A gyermeknevelésben egyre nagyobb szerep jut a magánóvodáknak, magánbölcsődéknek, hiszen mindenki a legjobbat szeretné gyermekének. A magánintézmények által nyújtott szolgáltatások pedig biztosítják, hogy a gyermekre nagyobb figyelem jusson és színvonalasabb ellátásban részesüljön, mint az államiban.
De vajon mennyibe kerülnek, milyen havi díjuk van Budapesten és vidéken? Milyen szolgáltatásokat nyújtanak ezért az összegért? Milyen egyéb kiadások merülhetnek fel? Megnéztük, hogy mit kínálnak az olcsóbb, és mit a drágább magánbölcsődék, magánóvodák.
Kiszámoltuk, hogy mennyivel magasabb a költsége annak, ha gyermekünket nem állami intézményekbe íratjuk be, és összesen mennyi kiadást jelent, ha magánbölcsődébe, magánóvodába jár a gyermekünk.
Óvodába járni muszáj, és ez költségekkel jár
Egy gyermek felnevelése jóval több puszta számoknál, ám ahhoz, hogy felelősen tervezhessünk, fontos tisztában lennünk az előttünk álló évek költségeivel. A gyermeknevelés várható kiadásait számba véve az első 14 év nagyjából 14–18 millió forintba kerül, attól függően, hogy állami vagy magánintézményekbe íratjuk-e a gyermekünket.
A magánbölcsőde és magánóvoda költségei tehát körülbelül 4 millióval növelik meg a kiadásainkat. Hogy mindez miből adódik össze, és mit kapunk érte cserébe, azt a későbbiekben látni fogjuk. Ez a 4 milliós különbség természetesen csak hozzávetőleges, hiszen az árkategóriák eltérőek,valamint – ahogy azt majd szintén később részletezzük – az állami óvodák tényleges költségei akár magasabbak is lehetnek, mint amire számítunk, hiszen vannak olyan rejtett kiadások, melyeket a magánintézményekben a havi díj kifizetésével előre rendezünk.
Amennyiben magánbölcsődébe és -óvodába szeretnénk beíratni gyermekünket, körülbelül plusz 4 millió forint kiadásra számíthatunk.
Állami támogatások
A gyermeknevelés költségeihez az állam is hozzájárul a gyermekek után járó ellátásokkal, a különböző támogatásokkal. Ha az anyának volt jövedelme a gyermek születését megelőző két évben (pontosabban: két éven belül 365 napon át biztosított volt), akkor a következő támogatások járnak a gyermek 3 éves koráig:
- Egyszeri összeg a gyermek születésekor: az anyasági támogatás igénylése a szülést követő 6 hónapon belül lehetséges, összege 64.125 Ft.
- Az első 168 napban CSED (csecsemőgondozási díj) jár: az első 6 hónapban, összege 2021. június végéig a bruttó fizetés 70%-a, utána viszont a 100%-a. A CSED-ből azonban nem vonják le a társadalombiztosítási járulékot, így az anya többet kap kézhez, mint amennyi a fizetése volt.
- A 169. naptól a gyermek 2 éves koráig: GYED (gyermekgondozási díj). Ha az anyának volt jövedelme a gyermek születését megelőző két évben (pontosabban: két éven belül 365 napon át biztosított volt), akkor a CSED után GYED-et igényelhet. Ennek összege a jövedelem 70%-a, de nem lehet magasabb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-ánál (ez 2021-ben bruttó 234.360 Ft-ot jelent). A GYED mellett a gyermek féléves korától már lehet munkát vállalni.
- A gyermek 2 éves korától jár 3 éves koráig: GYES (gyermekgondozást segítő ellátás). A GYED lejárta után a GYES igényelhető, amelynek havi összege nettó 25 650 Ft. A GYES mellett is lehet keresőtevékenységet folytatni.
