy állandó, 3%-os kamatprémiumból.

A kamatbázis mértéke mindig megegyezik a KSH által közölt előző évi inflációval. Vagyis 2024-ben 17,6% a kamatbázis, mivel 2023-ban ennyi volt az éves infláció mértéke. Erre jön rá a Babakötvényeknél a 3%-os kamatprémium, tehát 2024-ben összesen 20,6% kamat jár az értékpapírszámlánkon elhelyezett Babakötvények után.

A kifizetett kamat tőkésedik, vagyis hozzáadódik a már meglévő befizetésekhez. Ez azt jelenti, hogy a következő kamatot már abból az összegből számítják, amely a befizetéseinkből és az utána kapott kamatokból adódott össze. Ezt nevezik kamatos kamatnak, amellyel – ahogy az majd számításainkban is látható lesz – igen jó eredményeket lehet elérni.

A kamatot az Államkincstár fizeti ki olyan módon, hogy a gyermek születési évéhez igazodó sorozatszámú Babakötvényeket vásárol belőle számunkra, amit a lejárat évével jelölnek pl. 2032/S. A kamatfizetés az első sorozatnál minden év december 2-án, a többi sorozat esetében minden év február 1-jén történik.

Mielőtt azonban a konkrét számokat is bemutatnánk, ismerkedjünk meg egy kicsit jobban a kamatbázis alapját képező inflációval is.

Mit kell tudni az inflációról?

Az infláció definíciója: a pénz tartós értékromlása. Maga a szó latin eredetű, az inflatio kifejezés felfúvódást, puffadást jelent. A köznyelvben azonban sokszor az értékromlás szinonimájaként használjuk, és a pénz vásárlóértékének csökkenését értjük alatta, amit a tartós áremelkedésben érhetünk tetten, ezt nevezzük az árszínvonal növekedésének.

Az infláció mibenlétét kétféleképp is megközelíthetjük. Nézhetjük úgy is, hogy ugyanannyi pénzből már kevesebb terméket tudunk vásárolni, és úgy is, hogy ugyanannyi termékért már többet kell fizetnünk

Lassú vagy kúszó inflációról akkor beszélünk, ha az éves pénzromlás mértéke egyszámjegyű marad, és nem haladja meg a 10%-ot.

Vágtató az infláció, ha eléri a 10%-ot vagy ennél is nagyobb a pénzromlás mértéke. Ekkor maga a gazdaság megőrzi még ugyan az egyensúlyát, de stabilitása már sérülékenyebbé válik, és a befektetési hajlandóság is csökken.

Hiperinflációnak pedig azt nevezzük, ha a gazdasági egyensúly is megborul, az árszínvonal hirtelen és extrém mértékben emelkedik. A gazdasági szakemberek általában a havi 50%-nál nagyobb mértékű árszínvonal-emelkedést nevezik hiperinflációnak. A pénz gyakorlatilag elértéktelenedik, az árucsere veszi át a szerepét. Az egyensúly ilyenkor már csak kormányzati intézkedésekkel – gyakran teljes reformmal – állítható helyre.

Az infláció ellentéte a defláció, amely azt jelenti, hogy az árak nem emelkednek, hanem tartósan csökkennek. Egy ilyen periódusra az a jellemző, hogy a fogyasztók megpróbálják elhalasztani vásárlásaikat, mivel azt remélik, hogyha kivárnak, akkor később még olcsóbban juthatnak a kiszemelt termékhez vagy szolgáltatáshoz. Valójában a defláció az egyik legkárosabb gazdasági folyamat, ami önmagát pörgeti be.

Amennyiben defláció alakulna ki, akkor a Babakötvény kamatbázisa 0% lenne, vagyis nem fordulhat negatívba, így a 3%-os kamatprémiumot mindenképpen megkapnánk.

A hosszú távú inflációs mutatók vizsgálatánál kitűnik, hogy vannak ugyan kiugrásai az inflációnak, de általában kúszó, 3–4%-os tartományban van, amely kezelhető mértéket jelent, és a gazdaság kiszámítható működéséhez is szükséges, és a defláció rémálmától is megóv minket.

