A mai világban közel sem egyszerű kisgyermekes szülőnek lenni, hisz egy csöppség élete első éveiben folyamatosan igényli a szülői jelenlétet, ugyanakkor az édesanyának és az édesapának a gyereknevelés anyagi oldalát is biztosítania kell.
Sajnos ma már nem olyan világot élünk, ahol az apa egyedüli keresete bőven elég a család fenntartásához, így az anya otthon tud maradni a gyerekekkel, amíg el nem érik legalább az óvodás kort. Ráadásul az édesanya minél hosszabb időre esik ki a munkából, annál nehezebb lesz visszatérnie később a munkaerőpiacra, esetleg tovább építeni a karrierjét. Hisz a legtöbb nő nem csak családanya szerepet vállal, hanem a munka világában is ugyanúgy szeretne érvényesülni.
Habár manapság már egyáltalán nem szokatlan bölcsődébe vinni egy kisgyermeket, az állami intézményekbe nehéz bekerülni, a magánbölcsődék költségei viszont sok esetben túlságosan megterhelhetik a családi kasszát. A bébiszitterek pedig igen magas óradíjakkal dolgoznak, így általában ez a megoldás is csak alkalmi jelleggel jöhet szóba.
Az anyagiak mellett az is tény, hogy lelkileg is igen megterhelő a szülőknek egy “vadidegenre” bízni a 3 év alatti kicsi gyermeket, különösen az egész napos munkaidő alatt, tehát hosszú órákra.
Kézenfekvő megoldásnak tűnik ilyen esetben a nagyszülők segítségét kérni. Azonban előfordulhat, hogy a nagyszülők még nem érték el a nyugdíjas kort, így ők is teljes munkaidőben dolgoznak, a munkából való kiesés pedig számukra is anyagi problémát jelentene.
Erre nyújthat megoldást a nagyszülői GYED, ami azonban csak nemrég került bevezetésre, így a többség számára igen sok a kérdés a támogatással kapcsolatban. Mit jelent a nagyszülői GYED és ki igényelheti? Milyen hosszú időtartamra vehető fel és mekkora összeget kaphatunk? Hogyan és hol kell igényelni? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.
A nagy dilemma: ki vigyázzon a kisgyermekre?
Egy kisbaba érkezése minden család számára hatalmas öröm. Nem lehet azonban elsiklani afelett sem, hogy egy gyermeknek nem csak szeretetre és törődésre van szüksége, hanem ruhákra, pelenkára, babákra fejlesztett kozmetikumokra, tápszerre, bébiételre… és még hosszan lehetne folytatni a sort.
A gyermeknevelés tehát jelentős költségekkel jár, ezért az újdonsült szülőknek az anyagiakról is gondoskodnia kell. A gyermeket vállaló szülők zöme azonban a húszas-harmincas éveiben jár, vagyis pont abban az életkorban, ami a karrierépítés szempontjából is kulcsfontosságú.
A nagyszülői GYED-nek számos előnye van, ám számos feltételnek is meg kell felelni az igényléskor.
Ebben az időszakban ezért sok fiatal anyát nehezen érint a munkából való hosszabb kiesés. Az otthon töltött évek után meglehetősen nehéz újra visszailleszkedni a munka világába, főleg, ha valaki olyan területen dolgozik, amely dinamikusan fejlődik, és ez idő alatt is számos változás történik. Hogyha pedig új munkahely után kell nézni, akkor sok munkáltatónál sajnos a kisgyermekes anyukák eleve hátrányból indulnak.
Szerencsés esetben azonban akad a családban egy olyan nagyszülő, aki a közelben él, és szívesen vállalja a kisgyermek felügyeletét. Elképzelhető, hogy bár az említett nagyszülő még nem vonult nyugdíjba, számára már kevésbé fontos a karrier. Ez esetben kézenfekvő megoldásnak tűnhet, ha ő marad otthon a kicsivel, és ehhez igényli a nagyszülői GYED-et.
Ez több szempontból is előnyös lehet:
- a szülőknek nem kell kiesniük a munkából
- a gyermeket nem kell kiszakítani a megszokott környezetéből, és idegenek felügyeletére bízni, hanem egy családtag vigyáz rá, akár saját otthonában
- a nagyszülő sem marad bevétel nélkül
Habár mindez egyszerűnek tűnik, azonban a nagyszülői GYED-nek számos feltétele van, amit teljesítenie kell mindazoknak, akik szeretnék igénybe venni a támogatást. A kritériumok egy része pedig nem csak a nagyszülőre, hanem a szülőkre is vonatkozik, így az igénylés nem várt bonyodalmakba ütközhet.