- Családi pótlék: a családi pótlék összege 1 gyermek után 12.200 Ft, 2 gyermek esetén 26.600 Ft, 3 vagy több gyermek esetén pedig 16.000 Ft gyermekenként.
- Igénybe vehetjük még a családi adókedvezményt is, amelynek maximális összege egy gyermek esetén havi plusz 10.000 Ft, két gyermeknél havi 20.000 Ft, három vagy több gyermek esetében pedig havi 33.000 Ft. Már a magzat fogantatásától számított 91. naptól jár.
- A 3 vagy több gyermeket nevelők gyermeknevelési támogatást is kapnak (GYET). Ennek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2021-ben 28.500 Ft), amelyből levonják a 10% nyugdíjjárulékot. A gyermek 3 éves korától 8 éves koráig jár. Heti maximum 30 óra munka végezhető mellette (otthoni munkavégzés esetén nincs időbeli korlát).
Vajon mekkora részt jelentenek a fentiek a gyermek első 14 évének 14–18 milliós költségéből? Nézzünk egy példát! Egy nettó 150.000 Ft-os fizetéssel rendelkező, első gyermekét váró anyuka esetén az állami támogatások összege 14 év alatt 7,4 millió Ft. Ám ne felejtsük el, hogy közben az anya keresete akár 3 éven át is kiesik, vagyis a 3 év alatt akár 5.400.000 Ft-tal kevesebb folyik be a családi kasszába. Ezt figyelembe véve egy nettó 150.000 Ft-os fizetés esetén az állami támogatás 2 milliót fedez a 14-18 milliós kiadásból.
Állami bölcsőde
Az állam a gyermeknevelést nemcsak pénzösszegekkel, de intézményekkel is támogatja. A bölcsődék a gyerekeket 20 hetes koruktól 3 éves korukig nevelik.
Az állami bölcsődének is vannak költségei, a fizetendő havi összeg két részből áll: a gondozási és az étkezési díjból.
A gondozási díj mértékét az önkormányzat határozza meg, legtöbbször a szülők jövedelméhez viszonyítva. Így egy alacsony jövedelemmel rendelkező család számára havonta ez az összeg lehet csupán 2000 Ft is, míg a magasabb keresetűek 20.000 Ft-ot is fizethetnek ugyanazért a szolgáltatásért. Van olyan önkormányzat, amelyik teljes egészében átvállalja a gondozási díjat.
Az étkezési díj átlagosan havi 4.000 Ft (de nagycsaládosoknak vagy szociális helyzet alapján lehetőség van ingyenes étkezésre is).
Az étkezési és a gondozási díjjal együtt az állami bölcsőde költsége 6.000–24.000 Ft között mozog havonta attól függően, hogy a gondozási díjat milyen mértékben állapítják meg számunkra. Ez az összeg viszont csupán a bölcsődének fizetendő díj, e mellett nem szabad megfeledkezni az egyéb bölcsődei kiadásokról sem (váltócipő, váltóruha, ágynemű, fényképezkedés, ünneplés, ajándékozás, esetleges különóra stb.).
Az állami bölcsőde költségei azonban nehézségek nélkül kigazdálkodhatók, hiszen az anyuka is munkába tud állni. Ám a bölcsődei férőhelyek száma még annak ellenére is korlátozott, hogy az igényekhez igazodva országszerte igyekeznek növelni azt. Így fordulhat elő – és azért is, mert bölcsődébe járni az óvodával ellentétben nem kötelező –, hogy sok gyermek felvételét kénytelenek elutasítani.
De nem csak emiatt fordulnak egyre többen a magánbölcsődék felé: az állami bölcsődében kevesebb figyelem jut a gyerekekre, a közétkeztetés minősége is hagy kívánnivalót maga után, sok helyen nincs lehetőség időszakos felügyeletre (például heti kétalkalmas vagy félnapos bölcsődére). Így a szülők inkább a magánbölcsődében látják a gyermek korai fejlesztésének legjobb lehetőségét és a gyermek számára legmegfelelőbb életteret, ennek azonban komolyabb ára van. Ám mielőtt rátérnénk a konkrét számokra, nézzük meg, mi a helyzet az állami óvoda intézményével!
