Legutóbb frissítve: 2023. február 7.
Ma már elengedhetetlen legalább egy idegen nyelv magas szintű ismerete a munkaerőpiacon. Érdemes a tanulást minél hamarabb, általános- és középiskolás korban elkezdeni, hogy felnőttként már magabiztos nyelvismerettel rendelkezzen gyermekünk.

Manapság a munkaerőpiacon egy nyelv magas fokú, magabiztos ismerete alapelvárás a munkáltatók részéről. Egy nagy múltú multinacionális cégnél pedig nem ritka, hogy akár két-három nyelv tárgyalóképes ismeretét is elvárják a jelentkezőktől.

Érdemes tehát nagy hangsúlyt fektetni az idegennyelv tanulásra, és a megszerzett tudás mindennapos szinten tartására. Szülőként ugyanakkor megtapasztalhatjuk, hogy felnőtt fejjel, munka, háztartás, család mellett meglehetősen nehéz időt szakítani arra, hogy egy új nyelvet megtanuljunk.

A magabiztos nyelvtudás elsajátítását tehát jobb minél hamarabb elkezdeni. Egyrészt azért, mert fiatalkorban a gyerekek sokkal fogékonyabbak egy-egy új nyelv megismerésére, megtanulására. Másrészt pedig jelentősen könnyebb dolga lehet gyermekünknek, ha úgy kezdheti meg az egyetemet vagy később úgy kereshet állást, hogy egy vagy két nyelvet már akár anyanyelvi szinten beszél.

Az tehát nem kérdés, hogy a nyelvtanulás elengedhetetlen egy gyermek számára, az viszont igen, hogy mindezt hány éves korban érdemes elkezdeni. Elegendő az iskolai nyelvoktatás vagy érdemes különórákon is fejleszteni gyermekünk nyelvtudását? Milyen formában lehet a leghatékonyabban tanulni és mennyi plusz időt és pénzt jelent mindez?

Célunk, hogy mankót nyújtsunk a szülőknek a témában. Cikkünkben ezért bemutatjuk a lehetséges tanulási módszereket, megvilágítva ezek előnyeit és hátrányait. Felvillantjuk azokat a kérdéseket, amiket érdemes végig gondolni szülőként – gimnazista gyermek esetén pedig közösen is.

Manapság elengedhetetlen a nyelvtudás

A legtöbb általános iskolában az alaptanterv részét képezi az idegen nyelv oktatása. A szórás ugyanakkor igen nagy. Egyes intézményekben első évtől tanulhatnak nyelvet a gyerekek, míg másokban csak felsőbb évfolyamon kerül az órarendbe az idegen nyelv.

Az alap nyelvoktatás mellett ugyanakkor természetesen emelt szintű, nyelv tagozatos iskolákkal is találkozhatunk, ahol első osztálytól kezdve magas óraszámban tanulhatják a gyerekek az angolt vagy a németet. Jelenleg ugyanis az általános iskolákban dominánsan még mindig e két nyelv közül választhatnak a szülők.

Napjainkban jellemzően már az általános iskolában az alaptantervhez tartozik az idegen nyelv oktatása.

Napjainkban a munkaerőpiacon elengedhetetlen legalább egy, de inkább két idegen nyelv ismerete, így érdemes nagy hangsúlyt fektetnünk gyermekünk oktatására.

Középiskolában jellemzően már szélesedik a paletta. A legtöbb esetben ugyanis a gimnazistáknak már két nyelv is be van építve az órarendjükbe – angol, német, olasz, spanyol, francia vagy akár orosz. Így megvan a lehetőségük arra, hogy akár két nyelvből is nyelvvizsgával zárják a gimnáziumi éveket.

Léteznek kéttannyelvű gimnáziumok is, ahol a nulladik évnek nevezett plusz tanévben szinte csak nyelvet tanulnak a gyerekek azért, hogy később az adott nyelven sajátíthassák el az alaptantárgyakat is, így a matematikát, történelmet, irodalmat. Ugyanakkor olyan kéttannyelvű gimnáziumokkal is találkozhatunk, ahol a nulladik év célja egy idegen nyelv magasszinű ismerete, a nyelvvizsga megszerzése, és ezt követően az oktatás már magyar nyelven zajlik. Egy biztos, egy ilyen iskola egy nyelvből akár felsőfokú nyelvvizsgára is felkészítheti diákjait.

Felső tagozatos kortól számos iskolában lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek diákcsere-programon való részvételre. Ennek keretében a fiatalok 7-10 napot tölthetnek külföldön egy családnál vagy egy külföldi diákot fogadhatnak be az otthonukba. Egy ilyen program az állandó nyelvhasználat miatt nagyot lendíthet a gyerekek nyelvtudásán.