Fontos aláhúzni azt is, hogy ez a konstrukció nem mindenkinek éri meg. Egy magasabb fizetés esetén például a nagyszülőnek drasztikusan csökkenhet a bevétele. De az is előfordulhat, hogy nehezen tudna az ellátás megszűnése után ismét munkába állni. Fontos tehát minden szempontot mérlegelni.
Hogy tisztán lássunk, a továbbiakban áttekintjük, milyen kiknek milyen követelményeket kell teljesíteni ahhoz, hogy a család számára lehetővé váljon a nagyszülői GYED igénybevétele.
Mit jelent a nagyszülői GYED?
Mielőtt rátérnénk a nagyszülői GYED sajátosságaira, a témában kevésbé járatos olvasóink kedvéért nézzük meg röviden, hogy általánosságban mit kell tudni a GYED-ről.
A GYED, azaz Gyermekgondozási Díj egy olyan pénzbeli ellátás, amely a gyermekvállaláshoz nyújt anyagi segítséget az egészségbiztosítás keretében. A 2020-as törvénymódosításig csak a szülők vehették igénybe. A tévhitekkel ellentétben nem azonos az alanyi jogon járó gyermekgondozási segéllyel (vagyis a GYES-sel), ugyanis érvényes társadalombiztosítási jogviszony szükséges hozzá.
Tehát a GYED-re csak akkor vagyunk jogosultak, ha teljesítjük a társadalombiztosítás pénzbeli és egészségügyi ellátásához való jogosultság feltételeit, például munkaviszonyban állunk, vállalkozók, vagy mezőgazdasági őstermelők vagyunk.
A GYED-et a szülőkön felül igényelhetik a felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló hallgatók (ezt nevezik diplomás GYED-nek), illetve 2020. január 1-től már a nevelőszülők, illetve a nagyszülők is.
A GYED összegét mindig a jövedelem alapján állapítják meg, azaz minél magasabb a fizetésünk, annál több GYED-re leszünk jogosultak (amíg el nem érjük a felső összeghatárt). Az ellátás a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól a gyermek 2 éves koráig jár, ikrek esetében 3 éves korig.
E rövid bevezető után pedig térjünk át a nagyszülői GYED-re, nézzük meg a legfontosabb feltételeket, a várható összegeket és az igényléssel kapcsolatos tudnivalókat.
A nagyszülői GYED feltételrendszere
A nagyszülői GYED a Családvédelmi akcióterv részeként került bevezetésre 2020. januárjától. A célja azon – még dolgozó – nagyszülők támogatása, akik készek vigyázni az unokájukra, hogy a kicsi szülei ne essenek ki a munkából, ugyanakkor nem akarnak bevétel nélkül maradni.
Az alábbiakban bemutatjuk a nagyszülői GYED igénylésének legfőbb kritériumait.
A nagyszülői GYED feltételei elsőre kissé bonyolultnak tűnhetnek, ezért most nézzük meg a legfontosabb kritériumokat röviden és érthetően.
A nagyszülő GYED igénylésének alapfeltételei:
- A nagyszülői GYED-et az általános szabályok szerinti alapjogosult (az édesanya vagy az édesapa) vér szerinti vagy örökbefogadó szülője, illetve annak házastársa veheti igénybe. Ez utóbbi annyit jelent, hogyha például a nagypapa újraházasodott, akkor a második felesége is igényelheti a gyermek után a nagyszülői GYED-et, annak ellenére, hogy nem vér szerinti nagyszülője a picinek.
- A nagyszülői GYED-et egyszerre csak az egyik nagyszülő igényelheti, de ha nem csak egy 2 év alatti unoka van a családban, akkor egyidőben akár több gyermek után is kérvényezhető.
- A nagyszülői GYED-et nyugdíj mellett nem lehetséges igénybe venni. Mivel a támogatás a még dolgozó nagyszülőket célozza meg, ezért csak azok igényelhetik, akik nem részesülnek nyugellátásban, vagy az alábbi járadékok valamelyikében: ellátási díj, bányászjáradék, özvegyi nyugdíj, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, szolgálati járandóság, megváltozott munkaképességű személyek ellátása. A táppénz és a baleseti táppénz nem kizáró ok.
- A GYED-re jogosult nagyszülő a folyósítás ideje alatt nem végezhet keresőtevékenységet, kivéve akkor, ha otthonról dolgozik.
- Az igénylőnek a gyermek születése előtti két évben legalább 365 napon keresztül érvényes TB-jogviszonnyal kell rendelkeznie.