Állami óvoda
Míg a bölcsőde költségeivel adott helyzetben akár nem is kell számolnunk, óvodába járni 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig (6-7 éves kor) kötelező.
Az állami óvoda a bölcsődével azonos szolgáltatásokat nyújt (a gondozáson túl fejlesztő játékok, dalok, versek, mesék, torna, ünnepi műsorok), illetve kifejezetten az iskolára előkészítő foglalkozásokat is tart.
Az állami óvodában gondozási díjat nem kell fizetni, az étkezés költsége pedig kb. 10.000 Ft/hó. E mellett azonban vannak egyéb óvodai kiadások is: az óvodai felszerelésen túl (tisztasági csomag, ágynemű, tornaruha stb.) költséget jelentenek az egyes programok, kirándulások, hagyományőrző események, esetleges különórák is.
Az állami óvodák költsége azonban még így is csak töredéke egy magánóvoda árának, ám – csakúgy, mint a bölcsődék esetében – sok szülő a magánintézményekben látja inkább biztosítva gyermeke minőségi nevelését.
Ez nem is meglepő, hiszen az állami óvodák problémái ugyanazok, mint amik a bölcsődékkel kapcsolatban is felmerülnek, ráadásul ebben az életkorban válik igazán hangsúlyossá a gyermekek iskolára való felkészítése, a tudás megalapozása. Nem csoda hát, hogy a magánóvodák által kínált foglalkozások és a gyermekre koncentrált figyelem még inkább vonzó alternatívát jelent.
De vajon mennyibe kerül, ha nem állami, hanem magánintézményekbe járatjuk a gyereket? Ezt nézzük meg a következőkben.
A magánbölcsőde költségei: mit kapunk a pénzünkért?
A magánbölcsőde kiküszöböli mindazokat a problémákat, amelyek az állami bölcsődével kapcsolatban megfogalmazódnak. A magánbölcsődékben több figyelem jut egy gyermekre, a napi négyszeri étkezés magas minőségű, a felügyelet rugalmasan vehető igénybe, a különórák, fejlesztő foglalkozások kínálata pedig már a gyerekek ilyen kicsi korában is bőséges.
- Mindezeken túl a gyermekek szép környezetben, játszótérrel, akár medencével rendelkező kertben, színvonalas berendezések között töltik az idejüket.
- Már a beszoktatás időszaka is jóval könnyebb: a gyerekek kisebb, családias közösségbe kerülnek.
- A magánbölcsődék nyitvatartása a szülők igényeihez igazodik: nincs például több hetes nyári szünet, van, ahol akár a napi nyitvatartás is hosszabb, és lehetőség van arra is (igaz, külön térítés ellenében), hogy egy elhúzódó munkanap után később menjünk a gyermekért.
- Az étkezés terén pedig nemcsak fehérje- és tápanyagdús, minőségi ételeket fogyaszthatnak a gyerekek, de a bio- és reformjellegre is ügyelnek, valamint különféle speciális étrendeket is biztosítanak (erre az állami intézményben csak orvosilag igazolt allergia esetén van mód).
- A szolgáltatások köre is jóval szélesebb, sokszor egyedi elemekkel, így az egyik magánbölcsőde vonzereje a kétnyelvűség, a másiké a babaúszás.
Mennyibe kerül?
Természetesen mindezeknek az előnyöknek megvan az ára is: Budapesten átlagosan 80–110 ezer Ft-ba kerül havonta egy magánbölcsőde, vidéken pedig 35–50 ezer Ft között mozog a havi díjuk.
Sok helyen ebbe az árba beletartozik az étkezés is, másutt külön kell fizetni érte. Az étkezés díja átlagosan 700–900 Ft naponta.