Mindezek alapján láthatjuk, hogy a nyelvtanulás már a kisiskolásoknak is a mindennapjaik része. Ám a gyerekek – hacsak nem nyelvi tagozatos vagy kéttannyelvű iskolába járnak – jellemzően csak heti kettő-négy órában foglalkoznak egy idegen nyelvvel iskolai keretek között, ami lássuk be, a legtöbbször nem elegendő egy közép vagy felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséhez. 

Pedig a nyelvi érettségi, ami akár a nyelvvizsgát is kiválthatja kötelező, ezt a tudásszintet tehát minden 18 éves diáknak el kell érnie legalább egy idegen nyelvből. Egy 40%-os emelt szintű nyelvi érettségi ugyanis alapfokú, a 60%-os teljesítmény pedig középfokú komplex nyelvvizsgát jelent gyermekünknek. 

Éppen ezért a legtöbb esetben az iskolai kereteken túl is érdemes fejleszteni gyermekünk nyelvtudását. Ma már szerencsére számos különböző lehetőség áll a rendelkezésünkre, így minden gyermek megtalálhatja a számára leghatékonyabb tanulási módszert.

Mitől függ, hogy mennyi idő megtanulni egy nyelvet?

A különböző nyelvtanulási módszerek bemutatása előtt nézzük meg, mely kérdéseket érdemes tisztázni, hogy pontosabb képet kapjunk arról, mennyi időbe telik megtanulni egy idegen nyelvet gyermekünknek.

Fontos tisztázni, hogy:

  • mikor érdemes elkezdeni a tanulást,
  • mennyi ideje van rá gyermekünknek,
  • melyik nyelvet szeretné elsajátítani,
  • tanul-e korábban más nyelvet
  • és végül azt is, hogy milyen céljai vannak az adott nyelvvel.

Nézzük is meg ezeket a kérdéseket részletesebben is!

Hány évesen érdemes elkezdeni a nyelvtanulást?

A kérdésben, hogy mikor érdemes elkezdeni egy új nyelvvel megismertetni a kicsiket, gyakran alakul ki parázs vita a szülők között. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy a szakértők, nyelvtanárok között sincs teljes egyetértés a témában.

Van, aki szerint érdemes minél hamarabb, akár csecsemő korban megismertetni a piciket az anyanyelv mellett egy idegen nyelvvel is. Így sokan külföldi rajzfilmeket nézetnek egészen apró gyermekeikkel, hogy a beszéd tanulással párhuzamosan sajátítsák el a második nyelvet.

Mások arra esküsznek, hogy hároméves kortól érdemes játékosan – mondókákkal, énekekkel – fokozatosan megismertetni a gyerekeket az angol, vagy német nyelvvel. Ilyenkor ugyanis még rendkívül fogékonyak az idegen nyelvekre, miközben az anyanyelvet már valamelyest elsajátították. A játékosság pedig segíthet a piciknek, hogy ne érezzék ezt feladatnak, így tulajdonképpen észrevétlenül válik természetessé számukra két nyelv ismerete.

Egy harmadik tábor szerint később, 10–11 éves korban érdemes csak elkezdeni a nyelvtanítást, amikor a gyerekek már magabiztosan tudnak írni, olvasni az anyanyelvükön. A legtöbb nyelvtanár egyetért, hogy ebben a korban már mindenképpen érdemes elkezdeni az idegen nyelvi képzést a gyerekeknél, ha azt szeretnénk, hogy anyanyelvi szinten sajátítsa el az új nyelvet.

Egy amerikai kutatás eredményei szerint az emberi elme 17–18 éves korig nagyon hatékony az idegennyelv-tanulásban. Vagyis eddig tart a kritikus időszak, amíg az agy képes hatékonyan magába szívni egy idegen nyelvet. A magas szintű nyelvtudáshoz ugyanakkor érdemes évekkel korábban elkezdeni ismerkedni egy új nyelvvel.

Mindkét “tábor” álláspontjában találhatunk igazságot, érdemes tehát ezeket megfontolni, de saját meggyőződésünk alapján dönteni arról, mikor kezdjük gyermekünk idegennyelvi oktatását.

Mennyi időt tud rászánni a gyermek?

Ahhoz, hogy gyermekünk nyelvtudása aktív legyen, érdemes minden nap foglalkozni egy kicsit a tanulással. Szerencsére vannak  olyan otthoni tanulási lehetőségek, amivel napi szinten is foglalkozhat gyermekünk az idegen nyelvvel. A következő fejezetben ezekről részletesen is írunk, de már itt érdemes megemlíteni néhányat. 

Ilyen lehet például, ha gyermekünk egy könyvet idegen nyelven olvas el, vagy a filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal nézi meg, nem szinkronizálva. A lényeg, hogy úgy is tanulja a nyelvet hogy az közben szórakozás is.

