Mindannyian megtapasztalhattuk már, hogy mennyi nehézséggel is járhat a családi fészek megteremtése vagy a mindennapok egyensúlyozása a munka és magánélet között, hogy az anyagi biztonság mellett a jelenlétünkkel is a család és a gyermekeink jólétét biztosítsuk hosszú távon.
Szerencsére az állam családpolitikájának köszönhetően a fiatal házasok számos kedvezményben részesülhetnek, valamint az egy, vagy többgyermekes családok számára is elérhető számos kedvező lehetőség.
Az egyik ilyen támogatás a családi adókedvezmény, ami akár havi szinten is komoly anyagi segítséget jelenthet a családoknak. Ugyanakkor az igénylés menete, a határidők és az apróbetűs részek ismerete nélkül előfordulhat, hogy csak késleltetve kapjuk meg a támogatást vagy éppen a jogtalanul felvett összeget vissza kell fizetnünk.
Éppen ezért ebben a cikkben részletesen is körbejárjuk, hogy mit kell tudnunk a családi adókedvezményről. Megvizsgáljunk, hogy mi köze a családi pótlékhoz, milyen feltételekkel vehetjük igénybe és miben különbözik a családi járulékkedvezménytől. Mekkora összeget igényelhetünk és gyermekünk hány éves koráig jár?
Vágjunk is bele!
Mi a családi adókedvezmény?
A családi adókedvezményt 2010-ben vezették be, ami azóta számos pozitív módosítással kiegészült, hogy még inkább segítse a családokat.
Ha szülőként igénybe vesszük a családi kedvezményt – amennyiben egy vagy több kiskorú gyermeket nevelünk – akkor bizonyos összeggel alacsonyabb személyi jövedelemadót (SZJA-t) kell fizetnünk. Ez azt jelenti, hogy ugyanabból a bruttó fizetésünkből jóval kevesebb adó kerül levonásra, így a kézhez kapott nettó fizetésünk magasabb lesz.
A családi adókedvezményt a személyi jövedelemadóból lehet igénybe venni. Abban az esetben, ha nem fizetünk SZJA-t, példáulmert KATA-s vállalkozók vagyunk, sajnos nem lehet igénybe venni a családi adókedvezményt, hiszen a bevételünk nem SZJA köteles. Az ugyanakkor fontos, hogy nem csak munkabérből vonhatják le, hanem bármilyen SZJA köteles bevételből, így akár bérbeadásból származó jövedelemből is érvényesíthetjük a kedvezményt.
A családi adókedvezmény igénybevétele tehát nagy segítséget nyújthat a családok számára, hiszen akár több tízezer forint állami támogatást is jelenthet havonta. Ezt az összeget pedig gyermekük felnevelésére vagy akár a jövőjére is fordíthatják.
Most, hogy tisztáztuk a családi adókedvezmény fogalmát, térjünk át arra, hogy ki jogosult a családi adókedvezményre?
A családi adókedvezmény lényegében azt jelenti, hogy amennyiben egy vagy több gyermeket nevelünk, kevesebb személyi jövedelemadót kell fizetnünk, ami havi szinten több 10 ezer forint plusz pénz jelenthet.
Amit legelőször fontos megjegyeznünk, hogy családi kedvezményre akkor vagyunk jogosultak, ha gyermekünk után családi pótlékot is kapunk. (Ennek részleteire a későbbiekben kitérünk még.)
Van ugyanakkor olyan helyzet, amikor még nem kapunk családi pótlékot, az adókedvezményt viszont már kérvényezhetjük. Egy magzat a fogantatásának 91. napjától ugyanis jogosult a kismama és a vele együtt élő házastársa vagy élettársa is erre a kedvezményre.
Az ugyanakkor fontos, hogy az élettársi kapcsolat esetén mindaddig csak az édesanya jogosult a családi adókedvezményre, míg nem vezetik közjegyzői nyilvántartásba az élettársi kapcsolatot párjával.
Most, hogy tisztáztuk az alapokat, nézzük meg azt, hogy meddig jár a családoknak ez a kedvezmény?
Ahogy az igénylés során végig kapcsolat volt a családi pótlékkal és az adókedvezmény között, úgy a jogosultság végénél is hasonló helyzettel találkozhatunk. Ez tehát röviden azt jelenti, hogy amíg családi pótlékot kapunk gyermekünk után, addig az adókedvezményt is igényelhetjük.