Az alábbi grafikonon az elmúlt 50 év inflációs adatai láthatók.

Forrás: KSH

Ahogy az ábrán is láthatjuk, Magyarországon defláció csak 2 alkalommal fordult elő az elmúlt 50 évben, mindkétszer bőven 1% alatti mértékben. Inflációs kiugrást többször is láthatunk, a legmarkánsabban 1988-tól, amikor egészen 1999-ig kétszámjegyű volt a pénzromlás mértéke. 

A csúcsot az 1991-es év jelenti, amikor 35% volt az inflációs ráta, majd ezt követően csökkenni kezdett, és egy 1995-96-os kisebb kiugrást követően 2000-re már 10% alá került. 

Az inflációs kiugrások a rendszerváltással kapcsolatos átállási nehézségek és a belpolitikai viszonyok számlájára írhatók, ám a 2000-es évek elejére már stabilizálódik a gazdaság, és egészen 2020-ig átlagosan a 3%-os, nagyjából optimális érték környékén mozgott. Igaz, hogy 2022-ben és 2023-ban, a fogyasztóiár-index változása évtizedes csúcsokat döntött, végül 17,6%-on tetőzött, de ez is egy olyan kiugró, viszonylag rövidebb ideig tartó folyamat eredménye volt, ami az egész világon végigsöpört. Ezért a későbbiekben a számításainknál mi is a korábbiakban említett 3%-os értékkel fogunk kalkulálni.

A Babakötvény kamatozása a gyakorlatban

Már említettük, hogy a Babakötvény kamatozása nagyban függ az inflációtól, hiszen a kamatbázist a fogyasztóiár-index előző évi mértéke jelenti.

A következő fejezetekben több forgatókönyvet is felvázolunk arra, hogy milyen befizetések mellett mennyi nyereséget könyvelhetünk el, ha a pénzünket Babakötvénybe fektetjük.

Fontosnak tartjuk ismét felhívni a figyelmet, hogy természetesen nem látjuk előre az infláció alakulását, így csupán becslésről van szó, de a pénzromlás mértékét az optimálisnak tartott – és extrém helyzetek nélkül jellemzően meg is valósuló – 3%-os szinttel számoljuk. Hiszen az előrejlezésünk is 18 évre készül, éppen ezért nem ragadhatunk ki 1-2 nagyon magas vagy nagyon alacsony inflációs rátával jellemezhető évet.

Mennyit gyűjthetünk össze évi 120.000 Ft befizetés mellett?

Nézzük meg, mi történik a kamatos kamatnak köszönhetően, ha évi egyszeri 120.000 Ft-ot fektetünk be.

A grafikonon jól látható, hogyan nő az éves megtakarításunk azzal, hogy az adott évi kamat hozzáadódik a tőkénkhez, és a következő kamatot a már így megnövelt összeg termeli.

Az első év végén a Start-számlán jóváírt 42.500 Ft-os életkezdési támogatás, valamint az évi 120.000 Ft-os befizetés 9.750 Ft-ot kamatozik a 3%-os infláció mellett, amelyhez 3% kamatprémium is hozzáadódik – tehát 6% lesz a kamat.

Így a következő évet már 172.500 Ft-tal indítjuk, amelyhez újra hozzájön majd az állami támogatás és az éves befizetés. A 6. év elteltével megtakarításunk már átlépi az 1 millió Ft-ot, holott összesen csak 720.000 Ft-ot fizettünk be.

Ez a növekedés még szembetűnőbb az idő előrehaladtával: a 12. év végén már 2.421.814 Ft-unk van, amelyből a mi befizetésünk csak 1.440.000 Ft, az állami támogatással és a kamatos kamatokkal viszont közel 1 millió Ft-ot nyerünk. A futamidő végén, miután a gyermekünk betöltötte a 18. születésnapját 4.423.376 Ft-ot vehet fel, amelyet nem terhel sem szocho, sem pedig kamatadó. 