A havi díjon felül a legtöbb helyen van egy egyszeri beiratkozási díj, akár kaució is, amelyet az utolsó hónapban írnak jóvá. Az egyéb kiadás azonban kevesebb, mint az állami bölcsődékben, hiszen a programokért, kirándulásokért már nem kell külön fizetni (természetesen a bölcsődébe való utazás költségeivel ez esetben is számolnunk kell).
A fővárosban havonta 80-110 ezer forintba kerül egy magánbölcsőde, vidéken ennél alacsonyabb, 35-50 ezer forintos költségre számíthatunk.
Kiszámíthatóbbak tehát a várható költségek, a kezdeti kiadások után leginkább csak a havi díj fizetésére kell számítanunk. E téren azonban a budapesti magánbölcsődék között jelentős különbségek vannak. 70.000 Ft-on alul nehezen találunk, és nem ritka a 200.000 Ft-ot közelítő havi térítési díj sem, ebben azonban általában már benne van az étkezés költsége is.
A különbségek magyarázata nem is annyira az intézmény által nyújtott szolgáltatások köre, mint inkább az, hogy a város melyik részén található a magánbölcsőde, mennyire népszerű, milyen infrastruktúrával rendelkezik – ahogy ezt a következő összehasonlításból is láthatjuk:
| Jutányos árú magánbölcsőde | Drágább magánbölcsőde | |
|---|---|---|
| Havi díj | 65.000 Ft | 175.000 Ft |
| Étkezés | 800 Ft/nap | benne van a havi díjban |
| Környezet, infrastruktúra | zöld környezet, saját minijátszótér | zöld környezet, játszótér, medence, exkluzív villa |
| Nyitvatartás | 7-től 18 óráig | 7-től 18 óráig |
| Időszakos felügyelet | van rá lehetőség | van rá lehetőség |
| Csoportlétszám | kis létszám | kis létszám |
Az összehasonlításból kitűnik, hogy az alapszolgáltatások köre szinte ugyanaz, az árképzésben nagy szerepet játszik viszont a környezet, a medencés, játszóteres kert és az elegáns villa is. A fentieken túl a szolgáltatások körét böngészve az is kiderül, hogy a dupla annyiba kerülő magánbölcsőde többet nyújt a térítéses foglalkozások sokszínűségében és a szakemberek területén is, bár ezeknek legfőképp a magánóvodával együtt üzemeltetett intézmények esetén lesz nagyobb jelentősége, hiszen az idősebb gyerekek igényeihez igazodva ott már a szolgáltatások köre is egyre szélesebb, ezek megalapozása pedig már sok esetben bölcsődés korban megkezdődhet.
A vidéki magánbölcsődék árai között nincs ekkora különbség, étkezéssel együtt átlagosan 60.000 Ft-ba kerülnek havonta. A foglalkozások kínálata ugyanakkor itt is szélesebb, mint az állami óvodákban. Jellemzően angol, zene, dráma, hagyományőrző tevékenységek, sport és fejlesztő programok szerepelnek a szolgáltatások között.
Akár vidékről, akár fővárosról van szó, a magánbölcsőde költségei bizony jócskán meghaladják az állami bölcsődéét. Nézzük meg, mennyivel!
18 hónapos bölcsődei ellátással számolva:
- Az állami bölcsőde gondozási és étkezési díja: 15.000 Ft × 18 = 270.000 Ft
- Az alacsonyabb árfekvésű budapesti magánbölcsőde díja étkezéssel: 85.000 Ft × 18 = 1.530.000 Ft
- A magasabb árfekvésű budapesti magánbölcsőde díja étkezéssel: 175.000 Ft × 18 = 3.150.000 Ft
- A vidéki magánbölcsőde díja étkezéssel: 60.000 Ft × 18 = 1.080.000 Ft
A magánóvoda költségei: mit nyújt, mennyibe kerül?