Gyermekünk 16 éves koráig (eddig tankötelesek hazánkban a gyerekek a jelenlegi szabályozás szerint) tehát biztosak lehetünk abban, hogy jogosultak vagyunk a családi adókedvezményre is. Ezt követően pedig már csak akkor kaphatjuk meg mindkét támogatást, ha gyermekünk valamilyen nappali köznevelési intézményben, azaz a középiskolában, szakiskolában vagy OKJ-s tanfolyamon tanul.
Ilyen esetben utoljára abban a tanévben jár a kedvezmény, amikor a gyermekünk betölti a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetében pedig a 23. életévet. A rossz hír viszont az, hogy nem jár már családi pótlék és családi adókedvezmény sem a felsőoktatásban tanuló fiatalok után.
Itt álljunk is meg egy pillanatra. Ha ugyanis gyermekünk egyetemre megy, vagy dolgozni kezd gimnázium után, esetleg befejezte a szakiskolát, OKJ-s képzést, akkor csak az adott év júliusáig leszünk jogosultak a családi pótlékra, így az adókedvezményre is. Ha elmulasztjuk a változás bejelentését és év végéig kapjuk a támogatásokat, akkor a jogtalanul kifizetett összegeket vissza kell utalni az állam részére. (!) Érdemes tehát figyelemmel kísérni a határidőket, hogy ne érjen minket meglepetés.
Az alapvető jogosultsági szabályok és határidők megismerése után térjünk át arra, hogy pontosan mekkora összeget is jelent ez a kedvezmény a családi kasszában.
Mekkora összeget jelent ez a támogatás?
Korábban már említettük, hogy családi kedvezményre akkor vagyunk jogosultak, ha gyermekünk után családi pótlékot kapunk. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a családi pótlék fix összegű és alanyi jogon jár, ezzel szemben a családi adókedvezmény az adóalapból (ez alapján határozzák meg az adót) kerül levonásra, vagyis jelentősen befolyásolja havi jövedelmünk.
A másik összeget befolyásoló tényező a gyermekeink száma, akik után igénybe vesszük a támogatást. A már ismertetett határidőkig ugyanis minden – a háztartásunkban nevelt – gyermekünk után igényelhetjük a támogatási összeget.
Nézzük is meg a családi adókedvezmény számítását, vagyis azt, hogy mekkora maximális összeget vehetünk fel gyermek(ei)nk után:
| Eltartottak száma | Adóalap kedvezmény | Maximális összeg havonta |
|---|---|---|
| Családi adókedvezmény 1 gyermek után | 66.670 Ft | 10.000 Ft |
| Családi adókedvezmény 2 gyermek után | 133.330 Ft/fő | 20.000 Ft/fő |
| Családi adókedvezmény 3 gyermek után | 220.000 Ft/fő | 33.000 Ft/fő |
Mit jelent ez pontosan? Azt, hogy minimum akkor a bruttó jövedelemmel kell rendelkezzünk, mint amekkora összeget feltüntettünk az adóalap oszlopban. Tehát egy gyerek esetében 66.670 forint a minimális adóalap (bruttó fizetés), ami után nem kell befizetni a 15% SZJA-t, vagyis 10.000 Ft-ot. Ez az összeg képezi ugyanis a családi adókedvezmény egy gyermek után igényelhető maximális összegét.
Láthatjuk, hogy az adóalap összege 2 gyerek után már 133.330 Ft/fő, vagyis gyermekenként ekkora összeg után nem kell megfizetnünk az adót. Ez tehát azt jelenti, hogy mindkét gyermekünk után maximum 20.000 Ft adót spórolhatunk meg minden hónapban.
Három vagy több gyermek után pedig gyermekenként 220.000 Ft adóalapból (vagyis három gyerek esetén 660.000 Ft) nem vonják le az adót. Ennek értelmében tehát akár plusz 33.000 Ft-tal több pénz maradhat a zsebünkben gyermekenként. Gyors fejszámolással láthatjuk, hogy ez három gyerek esetén közel 100.000 forintos tételt jelent, ami lássuk be nem egy elhanyagolható összeg.