Fontos, hogy gyermekünk motivációja és nyitottsága megmaradjon az idegen nyelvek iránt. Nem érdemes tehát túlzsúfolni a napirendjét nyelvórákkal, mert az idegen nyelv megszerettetése helyett könnyen az ellenkezőjét érhetjük el.

Melyik nyelvet érdemes megtanulni?

Ahogy azt már korábban is írtuk, iskolai keretek között általános iskolában leggyakrabban az angol vagy német tanulása közül választhatunk. Az egyéb nyelvek, mint a francia, olasz vagy spanyol csak később, a gimnáziumi évek során kerülhetnek be az órarendbe második nyelvként.

Ez tehát némiképp előre meghatározza, hogy melyik nyelv lesz az, amivel elsőként találkozhat egy gyermek. Mivel napjainkban az angol nyelv ismerete szinte minden munkakörben alapkövetelménynek számít, ezért kifejezetten hasznos ezt választani a kicsik számára. Hasonlóan bevett a német tanulása is, hiszen mindkettő olyan nyelv, amelyet hazánkban számos multinacionális cég megkövetel a dolgozóitól.

Mivel ma már szinte minden munkakörben alapkövetelmény az angol nyelv ismerete, először ezt érdemes megtanítani a gyermekeknek.

Az angol nyelvtudás már szinte mindenhol alapkövetelmény, így igazán hasznos ezt választanunk gyermekünknek.

A második nyelv választásakor pedig érdemes hazánk gazdasági, földrajzi vagy politikai kapcsolatait is figyelembe véve dönteni. Nézzük meg röviden, mely nyelvek kerülnek szóba ezek alapján.

Az angol és német mellett kiemelten fontos nyelv régiónkban a francia, hiszen ez nem csak az EU intézményeinek egyik hivatalos nyelve, de kaput nyit Afrika számos országa felé is. Emellett népszerű itthon az olasz nyelv tanulása is, amely bár nem olyan széles körben elterjedt, Olaszország közelsége és lehetőségei miatt fontos lehet a későbbi munkavállalás szempontjából. 

Nem nyúlhatunk mellé, hogyha az angol mellett valamely másik világnyelvet választjuk gyermekünknek második nyelvként. Így megfontolandó lehetőség lehet a mandarin, spanyol, arab, portugál, vagy orosz nyelv. Ezek a legnagyobb számban beszélt nyelvek a Földön, ezért munkavállalás szempontjából a legjobb választásnak számítanak a szakértők szerint

Nem olyan széles körben ismert, mégis a statisztikák szerint a későbbi fizetés szempontjából 20-30 százalékos többletet jelenthet egy skandináv nyelv ismerete is. 

Fontos kiemelni, hogy egy adott nyelv kiválasztása gyermekünk számára az életpályáját meghatározó tényező lehet. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, melyik nyelvet választjuk: érdemes alaposan átgondolni, és közösen hozni meg a döntést. 

Tanult-e már korábban másik nyelvet?

Hogy az első idegen nyelvet mennyi idő alatt sajátítja el valaki, az több tényező függvénye. Egyrészt függ attól, hogy mennyi időt tud rászánni a gyermek, másrészt pedig a választott nyelv nehézségétől is. Vannak ugyanis nyelvek, amelyek elsajátítása sokkal több ráfordított időt igényel (pl. japán, koreai), mint másoké (pl:angol, német).

Ha viszont a kiválasztott nyelv nem az első idegen nyelv lenne gyermekünk számára, akkor a tanulási sebességet nagyban befolyásolja, hogy az elsőhöz hasonló nyelvet választott-e csemeténk. Jóval könnyebb ugyanis egy azonos nyelvcsaládba tartozó nyelvet megtanulni, hiszen ebben az esetben nem csak a szavak hasonlóak, hanem a nyelvtani szerkezetek és a szóképzés is. 

Egy amerikai kutatás öt kategóriába sorolta a nyelveket aszerint, hogy az angol nyelv után hány óra ráfordítással lehet anyanyelvi szinten megtanulni. Azt találták, hogy a leggyorsabban (5-600 óra tanulás) az észak-germán (skandináv) és az újlatin (francia, olasz, spanyol stb.) nyelveket lehet elsajátítani, a legtöbb energia befektetést (2200 óra) pedig az arab, kínai, koreai nyelvek igénylik.

Mik a céljai az adott idegen nyelvvel? (Egyáltalán van-e célja?)

Egy óvodás vagy kisiskolás még nem feltétlenül tud célt meghatározni, hiszen vagy iskolai órarend kötelezi vagy szülő íratja be valamilyen játékos nyelvórára. Persze az sem kizárt, hogy egy mese vagy barátok hatására megtetszik egy nyelv egy kisiskolás gyerkőcnek, amit szívesen megtanulna. Ilyenkor fontos, hogy támogassuk és játékos formában – például gyerekeknek készült telefonos applikációval – találkozhassanak az adott nyelvvel.