Ha gyermekünk partner abban, hogy például az oktatására fordítsuk ezt az összeget, akkor ez a pénz már elegendő lehet több évnyi tandíjra, bár a teljes egyetemi oktatást sajnos nem biztos, hogy tudjuk finanszírozni belőle: ugyanis számításaink alapján egy 3 éves képzés a tandíjon kívüli egyéb kiadásokkal több mint 5 millió forintba, egy 5 éves pedig több mint 8 millió Ft-ba is kerülhet.

De használhatja a megtakarított pénzt egy kisebb vállalkozás indítására, vagy egy ingatlanhitel önerőjeként is. Ám ahhoz képest, hogy egy relatíve hosszú futamidejű megtakarítási konstrukcióról van szó, valljuk be: nem olyan nagy ez az összeg, amelyet a gyermekünk kezébe adhatunk.

Mennyit gyűjthetünk össze évi 300.000 Ft befizetés mellett?

Amint azt láthattuk, évi 120.000 Ft megtakarítása mellett a Babakötvénnyel tehát csak olyan támogatást tudunk majd nyújtani, amely még a felsőoktatás teljes költségét sem fedezi biztosan.

De vajon mi történik, ha évi 300 ezer forintot teszünk félre, és fektetünk be Babakötvénybe?

Az állami támogatás ekkor is ugyanannyi, hiszen a befizetések 10%-a 12.000 Ft-ban van maximalizálva. Így évi 312.000 Ft értékű Babakötvénnyel gyarapodik az értékpapírszámlánk, amelyre a 42.500 Ft-os életkezdési támogatás is jóváírásra kerül.

A kamatos kamatok eredménye ebben az esetben már jóval látványosabb: a 18 éves futamidő alatt összesen 5.400.000 Ft-ot fizetünk be, ehhez jön a 42.500 Ft-os életkezdési támogatás és az évi 12.000 Ft-os állami támogatás, ami plusz 246.500 Ft-ot jelent.

Ez együtt, összesen 5.646.500 Ft-nyi befizetés, ami a kamatos kamatoknak köszönhetően csaknem megduplázódik: így gyermekünk 10.320.175 Ft-ot vehet majd fel a futamidő végén.

De mindenképpen olyan valós „életkezdési támogatás”, amely már számos előnyt biztosít, legyen szó akár a diákhitel és a tanulmányi kompromisszumok elkerüléséről, vagy épp az első lakáshoz szükséges önerőről.

A piaci alapú gyermek-megtakarítások magasabb hozamlehetőséget és rugalmasabb konstrukciókat kínálnak

Az előző példánál maradva, ezt az évi 300.000 Ft-os (25.000 Ft/hó) összeget akár olyan, piaci alapú konstrukciókba is befektethetjük, amelyek a magasabb hozamok lehetőségét rejtik magukban, vagyis jó eséllyel felülteljesíthetik a Babakötvényt.

Mindez az alábbi számításokból egyértelműen kirajzolódik. Ha ugyanis megnézzünk pl. egy biztosítói gyermek-megtakarítást, ami jellemzően évi 7–9%-os hozamot termelhet számunkra, akkor máris láthatjuk, nagyságrendekkel jobb eredményeket érhetünk el az állami konstrukcióhoz képest, de természetesen nem szabad elfelejtenünk, hogy ezek is csak becsült értékek.

Korábbi kalkulációnkban láthattuk, hogy a Babakötvények által a futamidő végén elérhető összegek az infláció miatt jócskán megnyirbálódnak. A Babakötvény reálkamata voltaképpen csak 3%, hiszen a kamatbázis mértéke pont annyi, mint a KSH által közölt előző évi infláció, azaz a pénzromlást csak kompenzálja.

A különböző, piaci típusú gyermek-előtakarékosságok, amelyeknek nincs „előre meghatározott” hozama, nagyságrendekkel jobb teljesítményt nyújthatnak.