Azt ugyanakkor fontos látni, hogy ezek minden esetben a maximálisan igényelhető összegek. Vagyis, ha a bruttó fizetésünk alapján az SZJA köteles bérünk nem éri el az itt feltüntetett összegeket, akkor ennél csak alacsonyabb összeget kaphatunk meg.
Ez egy, illetve két gyermek esetén a legtöbb esetben nem jelent komolyabb “veszélyt”, hiszen ahogy láthatjuk, egy gyermek esetén bruttó 66.000 forint után már érvényesíthetjük a maximális összeget. (2021-ben a minimálbér 167.400 Ft, így ezt az összeget minden esetben meg kell kapjuk munkavállalóként). Két gyermek esetén a maximális összeghez már minimum bruttó 266.660 forintos fizetés szükséges (133.330 x 2), hogy gyermekenként érvényesíthessük a teljes adókedvezményt.
Három gyermek esetén viszont a teljes SZJA köteles bérünknek minimum 660.000 Ft-nak kell. lennie. Ezt az összeget azonban a jelenleg ismert átlagfizetések alapján már kevesebben érik el. Így a maximális 99.000 Ft-os adókedvezményt kizárólag a 15%-os SZJA alapján sokan nem tudják teljes mértékben kihasználni.
Ezt felismerve az állam lehetővé tette, hogy ne csak a 15%-os személyi jövedelemadóból érvényesíthetjük ezt a kedvezményt, hanem a hiányzó összeget járulékkedvezmény érvényesítésével pótolhassuk ki.
Nézzük is meg mi pontosan ez a kedvezmény, hogy kapcsolódik a családi adókedvezményhez és hogyan érvényesíthetjük.
Mit jelent a járulékkedvezmény és kik vehetik igénybe?
Ha a fizetésünk alapján nem vagyunk jogosultak a maximális családi adókedvezmény összegére akkor lehetőségünk van az SZJA mellett a járulékalapot is felhasználni a kedvezmények érvényesítésére. Mit is jelent ez a gyakorlatban?
A bruttó fizetésünkből levonják a 15% személyi jövedelemadót (SZJA), illetve 18,5% társadalombiztosítási járulékot. Ez alapján tehát, ahogy azt már írtuk is, a családi adókedvezményt az SZJA-ból érvényesíthetjük, a járulékkedvezményt pedig a társadalombiztosítási járulékalapból.
Amennyiben nem vagyunk jogosultak a legmagasabb összegű adókedvezményre, járulékkedvezményt is érvényesíthetünk a TB járulékalapból.
Azt azonban fontos tudni, hogy a járulékkedvezményt csak abban az esetben érvényesíthetjük, ha az SZJA-ból nem tudjuk érvényesíteni a maximális adókedvezmény összegét.
A 2020 július 1-jén életbe lépett TB törvény hatással volt a járulékkedvezményre is. Korábban ugyanis nem a teljes járulékalapot használhattuk fel a kedvezményre. A 18,5% ugyanis 2020. júliusa előtt úgy oszlott meg, hogy 15%-ot vontak le egészségügyi és nyugdíjjárulékra, 3,5 % pedig munkaerő-piaci járulék volt, amit viszont nem lehetett bevonni ebbe a kedvezménybe. Vagyis míg a TB tv. módosítása előtt csak 15% járulékalapot vonhattunk be a kedvezménybe, 2020 júliusa óta már a teljes összevont 18,5%-os társadalombiztosítási járulékalapot beszámíthatjuk. Ez tehát tovább növelte a járulékkedvezmény mértékét.
Ha tehát például a bruttó fizetésünk havi 350.000 Ft és három gyerekünk után szeretnénk érvényesíteni az adókedvezményt, akkor a teljes adókedvezményt nem fedi le az adóalapból levonható összeg. Ezt ugyanis (ahogy azt már írtuk is) csak 660. 000 Ft-os bruttó fizetés mellett tehetjük csak meg.
Ez tehát azt jelenti, hogy az adókedvezményben 350.000 Ft 15%-át igényelhetjük vissza, vagyis összesen 52.500 Ft-ot. Vagyis a maximálisan igényelhető 99.000 Ft-nál alacsonyabb összeget kaphatunk, ha a járulékkedvezménnyel nem élünk. Társadalombiztosítási járadékként viszont további 64.750 Ft-ot kellene befizetnünk az államkasszába. Viszont ebből még további kedvezményeket érvényesíthetünk, amivel a maximális adókedvezmény összegét elérhetjük. Ez tehát azt jelenti, hogy a 64.750 Ft járadékból 46.500 Ft-ot visszaigényelhetünk, így az 52.500 Ft SZJA-ból levont adó és a 46.500 Ft társadalombiztosítási járadékból levont adó együttesen már a maximális visszaigényelhető összeget jelenti. A járulékalapból fennmaradt 18.250 Ft-ot pedig levonják adóként.
Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az így visszaigényelt adó és járulék keret a mi bérünket növeli, de a munkáltatónak emiatt nem kell többletköltséggel számolnia. (!)
Hol és hogyan igényelhető?
Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan és hol tudjuk igényelni a családi adókedvezményt.
Mivel a kifizetés két módon történhet, ezért az igénylés időpontja és módja is ezzel összefüggésben változhat.
Az egyik lehetőség, hogy minden év elején, legkésőbb január 31-ig kitöltjük és eljuttatjuk a munkáltatónknak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján található adóelőleg-nyilatkozatot. Ha pedig rendelkezünk ügyfélkapuval akkor ezen keresztül online is benyújthatjuk ezt a nyilatkozatot.
Ebben az esetben az adókedvezmény összegét minden hónapban a fizetésünkkel együtt megkapjuk olyan módon, hogy a munkáltató kevesebb adót fizet be, a kedvezmény összege ugyanis a nettó bérünket növeli.
Másik lehetőség, hogy a tárgyévet követő adóbevallásban igényeljük vissza egy összegben a teljes évi adókedvezmény összegét. Természetesen, ha év közben válunk jogosulttá az adókedvezményre, akkor egyrészt már csak ez az út marad előttünk az igénylésre, másrészt viszont arányosítva vonják le a támogatást az adónkból, attól a hónaptól kezdve, amikor jogosulttá váltunk a kedvezményre.
Az adóbevallásban minden esetben fel kell tüntetni, hogy a családi adókedvezményt érvényesítjük, akár havi rendszerességgel a fizetésünkkel már megkaptuk a támogatást, akár a bevallás után egy összegben fizetik ki az adókedvezményt.
Az igényléssel kapcsolatban mindezeken kívül fontos szem előtt tartani azt is, hogy bár jellemzően az egyik szülő szokta igényelni ezt a kedvezményt, ugyanakkor előfordulhatnak olyan esetek, amikor csak úgy tudják érvényesíteni a teljes támogatási összeget, ha mindkét szülő fizetését bevonják. Ehhez viszont igényléskor mindkét szülőnek le kell adnia a családi adókedvezmény nyilatkozatot. Célszerű a megosztást a szülők jövedelme alapján mérlegelni.
Az igényléssel és megosztással kapcsolatban azonban van néhány dolog, amit fontos szem előtt tartani.
Egyrészt alapesetben csak az a szülő igényelheti az adókedvezményt, aki a családi pótlékot is kapja. Ez alól viszont kivételt képez, a házastárs. Közös gyermekük után ugyanis a házastárs megosztás nélkül is jogosult a kedvezményre. Ha viszont a szülők élettársi kapcsolatban nevelik közös gyermeküket, akkor már csak közösen, megosztással veheti igénybe a kedvezményt az a fél, aki nem kapja a családi pótlékot.
Itt érdemes megemlíteni, hogy 2020. januárjában bevezetésre került, hogy azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket nevelnek életük végéig SZJA mentességet élveznek. Így ők ezt a kedvezményt nem vehetik igénybe csak az élettársuk vagy férjük. Az ugyanakkor fontos, a járulékkedvezményt akár a négy gyermekes édesanyák fizetéséből is levonhatják. Így a megosztással akár ilyen szempontok szerint is élhetnek a szülők.
Másrészt pedig fontos szem előtt tartani, hogy ha év elején úgy nyilatkoztunk, hogy csak az egyik fél igényli az adókedvezményt, akkor ezt év közben akkor sem módosíthatjuk, ha közben a másik fél jobban fizető állást talált. Megosztásra tehát csak az év elején kitöltött nyilatkozatban vagy az adóbevallás során igényelt összegek esetében lehet.
Az ugyanakkor fontos, hogy ha családon belül, a jogosultságot illetően bármilyen változás állna be. Így például, ha a gyermekünk után már nem jár családi pótlék, mert végzett a középiskolai tanulmányával és munkába állt, vagy elválunk – akkor azt azonnal – tehát már év közben – jeleznünk kell munkáltatónk felé és új nyilatkozatot szükséges leadnunk.