Későbbiekben – akár 12-14 éves kortólmotiválhatja a gyerekeket az, hogy egy erős nyelvi tagozatos gimnáziumba felvegyék. Gimnáziumban hajthatja előre a nyelvvizsga vagy az érettségi, esetleg egy érettségi utáni külföldi munkalehetőség.

Emellett a középiskola alatt már számos lehetőség van külföldi csereprogramokon való részvételre, vagy épp másik országban való nyári munkavállalásra, ami nem csak nyelvtanulás szempontjából hasznos, hanem hatalmas élmény is a fiatalok számára. 

Sokan szívesen kihagynak egy évet az egyetem előtt, amit külföldi munkavállalással – például bébiszitterkedéssel – töltenek. Így tovább fejlesztik nyelvtudásukat és tapasztalatokat szerezhetnek egy másik országban, mielőtt belevágnak a felsőfokú tanulmányaikba.

Egyetemi évek alatt pedig motiválhatja fiatal felnőtt gyermekünket az, hogy ösztöndíjjal külföldi felsőoktatásban vegyen részt, vagy később egy másik országban vállaljon munkát.

A célok tehát széles skálán mozoghatnak, az ugyanakkor fontos, hogy a gyermekünk egy bizonyos kor felett megtalálja a saját terveit, ami hajtja őt a tanulásban. Egy ráerőltetett céllal ugyanis könnyen kiirthatunk belőle minden motivációt.

Milyen módszerekkel és milyen áron tanulhatja meg gyermekünk az adott idegen nyelvet?

Most, hogy átgondoltuk a fenti kérdéseket, érdemes megismerni a különböző nyelvtanulási lehetőségeket. Ma már szerencsére számos módszer közül választhatunk, ami időben, technikában és anyagilag is eltérő, így mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelőt.

Magántanár

Magántanárhoz leginkább egy már meglévő alap tudással kezdenek el járni a fiatalok, mondjuk iskolai nyelvórák mellett, ha a kitűzött cél egy intenzívebb vagy személyre szabott nyelvi fejlesztést igényel. Ilyen lehet például, ha nyelvvizsgázni szeretne gyermekünk, esetleg külföldön szeretne tanulni, dolgozni fél, vagy egy évig. De természetesen olyan is előfordul, hogy valaki kizárólag magántanárral tanul meg egy idegen nyelvet az alapoktól egészen a nyelvvizsgáig.

Ennek a nyelvtanulási formának nagy előnye, hogy a tanár kizárólag gyermekünk tudásszintjének megfelelő feladatokat ad, az ő céljait támogatja, így nem kell másokhoz alkalmazkodnia.

Egy magántanárnál gyermekünk nagyobb figyelmet, intenzív és személyre szabott nyelvi feljelsztést kaphat.

Érdemes magántanárhoz járatni csemeténket, ha igazán intenzív és személyre szabott oktatásra van szüksége a későbbi tervei miatt.

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az online nyelvórák, akár magyar, akár anyanyelvi tanárral. Utóbbi elsősorban a kommunikációs készséget fejleszti az adott nyelven. Kifejezetten előnyös lehet néhány ilyen alkalom például külföldi munkavállalás előtt is, ahol a nyelvgyakorlás mellett, akár az adott nemzet szokásairól, lakhatási vagy munkavállalási lehetőségeiről is informálódhatunk.

Természetesen az előnyök mellett hátrányai is lehetnek ennek a nyelvtanulási formának. Előfordulhat például, hogy gyermekünket feszélyezi, ha csak egyedül van a tanárral és minden figyelem rá hárul. Ebben az esetben nem biztos, hogy ezzel a módszerrel érhetjük el a legjobb hatást.

Emellett sokaknak a csoportdinamika is hiányozhat, a nyelvtanulás során ugyanis számos esetben jobban megragadnak a nyelvtani szabályok, vagy épp a kifejezések, hogyha több emberrel közösen gyakoroljuk ezeket. 

Hátránya lehet az is, hogy egyéni órákról lévén szó, az ár jellemzően magasabb, mint egy nyelviskolában. Egy 45-60 perces alkalom ugyanis átlagosan 4000 forint privát magántanárnál, míg nyelviskolákban az egyéni alkalmak ennél drágábbak – akár 5-6000 forintba is kerülhet 45 perc. 

A kitűzött cél függvényében akár heti két-három alkalom is szükséges lehet. Ez tehát heti 8-12.000 forint, havi szinten pedig akár 32-48.000 forint is lehet. Ezt az összeget pedig nem biztos, hogy minden család ki tudja gazdálkodni, különösen két-három gyermek esetében.