A magánóvoda mind vidéken, mind Budapesten még drágább, 20–30 ezer Ft-tal kerül többe, mint az ugyanabban a minőségi kategóriába tartozó (sokszor vele együtt működő) magánbölcsőde. Mindezért ugyanazokat a többleteket nyújtja az államihoz képest, mint a magánbölcsődék, ám itt már nagyobb szerepet kap az iskolára való felkészítés:
- Az iskolai előkészítő foglalkozások egyénre szabottak, az iskolaválasztásban segítséget nyújtanak, akár iskolalátogatásokat is szerveznek.
- A programok is színesebbek: rendszeresek a múzeum- és színházlátogatások, állatkerti és városnéző kirándulások, amelyekért már nem kell külön fizetni.
- Szakemberek is segítik a gyerekek nevelését, logopédus, fejlesztő pedagógus, igény esetén gyermekpszichológus is foglalkozik a kicsikkel.
- A különórák is a szolgáltatások részét képezik, tehát a legtöbbért nem kell külön fizetni. Sokféle sportág közül lehet választani (pl. úszás, síelés, korcsolya, tenisz), és a képességek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetnek, így például akár napi szinten lehetőséget nyújtanak az angol vagy más idegen nyelv játékos tanulására.
A magánóvodák esetében már magasabb költségekkel számolhatunk, cserébe pedig a magánbölcsődéhez képest kibővül a szolgáltatások köre, nagyobb hangsúlyt kap az iskolára való felkészítés.
Ezt a kibővült szolgáltatási kört fizetjük meg a magánbölcsődék díjánál 20–30 ezer Ft-tal magasabb árral.
Étkezéssel együtt 100.000 Ft-on alul elvétve találni csak a fővárosban magánóvodát, gyakoribb a 120.000–150.000 Ft-os ár, de nem ritka a 180.000–200.000 Ft körüli havi díj sem. Az árbeli eltéréseket itt is leginkább az elhelyezkedés, az infrastruktúra és a szakemberek jelentik, illetve sokat számítanak az idegen nyelv tanulásának lehetőségei is.
A magánbölcsődéknél már taglalt különbségeken (környezet, infrastruktúra, nyitvatartás, csoportlétszám) túl tehát főleg azoknak a szolgáltatásoknak a terén kínálnak többet a magasabb árkategóriájú magánóvodák, amelyek az iskola szempontjából fontosak. Összehasonlítva egy olcsóbb és egy drágább budapesti magánóvodát, ezek a szempontok így összegezhetők:
| Jutányos árú magánóvoda | Drágább magánóvoda | |
|---|---|---|
| Havi díj | 110.000 Ft | 190.000 Ft |
| Szakemberek | szakképzett gondozók | szakképzett gondozók, logopédus, fejlesztőpedagógus és gyermekpszichológus |
| Szolgáltatások köre a fejlesztő játékokon, kézműves és mozgásos foglalkozásokon túl | játékos angol, torna, néptánc, rendszeres kulturális programok | játékos angol, angol nyelven tartott torna, néptánc, dráma, rendszeres kulturális programok |
| Térítéses foglalkozások | különtorna, angol | úszás, lovaglás, síelés, foci, tenisz, judo, jóga, balett, görkorcsolya, jégkorcsolya, sakk |
A vidéki magánóvodáknál is az iskolára való felkészítés indokolja az árkülönbségeket, étkezéssel együtt 60–80 ezer Ft-ba kerülnek havonta attól függően, hogy milyen előkészítő foglalkozásokat kínálnak. A több fejlesztést (például angol, mozgásfejlesztés, úszás, logopédia) kínáló magánóvodák havi díja magasabb, 80–90 ezer Ft is lehet.
Nézzük meg itt is, hogy összesen mekkora összeget jelent, ha a gyermek magánóvodába jár.