A korábbi példaszámításunkhoz hasonlítva, a kamatbázisból és kamatprémiumból összeálló, 6%-os nominál kamathoz (inflációval nem korrigált) képest is sokat számít az a plusz 1-2% is:

  • évi 7%-os hozammal a futamidő végén 10.913.689 Ft-ot gyűjthetünk a gyermekünk számára;
  • míg 8%-os éves hozamnál ez az összeg már 12.133.879 Ft;
  • 9%-os éves teljesítmény mellett pedig 13.505.538 Ft. 

Az összehasonlító grafikonon jól látható, hogyan nyílik az olló egyre nagyobbra akár 1-1% teljesítménykülönbség esetén is.

Még ha csak 1%-nyi is az eltérés a Babakötvény feltételezett 6%-os kamatához képest, és 7%-os éves teljesítménnyel kalkulálunk, akkor a piaci konstrukció majdnem 600 ezer forinttal többet hoz a konyhára, mint a Babakötvény.

Ez a különbség viszont a 8%-os és 9%-os éves hozam mellett még látványosabb: 8%-os teljesítmény mellett 1.813.704 Ft-tal, 9%-os hozamnál pedig 3.185.363 Ft-tal kapunk többet a futamidő alatt, ugyanakkora befizetés mellett.

Ezek az összegek már valódi lehetőségeket nyújtanak gyermekünk támogatására: az életkezdés költségei közül fedezhetik akár a továbbtanulás, akár a nemzetközi tanulmányok kiadásait vagy épp egy kezdő lakás önerőjeként is felhasználhatjuk.

Ráadásul piaci termékek esetében lehetőségünk van a diverzifikálásra is, míg a Babakötvénynél végig csak egy adott sorozatszámú állampapírt vásárolhatunk.

Ezen túlmenően a piaci konstrukciók rugalmasabbak, és könnyebben hozzáférhetőbbek.  Nem felejthetjük el ugyanis, hogy a Babakötvény esetében a teljes összeg felett gyermekünk rendelkezik, és szülőként sajnos nincs beleszólásunk abba, hogy a nehezen megtakarított pénzt mire költi. Míg a piaci termékeknél szükség esetén a futamidő is módosítható, így ha éppen nem lenne gyermekünknek szüksége a megtakarítására, akkor akár választhatjuk a futamidő meghosszabbítását is, és további támogatást is nyújthatunk csemeténknek, ami szintén a piaci előtakarékossági megoldások felé billenti a mérleget.

Mi több, biztosítói megtakarítási programok mellé akár extra szolgáltatásokat (pl. biztosítás a szülő(k) halála esetére) is kérhetünk, és maguk a konstrukciók is sokszínűek, többféle típus közül választhatjuk ki azt, amelyik a legjobban illeszkedik pénzügyi céljainkhoz.

A forintgyengülés a Babakötvény Achilles-sarka

A Babakötvénynek tehát megvannak a maga korlátai, és bár a jelenlegi kamatok kifejezetten  vonzónak tűnhetnek az előző évek magas inflációs környezete miatt, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy gyermekünk teljes megtakarítása forintban pihen.

Ugyanis hiába az inflációkövetés, ha a forint gyengül, és sokkal jobban járna a csemeténk egy devizaalapú megtakarítással – a Babakötvény erre nem ad lehetőséget.

Márpedig a forint folyamatos gyengülése sajnos kétségtelen, elég csak megnéznünk az elmúlt 20 év árfolyamváltozásait.

Az euróval szemben 2000-től az alábbiak szerint alakult a forint árfolyama.

Az elmúlt években a forint folyamatosan gyengült az euróval szemben.

Forrás: tradingeconomics.com

A görbe jól mutatja a gyakorlatilag folyamatos gyengülést: míg 2000-ben 250 Ft-ért is tudtunk eurót venni, addig 2010-ben már a 300 Ft körüli árfolyamon járt, 2022-ben pedig megtörtént, amit sok elemző már megjósolt, hogy a 400 Ft-os lélektani határt is túllépte.

Azonban a dollárral szembensem jobb a helyzet.

A forint értékvesztése a dollárral szemben is jelentős.