Nyelviskolai csoportos kurzus

Ma már jellemzően a nyelviskolai kurzusok is rugalmasabbak, mint 10-15 évvel ezelőtt. Nem kell tehát feltétlenül egy csoporttal végigülni a teljes tanfolyamot, hanem gyermekünk a nyelvtudása szintjének megfelelő, bármelyik kurzusba becsatlakozhat attól függően, hogy mikor mennyi ideje van erre, és a kitűzött céljához milyen intenzitású nyelvtanulásra van szüksége. (Persze továbbra is vannak fix csoportokkal induló kurzusok, ha ilyet szeretne gyermekünk.)

További előnye lehet, hogy gyermekünk kisebb vagy nagyobb csoportban fejlesztheti tudását, így a társai motiválhatják is a tanulásra, felkészülésre. Azoknak a gyerekeknek tehát, akikben erős a versenyszellem, előnyére válhat ez a módszer.

Ugyanakkor egy nagyobb – 5-8 fős – csoport esetén a tanár figyelme már erősen megoszlik, így kevesebb tényleges figyelem juthat gyermekünk hibáira, elmaradására, vagy erősségeire.

Árak tekintetében, ahogy azt már fentebb említettük, itt alacsonyabb óradíjakkal találkozhatunk. Ennek pontos összege több tényező függvénye:

  • Minél magasabb óraszámú kurzuson vesz részt gyermekünk, annál kedvezőbb árakkal találkozhatunk
  • Minél magasabb a csoportlétszám, annál olcsóbb a tanfolyam ára. Itt fontos megjegyezni, hogy a nyelviskolák nagy része nem indít nyolc-tíz főnél magasabb létszámú csoportokat, de nem is indul el a csoport bizonyos létszám alatt
  • Minél intenzívebb a kurzus (például heti 5 napos), annál alacsonyabb árakkal találkozhatunk
  • Személyes oktatás esetén magasabb árakkal számolhatunk, mint online keretek között.

Láthatjuk tehát, hogy a kérdés összetett, de átlagosan egy magasabb óraszámú kurzus (30 alkalom felett) esetén létszámtól függően 2000 és 3500 forintos óradíjjal számolhatunk személyes oktatás esetében. Online kurzusoknál pedig ennél átlagosan 1000 forinttal kevesebbet kell fizetni óránként.

Intenzitás tekintetében pedig igen széles palettát mutatnak a nyelviskolák. Választhatunk intenzív, kettő-négy hetes 100 órás vagy félintenzív 50 órás tanfolyamot gyermekünknek – például, ha egy új nyelvet szeretne gyorsan elsajátítani. Ugyanakkor olyan kurzus is létezik, ahol rugalmasan, a saját céljainak, időbeosztásának megfelelő időközönként járja le az előre meghatározott óraszámot.

Külföldi nyelvi kurzus

Talán az egyik leghatékonyabb módja egy idegen nyelv elsajátításának, ha külföldön veszünk részt nyelvi kurzuson. Hiszen akkor rá vagyunk kényszerítve, hogy azon a nyelven értessük meg magunkat, amely országban vagyunk. Ezt használja ki több nyelviskola és cég is, amelyek külföldi nyelvtanfolyamokat szerveznek különböző korosztálynak, különböző időtartamra.

Talán az egyik leghatékonyabb módja egy idegen nyelv elsajátításának, ha külföldön veszünk részt nyelvi kurzuson. Hiszen akkor rá vagyunk kényszerítve, hogy azon a nyelven értessük meg magunkat, amely országban vagyunk. Ezt használja ki több nyelviskola és cég is, amelyek külföldi nyelvtanfolyamokat szerveznek különböző korosztálynak, különböző időtartamra.

A legtöbb helyen 15-16 éves kortól 25 éves korig elérhetőek ezek a táborok, és egytől akár hat-hét hetes hosszúságúak lehetnek. De találhatunk több hónapos, akár egy éves külföldi tanfolyamokat is.

Az ilyen kurzusok ráadásul nemcsak az anyanyelvi tanárok miatt lehetnek hatékonyak, hanem azért is, mert számos szabadidős programot, szórakozási, ismerkedési lehetőséget nyújtanak, ahol a világ minden tájáról érkező hasonló korú fiatalok, akár hosszú távú barátságokat is köthetnek. Ez pedig további lehetőségeket rejt a nyelv gyakorlására, utazásokra.

Hátránya lehet ugyanakkor, hogy ezt akkor érdemes “bevetni”, ha már van egy alap nyelvtudása gyermekünknek. Egy külföldi nyelviskolában bár vannak kedzőknek szóló tanfolyamok is, könnyebb a gyors fejlődés, ha az alapszintű nyelvtudás már megvan. Arról nem is beszélve, hogy gyermekünknek is igen nagy szorongást és feszültséget okozhatna, ha minimális nyelvtudással kellene egyedül helytállnia egy idegen országban. 