Mindez azonban csak a feltételek egyik része, ugyanis ahhoz, hogy a nagyszülő jogosult lehessen a GYED-re, a szülőknek is teljesíteniük kell a rájuk vonatkozó követelményeket.
Ezek az alábbiak:
- Mindkét szülőnek keresőtevékenységet kell folytatnia (egyedülálló szülő esetén természetesen csak annak a szülőnek, aki a gyermeket neveli).
- A gyermeknek a szülőkkel közös háztartásban kell élnie, vagyis nem lakhat a pici a nagyszülőnél életvitelszerűen, csak napközben lehet ott.
- A szülőknek írásban is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a nagyszülő igényelhesse a GYED-et.
Az említett feltételeken felül ne feledkezzünk meg azokról a kizáró okokról sem, melyek fennállása esetén nem vehető igénybe a nagyszülői GYED:
- Ha a gyermek nappali ellátást biztosító intézménybe jár (pl. bölcsőde, családi napközi);
- Ha a szülők vagy egy másik nagyszülő már részesül a gyermek után valamilyen gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES, CSED, GYED);
- Ha egyik szülő sem felel meg a GYED-re való általános szabályok szerinti jogosultságnak, vagy a jogosultsága megszűnik
Ezek tehát a nagyszülői GYED feltételei és kizáró okai, a továbbiakban pedig nézzük meg részletesebben, hogy milyen időtartamra, mekkora összeget kaphatunk a támogatás igénybevételével.
A nagyszülői GYED összege, időtartama
Ha pénzbeli támogatásokról beszélünk, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy “mennyi az annyi”, tehát esetünkben az, hogy várhatóan mekkora lesz a GYED összege. A gyermekgondozási díjnak az alanyi jogon járó GYES-sel ellentétben nincs egységesen fix összege, hanem a támogatás mértéke attól függ, hogy mennyi volt a jövedelmünk az elmúlt időszakban. Ezt a benyújtott jövedelemadó-bevallás adatai alapján állapítják meg.
A GYED összegének megállapításához először is meg kell határozni az ellátás alapjául szolgáló jövedelmet. Alapesetben ez a jogosultság kezdetét megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelemnek felel meg.
Nézzük ezt egy kicsit érthetőbben, konkrét példával: mondjuk november 1-től vagyunk jogosultak a GYED-re. Az ezt megelőző harmadik hónap utolsó napja augusztus 31-re esik, innen indul a 180 napos visszaszámlálás. 2021-ben augusztus 31. az év 243. napja volt. Tehát 243-180 = 63. Idén az év 63. napja március 4.-re esett. Mindez azt jelenti, hogy a GYED alapjául szolgáló jövedelem a március 4. és augusztus 31. közötti időszak alatt szerzett bruttó bevételt jelenti.
Ennek az összegét el kell osztani 180-nal, és máris megkaptuk az úgynevezett “naptári napi átlagot”, amely alapján a GYED-et számolják.
Felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha az említett időtartam alatt nem volt 180 napi folyamatos jövedelmünk, mert például egy ideig munkanélküliek voltunk. Ilyenkor eltérő számítási módszereket kell alkalmazni a naptári napi alap megállapításához, amelyek tovább bonyolítják a képletet.
A nagyszülői GYED a normál GYED-hez hasonlóan a naptári napi átlag 70%-ának megfelelő összeg. A támogatás mértékének azonban van egy plafon értéke is, ami a mindenkori bruttó minimálbér kétszeresének a 70%-át jelenti.
2021-ben a bruttó minimálbér összege 167.400 Ft/hónap, vagyis a GYED maximális összege bruttó 234.360 forint lehet havonta. Mivel a jogszabályok értelmében a GYED is jövedelemnek számít, ezért adókötelezettség terheli: 15% SZJA-t és 10% nyugdíjjárulékot vonnak le belőle. A nagyszülői GYED 2021-ben tehát legfeljebb havi nettó 175.770 forintos juttatást jelenthet.
Értelemszerűen ez azoknak a nagyszülőknek okozhat gondot, akiknek ennél jóval magasabb a keresete, hiszen az ő esetükben a GYED igénybevételével a bevételük jelentősen csökkenhet. A nagyszülők tehát alapvetően a korábbi nettó átlagkeresetük 70%-ára számíthatnak, de legfeljebb 175.770 forintra.
A támogatás összegét minden év elején, január 15-ig hivatalból felülvizsgálják. Ha ez idő alatt változás történt (pl. emelkedett a minimálbér), akkor a díjat újra megállapítják, és innentől kezdve a módosított összeget folyósítják.