Elvált vagy mozaikcsaládban élők kedvezménye
Családi kedvezmény abban az esetben is igénybe vehető, ha a szülők elváltak és/vagy a gyerekek mozaikcsaládban élnek. Ezekre az esetekre speciális szabályok vonatkoznak, amelyeknek érdemes alaposan utána járnunk, mert nem olyan egyszerű, mint elsőre tűnik.
Amennyiben a szülők elváltak, a családi adókedvezmény válás után annak a szülőnek jár, aki a családi pótlékot kapja. A másik félnek ebben az esetben nincs jogosultsága a kedvezményt igénybe venni.
Bizonyos esetekben ugyanakkor van lehetőség a családi kedvezmény megosztására a válás után is. Ez akkor lehetséges, ha a családi pótlékot is megosztják egymással. Ebben az esetben viszont fontos, hogy a válási papírokba ne a közös felügyelet kitétel kerüljön, hanem a felváltva gondozás. Így ugyanis a megosztott családi pótlék arányában osztható meg az adókedvezmény is. Ez egyébként jellemzően 50-50% szokott lenni.
Válás után az a szülő veheti igénybe a családi adókedvezményt, aki a családi pótlékot kapja.
Mozaik családoknál azt fontos szem előtt tartani, hogy ha például az édesanya a régi kapcsolatából született két gyermekével együtt összeköltözik új párjával, akkor ebben az esetben csak az édesanya jogosult a családi adókedvezmény igénylésére. Ez alól csak az lehet kivétel, ha az anyuka és új párja legalább egy éve bejegyzett élettársi kapcsolatban vagy házasságban élnek egy háztartásban. Ez esetben ugyanis megoszthatják a kedvezményt, ha úgy jobb feltételekkel igényelhetik azt.
Ha pedig közös gyermekük születik, – ahogy fentebb is olvashattuk már- mindketten jogosulttá válnak mind a családi kedvezményre, mind a családi pótlékra, de azt fontos kiemelni, hogy a családi pótlékot az új pár csak a közös gyermek után igényelhet. (!)
Mit tehetünk az így befolyó plusz pénzzel?
A családi adókedvezmény tulajdonképpen nem más, mint a családok mindennapi életét segítő kedvezmény.
Ezt az összeget fordíthatjuk gyermekünk fejlődésére, hobbijára, ruházkodására, de ha anyagi lehetőségeink megengedik, akkor akár félre is tehetjük gyermekünk jövőjére; tanulmányaira vagy akár az első otthonára.
Ehhez számos alternatív lehetőség van, melynek segítségével félre tehetjük a gyermekünk után kapott családi adókedvezményt.
Az egyik ilyen megoldás a babakötvény, mely talán most a legnépszerűbb megtakarítási konstrukció. Ehhez nyitnunk kell egy start értékpapírszámlát, ahova az adókedvezmény összegét minden hónapban (vagy évente egyszer egy összegben) átvezethetjük. Ezen a számlán a pénzünk éves szinten infláció + 3%-os kamatot is termel gyermekünk 18 éves koráig. A pénzhez ugyanis csak ekkor juthat hozzá, (kizárólag) gyermekünk, amit bármire elkölthet.
Egy másik lehetőség a biztosítói gyermek megtakarítási számla, ahova a babakötvényhez hasonlóan átvezethetjük a családi adókedvezmény összegét. Az így összegyűjtött vagyon hozamokkal növelve egy jó alapot adhat gyermekünk életkezdéshez.
Ha viszont gyermekünknek nem csak az életkezdését szeretnénk támogatni ebből a pénzből, de nem is szeretnénk teljesen egybeolvasztva kezelni a családi kasszával, akkor egy gyerek bankszámla jó megoldás lehet. Egy kifejezetten a gyermek nevére nyitott bankszámlára minden hónapban átvezethetjük ezt az összeget, amit megkaphat például 14 éves korától, és fedezheti mondjuk a szórakozás, ruházkodás költségeit. Ezzel is segíthetjük a tudatos pénzhasználat elsajátítását.
Több mint 100 megtakarítás létezik, az egyes típusok között pedig akár több millió forintos különbség is lehet.