Nehézség lehet továbbá, hogy nem minden gyermek érzi elég bátornak vagy erősnek magát ahhoz, hogy egyedül elutazzon egy teljesen idegen országba egy, vagy több hétre. Így, ha például kiskorú gyermekünket szeretnénk beíratni egy külföldi nyelvtanfolyamra, érdemes alaposan átbeszélni a lehetőségeket. Megfontolható, hogy egy-két barátjával közösen utazzon, ám ez azt a veszélyt is magában rejti, hogy nincs rákényszerülve az idegen nyelv használatára.

További hátránya lehet ennek a nyelvtanulási módszernek, hogy a többi alternatívához képest meglehetősen borsos ára van. Máltán egy hét például 168.000-270.000 forint között mozog, az Egyesült Államokban 280.000 forint és 450.000 forint közötti összegért tanulhat angolul gyermekünk. Franciaországban 196.000 forint és 305.000 forint között mozog egy egyhetes tanfolyam, míg egy németországi tanfolyamért 220.000-320.000 forintot is ki kell fizetnünk. Kínába pedig 250.000-270.000 forintért utazhat gyermekünk egy hétre nyelvet tanulni.

A külföldi nyelvtanfolyamok a konkrét nyelvi órákon kívül számos szabadidős programot is tartalmazhatnak, plusz hozzá kell számolni az utazás és a szállás költségét is. Ez utóbbiak típusában is jelentős eltérések lehetnek – családoknál, kétágyas vagy több ágyas kollégiumi szobákban – amik nagyban befolyásolják a végösszeget.

Otthoni tanulás

Az otthoni nyelvtanulás leginkább kiegészítésnek lehet jó választás, egy magántanár vagy csoportos kurzus mellett. Az otthoni gyakorlás, mindennapi találkozás az idegen nyelvvel ugyanis nagyban hozzájárul a kitűzött cél gyorsabb eléréséhez.

Ilyen eszköz lehet például, ha az adott nyelven néz filmet gyermekünk. Eleinte lehet magyar, később az adott nyelvre állított felirattal. Így a kevésbé érthető szavakat nem csak hallja, de olvasni is tudja, ami ezáltal még jobban rögzül. Ha pedig már igazán jól ismeri az adott idegen nyelvet, akár felirat nélkül is nézheti kedvenc filmjeit, így szórakozva gyakorolhat.

A magántanár vagy nyelviskola mellett kiegészítésként mindenképpen érdemes otthon is tanulni.

Ha otthon is gyakorolja a nyelvet gyermekünk, az sokat segít a kitűzött cél mihamarabbi elérésében.

Egy másik kiváló otthoni módszer az idegennyelvű könyv olvasása, aminek segítségével szintén szórakozva tanulhat új szavakat gyermekünk. Ha pedig hallgatni szeretne valamit, akkor hatásos lehet, ha külföldi podcastokat, beszélgető műsorokat hallgat például kedvenc előadóival, színészeivel, zenészeivel. Léteznek kifejezetten a nyelvtanulás céljából létrehozott, ingyenesen elérhető podcastok, amelyek keretében lassítva, többször is meghallgatható az adott szövegrészlet, nagyban segítve a megértést. 

Ezek nehézsége, hogy leginkább akkor hatásosak, ha gyermekünk már magasabb szinten beszéli az adott nyelvet. Ez a néhány otthoni módszer ugyanis leginkább a nyelvtudás, a szókincs fejlesztésére lehet kiváló eszköz.

Vannak ugyanakkor különböző nyelvtanulást segítő appok is, amelyek akár a nulláról is elindíthatják gyermekünket egy idegen nyelv elsajátításának útján. Ilyen program például a népszerű Duolingo, amellyel akár napi 5-10 percet is gyakorolhatja a nyelvet gyermekünk 8-10 éves korától kezdve. Ezek az appok tehát a kezdőknek lehetnek jó technikák,  de komolyabb nyelvtudásra nem érdemes számítani.

Összességében ugyanakkor azt mondhatjunk, hogy kizárólag otthon, filmekkel, könyvek olvasásával vagy különböző nyelvi appok használatával meglehetősen nehéz és időigényes feladat felkészülni mondjuk egy nyelvvizsgára. Különösen a beszédkészség fejlesztése szenvedhet hiányt ebben az esetben, tehát mindenképp szükséges mellette kiegészítő oktatásban részt venni. 

Mit mutatnak a konkrét számok

A továbbiakban bemutatjuk, hogy mennyi ideig tart és mennyibe is kerül egy gimnazistának (nevezzük Péternek) elsajátítani egy második idegen nyelvet, az olaszt. Péter már megszerezte első nyelvvizsgáját angol nyelvből, és heti 2-3 órát tud olasz tanulásra fordítani. 