Forrás: tradingeconomics.com

A grafikonon szintén egy hosszú távú gyengülést figyelhetünk meg: 2000 januárjában 263 Ft-ba került 1 dollár, a közelmúltban – 2022 szeptemberében – pedig szintén átlépte már a 400 Ft-os határt is.A piaci alapú termékek esetében azonban lehetőségünk nyílik olyan megoldásokat választani, amelyeknél befizetéseinket – legyen szó forintról vagy más devizáról –, olyan eszközökben helyezhetjük el, amelyek nemzetközi papírokba fektetnek, amik jellemzően dollárban vagy euróban vannak nyilvántartva.

Érvek és ellenérvek

Természetesen a Babakötvény mindezektől függetlenül sokak számára kedvező konstrukció lehet, hiszen megoldást jelenthet például arra, hogy akkor is legyen megtakarításunk, ha nem tudjuk vállalni a rendszeres díjfizetést.

Láthatjuk, hogy a konstrukciónak számos előnye van, azonban a hátrányok oldala a hangsúlyosabb:

Előnyök

  • Évi 12.000 Ft állami támogatás 120.000 Ft éves befizetés esetén
  • Kiszámíthatóság: a kamatprémium a futamidő alatt végig 3%
  • Változó kamatozás
  • Inflációkövetés

Hátrányok

  • Kiszolgáltatott a forintnak
  • Nem lehet diverzifikálni
  • Az infláció feletti 3%, ami maximálisan elérhető
  • Az inflációt csak késéssel követi
  • Maximum 1,2 millió forintot fizethetünk be évente
  • A gyerek dönt a pénz sorsáról

Biztos, hogy a Babakötvény lesz a számunkra ideális gyermekcélú megtakarítás?

A Babakötvény népszerűsége sok mindennek köszönhető: rugalmassága, egyszerűsége, biztonságossága mellett az állami támogatás és az inflációkövetés is vonzóvá teszi.

Népszerűségében minden bizonnyal nagy szerepet játszik a marketingkommunikáció is, hiszen maga az állami támogatás mindössze maximum 12.000 Ft évente, és láthattuk, hogy a piaci termékek – akár milliókban mérhetően – jobb teljesítményt nyújthatnak.

A Babakötvény változó kamatozása hozhat ugyan kiemelkedő kamatokat is – amennyiben magasabb volt az előző évi infláció. A reálkamat viszont az egész futamidő alatt csupán 3%, ennél több semmiképpen nem érhető el.

Természetesen az állampapírba fektetett megtakarításunk is óriási segítséget fog nyújtani gyermekünk számára, de ugyanilyen futamidő alatt, ugyanennyi pénz befizetésével milliókkal többet is nyerhetünk más, piaci konstrukciókkal.

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a forint elértéktelenedésének hatásai nem küszöbölhetők ki a Babakötvényekbe történő befektetéssel. Pedig nagy valószínűséggel akkor tudjuk majd a leghathatósabb támogatást nyújtani gyermekünknek, ha az évek alatt teljesített befizetéseket egy elsősorban külföldi piacokba fektető, és így devizában nyilvántartott megtakarításban helyezzük el.

A legjobb gyermek-megtakarítás persze élethelyzethez, célokhoz igazodva mindenkinek más és más. Ezért a megfelelő termék kiválasztásához érdemes független pénzügyi szakértő segítségét is igénybe vennünk, aki ismeri a teljes megtakarítási palettát.

Amennyiben szeretne személyre szabott ajánlatokat megismerni, akkor kérje bátran független alkuszaink segítségét, akik egy konzultációt követően bemutatják az élethelyzetéhez, hosszú távú pénzügyi céljaihoz leginkább illeszkedő konstrukciókat. Természetesen gyermek-megtakarítási tanácsadásunk mindvégig díj- és kötelezettségektől mentes, amelyre az Ön igényeihez igazodva online, vagy akár személyesen Budapesten, a Tímár utcai irodánkban is sor kerülhet.

Ön is gyermek-megtakarítás indításán gondolkodik?

Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg a lehetőségeit