3 éves időtartamra vetítve (az egyszerűség kedvéért óvodai szünetek nélkül számítva):
- Az állami óvoda étkezési díja: 10.000 Ft × 36 = 360.000 Ft
- Az alacsonyabb árfekvésű budapesti magánóvoda költsége étkezéssel: 110.000 Ft × 36 = 3.960.000 Ft
- A magasabb árfekvésű budapesti magánóvoda költsége étkezéssel: 190.000 Ft × 36 = 6.840.000 Ft
- A vidéki magánóvoda költsége étkezéssel: 70.000 Ft × 36 = 2.520.000 Ft
Hogyan készülhetünk fel a gyermeknevelés anyagi oldalára?
Ha összeadjuk a magánbölcsőde és a magánóvoda költségeit, elég jelentős összeget kapunk: egy olcsóbb budapesti magánbölcsőde és magánóvoda együttes költsége hozzávetőlegesen 5,5 millió Ft, a magasabb árkategóriában pedig már 10 millió Ft. Ha vidéken jár magánbölcsődébe és magánóvodába a gyermek, akkor nagyjából 3,6 milliós kiadásra számíthatunk.
Láthatjuk, hogy ha biztosítani szeretnénk gyermekünk számára mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a magánintézmények nyújtanak, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Erre pedig nem árt jó előre felkészülni.
A legideálisabb, ha már a gyermekvállalás előtt pénzügyi tervet készítünk arról, hogy hogyan gondoskodunk majd gyermekünk jövőjéről. Ehhez fel kell mérnünk, hogy mennyit és hogyan kell megtakarítanunk, ha például gond nélkül a legjobb magánintézményekbe szeretnénk járatni a gyerekünket.
Ha nincs előzetes megtakarításunk, akkor akár az állami támogatásokat is felhasználhatjuk ilyen célra. Példánknál maradva: a 150.000 Ft-os keresetű anyuka az első gyermeknél 18 hónapos korára az állami támogatásokból 3 millió Ft-ot tudna összegyűjteni, ebből az összegből pedig például vidéken már szinte fedezhető a magánbölcsőde és magánóvoda díja, de egy drágább intézmény költségeihez is remek kiegészítést nyújthat egy ekkora összeg.
Ha egészen óvodáskorig tenné félre a támogatásokat, akkor 4,5 millió forint gyűlne össze. A kieső jövedelmet persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ám még akkor is számottevő az összeg, ha a keresetet helyettesítő járandóságokat nem vesszük bele a megtakarításba.
Ha csupán az egyszeri anyasági támogatást, a családi pótlékokat és a családi adókedvezményt adjuk össze, akkor a gyermek 18 hónapos koráig 500.000 Ft-ot, az óvodakezdésig pedig 900.000 Ft-ot tudna a szóban forgó anyuka összegyűjteni.
Fontos hangsúlyozni, hogy CSED és a GYED összege függ a keresetünktől, így azt, hogy mi magunk milyen összegre lennénk jogosultak a fenti szituációban, minden esetben egyéni számítást igényel, a fenti adatok azonban jól mutatják azt a nagyságrendet, amivel számolhatunk.
Ha szeretnénk összegyűjteni ezeket a támogatásokat, arra több lehetőségünk is van. Gondolkodhatunk bármikor hozzáférhető gyerekbankszámlában, előzetes pénzügyi tervnél pedig akár hosszabb távú megtakarításokban is (pl. babakötvény, biztosítás). Több lehetőség is áll tehát előttünk, amelyek közül jól tervezetten kell választanunk. Ehhez akár szakemberek segítségét is kérhetjük, hogy megalkossák számunkra azokat a pénzügyi megoldásokat, amelyekkel gyermekünk számára a legjobb jövőt tudjuk biztosítani.
Kérjen díjmentes tanácsadást és tudja meg, hogy Önnek személyre szabottan melyik a legjobb megoldás!