Azért, hogy pontos képet kapjunk egy idegen nyelv elsajátításának összegéről, példánkban Péter csak magánúton tanul olaszt. Péter célja olaszból is egy középfokú nyelvvizsga, ám ezt a nyelvet korábban nem tanulta sem iskolában, sem máshol, tehát az alapoktól kell kezdenie a tanulást.

A két leggyakoribb formája a nyelvtanulásnak a magántanár, illetve a nyelviskolai nyelvtanfolyam, ezért bemutatjuk, hogy ezen esetekben hány évig kell különórára járni és milyen mélyen kell egy szülőnek a zsebébe nyúlnia.

Péter nyelviskolai tanfolyamok után nyelvvizsgázik

Péter 16 éves gimnazista, akinek az iskola mellett több különórája is van, így a tanítás után már nem sok ideje van nyelvórákra járni. Mivel az olasz nyelvet nagyon megszerette egy nyaralás során, ezért mindenképpen szeretett volna időt szakítani arra, hogy elsajátíthassa, és idővel ebből is szerezzen egy középfokú nyelvvizsgát.

Egy kis internetes keresgélés után talált is egy nyelviskolát, ahol szombat délelőttönként vannak 3 órás kurzusok. Ez időben megfelelt Péter időbeosztásának, ráadásul az alapoktól egészen a nyelvvizsgáig készítik fel a diákokat különböző szintű, 30 órás kurzusok keretében. Ennek kurzusonkénti ára 50.000 forintba kerül.

Péter által választott nyelviskolában 10 hetesek a kurzusok, amiből 18-at kell végigjárnia, hogy nyelvvizsgázni tudjon. Harminc órás kurzusokkal számolva ez tehát azt jelenti, hogy 180 hét alatt érheti el Péter a célját, vagyis összesen 3,5 év alatt szerezheti meg a nyelvvizsgát olaszból, heti három órás kurzussal, illetve az ezt kiegészítő otthoni tanulással.

Mindez anyagilag tehát azt jelenti, hogy 18×50.000 forint, vagyis összesen 900.000 forint, amíg három és fél év alatt Péter eljut a nyelvvizsga szintű tudásig. Természetesen vannak nyelviskolák, ahol ennél valamivel olcsóbban és olyanok is, ahol picit drágábban indítanak kurzusokat, de átlagosan ezekkel az árakkal lehet számolni.

Ez a közel egymillió forint ugyanakkor csak a belépő a nyelvvizsgához. Sokan ilyenkor még egy intenzív, kifejezetten nyelvvizsgára felkészítő egyéni vagy kiscsoportos kurzust is elvégeznek, ami időben jellemzően egy hónap lehet, az ára pedig legalább 30-40.000 forint között mozog.

Ha pedig az összegekről van szó, akkor természetesen nem felejtkezhetünk el a nyelvvizsga költségeiről sem. Ennek pontos díja nagyban függ a nyelvvizsga típusától és a nyelvtől is. Átlagosan mégis azt mondhatjuk, hogy 30.000 és 36.000 forint közötti összeget kell kifizetnünk.

Mennyi tehát a teljes összeg a hétvégi tanfolyam esetén? A fentieket összeadva azt láthatjuk, hogy Péter 3,5-4 év alatt érheti el a középszintű nyelvvizsgához szükséges olasz nyelvtudást. Ha heti 3 órás kurzuson vesz részt, ami összesen 980.000 forint, vagyis majdnem egymillió forint kiadást jelent. Ha pedig mindezekhez hozzáadjuk még a tankönyvek, illetve a nyelvvizsga árát is, akkor több mint egymillió forinttal számolhatunk a teljes tanulási időszak alatt.

A különböző nyelviskolák ugyanakkor nagyon széles skálán mozognak a nyelvoktatás intenzitását illetően. Léteznek ugyanis olyan kurzusok is, ahol 4-6 hónap alatt napi 5 órás kurzusokkal az alapoktól el lehet érni a közép vagy akár felsőfokú nyelvvizsgához szükséges tudást is.

Jellemzően a nyelviskolák kedvezményekkel díjazzák az intenzíven tanulókat, ezt ugyanakkor a legtöbb diák nem tudja megtenni tanulás mellett. Ha viszont például érettségi után nem veszik fel gyermekünket az egyetemre, akkor egy új nyelv elsajátítása kiváló lehetőség lehet az újabb felvételi idejéig. Ebben az esetben ugyanis jellemzően félmillió forintért már el is érheti gyermekünk a nyelvvizsga célt. 

Az intenzív kurzus esetén tehát nagyjából 550-600.000 forintra kell számítanunk, ami magába foglalja a vizsgadíjat és könyveket. Ez kicsit több, mint a fele a korábban bemutatott összegnek, tehát anyagilag jobban járunk az intenzív kurzussal. Ebben az esetben viszont ezt az összeget sokkal rövidebb idő alatt kell előteremteni gyermekünk számára.