A nagyszülői GYED folyósításának időtartama alatt a nagyszülő munkaviszonya nem szűnik meg, hiszen ez az időszak fizetés nélküli szabadságnak számít, és megilleti a felmondási védelem is. Emellett a GYED időtartama is szolgálati időnek minősül, vagyis ezeket a hónapokat, éveket is figyelembe veszik majd a nyugdíjszámításnál.
Ejtsünk néhány szót a nagyszülői GYED időtartamáról is: a juttatást a CSED időtartamának lejárta után (168 nap) lehet igénybe venni, addig, amíg a gyermek be nem tölti a 2. életévét. Ikrek esetén a gyermekek 3 éves koráig jár. Ez összességében nagyjából másfél évnyi (ikreknél 2 és fél évnyi) időt jelent.
Érdemes még röviden kitérni arra is, hogy mi történik, ha a körülményekben valamiféle változás következik be. Ilyenkor kérvényezhető, hogy a továbbiakban például az anyuka kaphassa a GYED-et a gyermek után a nagymama helyett, vagy fordítva. Egy időben azonban nem veheti igénybe két személy a GYED-et ugyanarra a gyermekre.
Hogyan igényelhető a nagyszülői GYED?
Ha előreláthatólag megfelelünk a nagyszülői GYED korábban említett feltételeinek, akkor nézzük meg, mit kell tennünk annak érdekében, hogy megkaphassuk a támogatást.
Nézzük meg az igénylés menetét lépésről lépésre!
Először is ki kell tölteni az igénybejelentő nyomtatványt, majd a dokumentumot személyesen vagy online benyújtani a megfelelő helyre:
- munkavállalóknak a foglalkoztatóhoz,
- egyéni vállalkozóknak vagy őstermelőknek a területileg illetékes járási hivatalhoz (kizárólag elektronikus úton),
- álláskeresési támogatásban részesülőknek pedig a támogatást folyósító munkaügyi központhoz.
A kérelemhez továbbá csatolni kell a következőket:
- a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát,
- örökbefogadott vagy gyámság alá helyezett gyermek esetén az erről szóló határozatot
Az igénylést (hacsak nincs szükség hiánypótlásra) a kormányhivatal 8 napon belül elbírálja, majd egy határozat formájában értesítik az igénylőt a döntésről. Az irat természetesen tartalmazza a megállapított GYED időtartamát és összegét is.
Ezután kerül sor a támogatás folyósítására, amelyet kérhetünk átutalással bankszámlára, vagy postai kifizetéssel, készpénzben. A GYED-et mindig utólag folyósítják, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig (azaz például a novemberi összeget december elején kapjuk meg).
Kevesen tudják, pedig érdemes tisztában lenni vele, hogy az ellátást visszamenőlegesen is meg lehet igényelni, legfeljebb 6 hónapra, ha a jogosultság már ebben az időpontban is fennállt.
A gyermeknevelés és a karrier nem zárják ki egymást!
Mivel a gyermeknevelés igen magas költségekkel jár, ezért a szülők sokszor nem tehetik meg azt, hogy egyikük évekre kimaradjon a munkából azért, hogy otthon lehessen a kisgyermekkel. A kiesett idő ráadásul a karrierépítés (és így a jövő) szempontjából is komoly hátrányokat okozhat.
A nagyszülők zöme azonban örömmel vállalja a napközbeni gyermekfelügyeletet, ha viszont még nem nyugdíjasok, akkor érthető, hogy ők sem szeretnének elesni az összes bevételüktől.
A nagyszülői GYED viszont megoldhatja ezt a problémát, hiszen így a még dolgozó nagymamának vagy nagypapának nem kell felmondania a munkahelyén ahhoz, hogy vigyázni tudjon a picire.
A nagyszülő a támogatás igénybevételével korábbi átlagkeresete 70%-át továbbra is minden hónapban megkapja, így nem marad jövedelem nélkül, a szülők pedig mindeközben koncentrálhatnak a karrierjükre, hogy biztosíthassák a család anyagi jólétét.
A GYED-et érdemes igényelnie minden olyan aktív korú nagyszülőnek, aki az unokájához közel él, és szívesen vigyáz a gyermekre, amíg a szülők dolgoznak.
Hiszen a kicsinek is sokkal előnyösebb, ha nem idegen közegben, egy bölcsődében tölti a mindennapjait, hanem egy szerető nagypapa vagy nagymama játszik vele és gondoskodik róla, amíg a szülők a munkájukra koncentrálnak.