Péter magántanárral tanul olaszul

Nézzük most meg azt az esetet, amikor Péter nyelviskola helyett azt választja, hogy egyéni órákon, magántanárral tanul meg olaszul. Mivel ebben az esetben sincs sok ideje iskola és az egyéb elfoglaltságai mellett, ezért csak heti egy alkalommal egy órát tud nyelvtanárhoz járni.

Mivel az egyéni alkalmakon Péter a saját fejlődési ritmusában tanulhat, nem kell másokhoz, sem kurzus tematikához alkalmazkodnia. Ez pedig jelentősen csökkentheti a cél eléréséhez szükséges időt. Ahogy azt már írtuk is, a szakemberek szerint 500 óra alatt lehet megtanulni a nulláról – magabiztos angol tudás mellett – latin, skandináv, francia nyelveket, így az olaszt is.

Ez tehát heti egy tanórával és még egy felkészülési órával Péter számára azt jelenti, hogy a nyelviskolához hasonlóan 3,5 év alatt tudja elsajátítani a nyelvet, ha minden héten rendszeresen jár órára. Ha viszont beleszámoljuk a szüneteket is, akkor inkább négy évvel érdemes számolni.

Kalkulációnk során azt vesszük alapul, hogy Péter az 500 munkaórának csak a felét tölti magántanárral, a másik felét egyéni felkészülésre fordítja. 

Ahogy azt már korábban írtuk, átlagosan 4000-5000 forintos óradíjjal számolhatunk magántanár esetében. Ez tehát 250 óra esetén 1 millió és 1,25 millió forint közötti összeget jelent. Erre az összegre jön rá még a nyelvvizsga 30-36.000 forintos összege és a tankönyvek költsége, ami összesen 10-15 ezer forint körüli összeget jelent pluszban.

Természetesen Péter motivációján és elszántságán sok múlik. Ha például napi szinten tud legalább fél órát az olaszra fordítani például valamilyen olasz tanulást segítő applikációval, később pedig videókkal, podcastokkal, akkor egyrészt rövidebb idő alatt is elérheti a célját és gyorsabban haladhat a nyelvtanárral is. Ez pedig akár súlyos százezrekkel is csökkentheti  a nyelvtanulás költségeit.

Érdemes felkészülni

Összességében tehát azt mondhatjuk, hogyha gyermekünk kizárólag magánúton szeretne megtanulni egy idegennyelvet iskola mellett, heti 1-3 óra ráfordítással, akkor az mindent összevetve több mint egymillió forint kiadást jelent akár magántanárral, akár nyelviskolában tanulva éri el a célját.

Ezt az összeget persze nem egyszerre kell előteremteni, hiszen 3-4 évre oszlik el, ami 250-350.000 forint éves többletkiadást jelent, vagyis átlagosan havi 20-30.000 forintot. 

Ugyanakkor nem biztos, hogy minden család nélkülözni tud ekkora költséget havi szinten a költségvetéséből, különösen egy többgyermekes családban. Ha pedig beleszámítjuk az egyéb különórák, ruházkodás, étkezés, szórakozás, zsebpénz költségét, amit gyermekünkre egy év alatt költünk, akkor ez az összeg lehet, hogy még inkább megterheli sok család pénztárcáját.

Érdemes tehát előre gondolkodni, és valamilyen megtakarításban gyermekünk óvodás, kisiskolás korától, vagy akár születésétől kezdve félretenni kisebb-nagyobb összeget erre a célra. Így tinédzser korában, amikor aktuálissá válik egy nyelvvizsga megszerzése, már nem okoz komolyabb anyagi nehézséget a család számára ez a kiadás. 

Ön is gyermek-megtakarítás indításán gondolkodik?

Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!

Ismerje meg a lehetőségeit

Érdemes ugyanakkor alaposan utánajárni, hogy milyen megtakarításba tesszük a gyermekünk nyelv tanulására szánt pénzt. Hiszen vannak olyan típusok, amiknél a futamidő szigorú szabályokhoz van kötve, így például gyermekünk 18 éves kora előtt nem is férhetünk hozzá a pénzhez.

Célravezető tehát a nyelvtanulási céllal elindított megtakarítást olyan helyen gyűjteni, ami rugalmas hozzáférést biztosít. Ennek megtalálása ugyanakkor laikus szülőként nem könnyű, hiszen számos lehetőség közül választhatunk, amelyek mindegyikének vannak előnyei és hátrányai egyaránt. 

Azért, hogy a család számára a lehető legjobb döntést hozhassuk meg, érdemes független pénzügyi tanácsadó segítségét kérni, akik személyre szabottan, a célokat, anyagi hátteret, félretenni kívánt összeget megismerve mutatják be a számunkra legjobb megtakarítási lehetőségeket.